Milliók is áldozatul eshetnek egy igazán brutális napkitörésnek

2017.09.22. 16:06

Addig jó, amíg csak a filmesek fantáziájában létezik az a gondolat, hogy milyen lenne az Egyesült Államok vagy éppen a világ akkor, ha a nyugati típusú civilizáció hirtelen elektromos áram nélkül maradna. A hollywoodi forgatókönyvírók legvadabb elképzeléseit is felülmúló, globális gazdasági és társadalmi összeomlás elé nézne az emberiség akkor, ha egy hirtelen jött katasztrófa kiiktatná a villamos energiát. Pedig több esetben megtörtént már, hogy egy hirtelen behatás következtében a villany egyszer csak lekapcsolódott.

Az áramkimaradások következményeinek létezik egy némileg naiv, romantikus olvasta. Eszerint a rövidebb időre (pár órára, 1-2 napra), egyik pillanatról a másikra megszűnő áramellátás következtében, kilenc hónap múlva kiugróan megnőne a világra jövő újszülöttek száma. Az optimista forgatókönyv mellett azonban léteznek ennél sokkal kiábrándítóbb verziók is. Ezek szerint semmi jóra nem lehetne számítani akkor, ha egy embertől független behatás alaposan odacsapna a féltve gondozott, és most már egyre zöldülő energiaellátásnak.

Kanadában már megtanulták az EMP-t

„Az ég mintha csak véres lenne, de általános gyulladás jeleit mutatja” – ezt írták Havannáról 1859-ben, amikor vélhetően az addig lejegyzett, legerősebb napkitörés következtében, százmillió tonnás plazmafelhő trafálta el a bolygót, belapítva a föld mágneses mezejét.

A NASA 2014-es felvételén egy közepes erősségű napkitörés fejleményeiForrás: AFP/Handout

Az akkori távíró vonalak lényegében mind használhatatlanná váltak a terheléstől, volt, amelyik szabályosan felrobbant, egyes távírászokat pedig áramütés ért. A több napig tartó jelenség égbolti látványát egyszerre írták le minden képzeletet felülmúlóan gyönyörűnek és félelmetesnek.

A napkitörések a leginkább megjósolhatatlan jelenségek közé tartoznak. Az úgynevezett koronakidobódás során a Nap felszínén felcsavarodó mágneses mező hatalmas hurkokat hoz létre, melyben a gázfelhő akár egymillió Celsius foknál melegebbre is hevülhet.

A táguló ív végül akkora erővel pattan el, mintha több millió hiroshimai atombombát robbantanának egyszerre. A hatalmas energiájú és sebességű részecsketömeg beborítja a naprendszert – többek között a sarkköri fényekért is a napszél a felelős.

Az Északi Fény jelensége mögött is a napszél állForrás: leemage/©Sauli Koski/Novapix
Mi is áll az elektromágneses sokk mögött?
A Magyar Tudományban megjelent tanulmány szerint, az elektromágneses behatás mögött, a Földet körülvevő mágneses mező megváltozása áll. A napszéllel érkező töltött részecskék kölcsönhatásba kerülnek a földi mágneses térrel. A beérkező részecskék mozgása következtében az ionoszférában ilyenkor akár milliós amper erősségű áram is folyhat. Ez hatással van a Föld mágneses terére, ami miatt áram generálódhat a föld alatt, az óceánokban, de még az elektromos vezetékekben is. A terhelés ilyenkor olyan mértékű lehet, amekkorát a földi transzformátorállomások egyszerűen nem bírnak ki.
A napszél felelős ugyanakkor a sarkköri fények káprázatos jelenségéért is.

A legújabb kori gazdaságtörténet eddigi legnagyobb mágneses vihara 1989. március 13-án érte a Földet. Kanada Quebec tartományában mintegy 9 órán át tartó áramszünetet okozott, de volt, ahol csak 6 nap után tudták helyreállítani a szolgáltatást. A transzformátorok nem bírták a terhelést, az áramkimaradás okozta gazdasági kárt 5 milliárd dollárra teszik.

A 2009-es nagy áramszünet Sao Paulo-banForrás: AFP/Mauricio Lima

A modern biztosítékok és az időjárás-előrejelzés űri műszerekkel való támogatása révén a lakosság időben le tudná kapcsolni az áramot egy nagyobb napkitörés kapcsán, de

a nagyfeszültségű távvezetékek és az internetes kábelek így is helyre nem hozható károkat szenvednének el.  Egy igazán erős napvihar tönkretenné a műholdakat, de az atmoszférába érve a repülőgépek elektromos rendszereit is hazavágná, katasztrófák sorát eredményezve.

