Ezért nem találni mestert szakipari munkákra

2017.09.21. 16:38

Ha a tendencia folytatódik, hamarosan mind több alkalommal idézhető fel az a pillanat, amikor egy szerelési munkára kihívott mester az előző szaki munkájára tett becsmérlő megjegyzésekkel kezdi feladatának elvégzését. A furcsa, már-már rituális önhitelesítési magatartás a magyar lakosság körében mind ritkábban tapasztalható. A szakipari munkák szektora ugyanis mind nagyobb munkaerő-hiánnyal küzd.

A Jószaki.hu szakember-közvetítő internetes portálon mintegy 20 ezer mesterember regisztrálta magát. Közülük mintegy 700-an töltötték ki azt az online kérdőívet, amely a magyar szakmunkások helyzetéhez a mesterek oldaláról közelít. Kiderült: a hazai szakipari munkák szektora lényegében országos mértékben küzd az egyre kevesebb szakmunkás jelentette problémával. A legfontosabb ok, amiért nem találni kellő számú szakit, az, hogy a külföld elszívja az itt dolgozókat.

Négyből három vállalkozás alkalmazna

Országos viszonylatban, az összes olyan vállalkozás mintegy 77 százaléka keres alkalmazásra szakmunkást, ahol a mester nem egyedül dolgozik. Ebben a vonatkozásban régióként is jelentős eltérések mutatkoznak. Különösen Nyugat-Dunántúlon nagy a hiány, itt az alkalmazottakkal is dolgozó mesterek átlagosan 3 dolgozót veszítettek az elmúlt években.

A hazai szakipari vállalkozások legnagyobb része bővítené alkalmazottai számát

Forrás: 123rf

Döntően azért, mert szak- vagy segédmunkásaik, a jobb kereseti lehetőséget biztosító, külföldi munkavállalás mellett döntöttek.

A másik leginkább munkaerőhiányos országrész Észak-Alföld. Itt a mesteremberek a most elvégzett munkák majdnem kétszeresét is el tudnák vállalni, ha lennének elegen, akik szakmunkásként velük együtt, illetve a kezük alá dolgoznak.

Inkább alkalmazott kint, mint vállalkozó itthon

A mesteremberek szerint, sok olyan vállalkozó, aki itthon alkalmazott híján nem tud kellő számú megrendelést vállalni a várt jövedelem eléréséhez, szintén a külföldi munkavállalás mellett dönt. Még akkor is sokan elcsábulnak, ha a határon kívül maguk is csak alkalmazottak lesznek. A keresett jövedelem ugyanis bőségesen kárpótolja őket azért, mert feladták a vállalkozást, amiben általában a maguk főnökei lehetnek.

A portál elemzése szerint, az itthon maradók közül is, különösen pedig a szakmájukban igazán jók, inkább vállalkozás indításában, mintsem alkalmazotti munkakörben gondolkodnak. Ennek oka, hogy

a vállalkozóként elérhető nettó jövedelmek általában lényegesen magasabbak annál, mint amennyit az alkalmazottak keresnek.

Sok szakembere külföldön dolgozik a határon túl is keresett képesítésével

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A nem reprezantatív felmérés szerint, a legjobban most a parkettás mesterek keresnek, akár havi nettó 600 ezer forintot is, míg ugyanebben a szakmában az alkalmazottaknak 210 ezer forintos jövedelemmel kell megelégedniük.

A munkaerőhiány miatt a megrendelők jellemzően mind hosszabb határidővel találnak csak kivitelezőt az adott szakmunkára. Országos viszonylatban, a mesterek szerint legalább 70 százalékkal több munkát tudnának elvállalni, rövidebb határidővel, ha lenne elegendő számú alkalmazottuk. A mesterek ötöde arra is panaszkodott, hogy ha tehetné, lecserélné munkásait, de nincs válogatási helyzetben segédjeit illetően.

Az elemzéshez kapcsolódó infografika régiós bontásban mutatja a szakik helyzetét, valamint azt is, milyen jövedelemkülönbségei vannak a külföldön végzett szakmunkának.