A spórolás miatt élünk környezettudatosan

2017.09.22. 10:38

Egy friss kutatás szerint, nem az ökológia lábnyomot, hanem a befizetett csekkek összegét akarják csökkenteni az emberek az energiatakarékos megoldásokkal. A Jófogás és a GKI felmérése szerint a leginkább az úgynevezett Babybook generáció, vagyis azok akik a második világháború után születtek, figyelnek oda leginkább a környezettudatos megoldásokra.

A 2017 nyarán végzett kutatás több mint 10 000 internetező véleményére épít, és kimutatta, hogy a zöld életmód kialakításában leginkább az otthoni körülmények, valamint az ezekből adódó kötöttségek (például az energiatakarékos megoldások igénybe vétele, közlekedési alternatívák megoldhatósága) játszanak leginkább szerepet.  

Forrás: AFP/Frederick Florin

Az emberek környezettudatosságról alkotott szemlélete sokat változott az évek alatt és ez bizakodásra ad okot, a gyakorlatba viszont kevésbé sikerül ezt átültetni. A háztartásokon belül általában három környezettudatos megoldást használnak, azonban ezeket elsősorban spórolás céljából használják.

A megkérdezettek körében az energiatakarékos izzó a legnépszerűbb, 87 százalékuk nyilatkozta azt, hogy már vásárolt ilyent. A második helyen a kisfogyasztású háztartási berendezések állnak de sokan már hőszigeteléssel is bebiztosítják otthonukat. A válaszadók mindössze 3 százaléka nyilatkozta azt, hogy háztartásában egyetlen energiatakarékos megoldást sem használt, az oknak pedig a legtöbben a pénzügyi helyzetüket jelölték meg.

Forrás: GKI, Jófogás.hu

Az energiatakarékos megoldások használói hosszútávú megtérülést várnak a döntésüktől, tehát elsősorban ez esetben sem a környezetvédelem a fő vezérlő elv.

Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője elmondta, hogy a vásárlók elsősorban náluk is az energiatakarékos termékeket keresik és mivel a spórolás fontos a háztartások számára, ezért a használt cikkek piaca is folyamatosan pezseg. A használt cikkek vétele viszont hozzájárúl az ökológia lábnyom csökkentéséhez és ez a megkérdezettek 25 százalékát motiválja.

A Jófogás annak is utánaszámolt, hogy a használt termékek adás-vétele mennyivel járúl hozzá a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez. Csak az előző évben 200 000 tonnával csökkentette a használt cikkek piaca a szén-dioxid kibocsátást és ez megegyezik azzal, mintha Budapesten 31 napra leállna a teljes közlekedés.

Jól mutatja a felhasználói tudatosságot, hogy a megkérdezettek 60 százaléka szerint a a használtcikk vásárlás része a környezettudatos életmódnak, 20 százalékuk pedig kimondottan a fenntarthatóság miatt vásárol használt termékeket, vagy éppen adja el a saját, már nem használt darabjait.

Forrás: GKI, Jófogás.hu

Az eredményekből az is kiderül, hogy az emberek csak akkor hajlandóak változásokra, ha az nem befolyásolja a kényelmüket. A válaszadók 78 százaléka szerint ugyan a gépjármű mindennapos használata hozzájárúl a környezetszennyezéshez, ennek ellenére viszont felük minden nap használja autóját, ráadásul 47 százalékuk egyedül utazik.

Az Y és a Z generáció az elkövetkező 3 évben jellemzően többet szeretne majd autóval közlekedni, az X-ek és Babyboom szülöttei viszont pont a közösségi közlekedésben látnak potenciált.

A legjobb eredményeket a szelektív hulladékgyűjtés területén tudják felmutatni a magyarok. A válaszadók 92 százaléka szerint a szelektív hulladékgyűjtés teljes mértékben része a környezettudatos életmódnak és ezt az apró, de felelősségteljes cselekedetet mindenki magáénak kell, hogy érezze.

Forrás: GKI, Jófogás.hu

A szortírozásra leginkább a Babyboom generáció figyel oda, 95 százalékuk két vagy akár háromféleképpen is válogatja a felgyülemlett szemetet.

Összességében jó hír, hogy a magyar háztartások használnak energiatakarékos megoldásokat, viszont a felmérésből is kiderül, hogy amint távolodunk a saját mikroszféránktól, a közterületeken, vagy éppen a munkahelyen már nem érezzük annyira a zöld gondolkodás fontosságát.