„You shook me all night long”

Az Egyesült Államok Szövetségi Energiaszabályozási Bizottsága szerint egy EMP-esemény (elektromágneses sokkhatás) katasztrofális következményekkel járna. Mert bár egyes eszközöket – például az elnöki különgépeket vagy telefonvonalakat – ellátnak speciális, EMP-védelemmel, az ország 128 ezer transzformátorállomása vélhetően mind áldozatul esne egy brutális, X-kategóriájú napkitörésnek. Ebből ugyan csak 2500 az, ami nagyméretű, központi elosztó, de

azok egyedi kialakítása miatt, évekbe tellene pótlásuk. 

Folynak szimulációk EMP-események hatásainak mérésére, de nincs általános védelem azok ellenForrás: Wikimedia Commons/Ernie Stone

A NASA szerint 2012-ben, óriási mázliként, egy olyan koronakidobódás kerülte el a Földet, melynek ereje az 1859-es eseménnyel megegyező volt, és igen jó eséllyel teljesen kiégetett volna minden hálózatra csatlakoztatott eszköz. A napkitörések hevességét több skálán is próbálják rendszerbe foglalni, az egyik legegyszerűbb és leggyakoribb besorolást a legnagyobb, X-kategóriájú napesemény jelenti, mint amilyen az 1859-es alkalom is volt, illetve amilyen a NASA szerint 2003-ban is történt.

Egyes számítások szerint, egy Földet eltaláló, X-kategóriájú napkitörés, napjainkban minimálisan is 2000 milliárd dollár kárt okozna, csak az Egyesült Államokban.

A legrosszabb forgatókönyvek szerint, egyhetes áramkimaradás elég lenne ahhoz, hogy egy ország a teljes összeomlás fele induljon el. Egymás után állnának le a közszolgáltatások, boltok, kórházak, mert a dízelgenerátorok nem elegendők a kieső áramszolgáltatás pótlására.

Víz és ellátás nélkül maradnának a legtöbben. Ha néhány hónap után meg is kezdődik az áramellátás fokozatos visszaállítása, akkor is nagyjából 7-8 millió ember halálával kell számolni egy ilyen eseménykor az USA és Kanada területén.

Drága a védelem

Az Egyesült Államok a napkitörés okozta veszélyek miatt évek óta fontolgatja, hogy általános EMP-védelemmel látja el az elosztóhálózat kritikus elemeit. A Fehér Ház rendszereinek teljes EMP-védelmét még Barack Obama rendelte el, de ezidáig sem a közüzemi szolgáltatók, sőt a minisztériumok sem emeltek be semmilyen szabványt rendszereikbe, illetve nem írják elő EMP-védelem megvalósítását például egy infrastrukturális beruházás esetében.

Egy korábbi, 2008-as szakbizottsági jelentés szerint,

a legnagyobb amerikai transzformátorállomások sebezhetőségének csökkentése nagyjából 4 milliárd dolláros költséget jelentene.  Ez egy alsó hangon adott becslés, a jelenlegiek ennél nagyobb összeget jelölnek meg a hálózat kritikus pontjainak védelmére. De a teljes hálózat megóvása nélkül is, a több száz kritikus transzformátort mindenképpen védeni kellene a napkitörés hatásaitól. Igaz, a legalapvetőbb megoldás is darabonként nagyjából 1 millió dollárba kerülne.

Az ellátórendszerek legsebezhetőbb pontjai a transzformátorokForrás: Flickr

Paul Singer, az egyik legnagyobb hedge fund alap menedzsere, azt nyilatkozta, hogy az esetleges EMP-események okozta áramkimaradás okozta veszteségeket tartja jelenleg a legnagyobb gazdasági veszélynek.

Különösen azért, mert EMP-esemény az ember által, felső légköri atomrobbantással, célzottan is előidézhető. 

Emlékezetes, hogy Észak-Korea idén április végén 71 kilométer magasságban végzett rakétarobbantást. A szakértők szerint a magasság és az erő is elegendő arra, hogy célzott elektromágneses sokkot hozzanak azzal létre. Ez a megállapítás természetesen nemcsak a mostanában egyre fenyegetőbben fellépő Észak-Korea, hanem valamennyi olyan ország vonatkozásában is lényeges, mely rendelkezik az előidézéshez szükséges technológiával illetve - nem is feltétlenül atom - töltetekkel.

Mindeközben egyesek arra is emlékeztetnek: a villamosenergia-hálózatok meghibásodása a napszél nélkül is képes jelentős, milliós károkat okozni a gazdaságnak.

A cikk megjelenését az MVM Edison Program támogatta!

KAPCSOLÓDÓ CIKK: