Egyre többe kerül megvédeni a jég birodalmának településeit

2017.10.13. 11:22

A klímaváltozás katasztrofális hatását felfestő kutatók szakmai véleménye ugyan nem mindenben egyezik, de abban általában konszenzus van, hogy a felmelegedés miatt a sarkköri jégtakarók olvadása és a jégréteg alatti fagyott talaj felmelegedése, súlyos következményekkel járhat a bolygón élők számára. Ám ez már nemcsak a közeli, aggasztó jövő, hanem a jelen. Az Északi-sarkkör települései már megkezdték a csatát a természet erőivel, de úgy tűnik, ezt a háborút nem lehet megnyerni.

Idén júniusban cunami pusztított Grönlandon egy földcsuszamlás után. A szökőár miatt Nuugaatsiaq szigetének lakosságát kellett biztonságba helyezni, de így is 23 ember eltűnt. Ugyancsak menekülnie kellett a helyieknek Uummannaqról is. Gröland Karrat fjordjának parányi szigetét nagyjából 5000 éve lakják inuit eszkimók, akik 1763-ban dán fennhatóság alá kerültek. Lakossága manapság 1200 fő, akik évente 100 tonna laposhalat halásztak a sarkköri vizekből, amelyből bőven jutott az odalátogató turistáknak is.

Június 17-én aztán vége lett mindennek: 70-80 méter magas szökőárhullámok elől kellett kimenekíteni az embereket.

Az akció 16 millió dollárjába került a dán kormánynak. 

Uummannaq városkáját Grönland nyugati partjainál júniusban pusztító természeti csapás érte

Forrás: AFP/Karlheinz Schindler

Az olvadás mindent elsöpörhet

Jéghegyek leválása, földcsuszamlások, szökőár kialakulása: szinte az összes sarkköri településnek szembe kell néznie a jégtakaró vékonyodásának következményeivel. A kutatók azt mondják, nem egyszerűen a vízszint emelkedése jelenti a problémát. Ezek a jelenségek egyenes következményei az olvadásnak, ami viszont a Föld felmelegedésének köszönhető. Még a földcsuszamlások és -rengések hatásai sem lennének annyira drámaiak, ha a szárazföldet, szigeteket természetes módon védő képződmények megmaradnának. A hullámtörők, földpárkányok ugyanis sokat felfognak a természet csapásaiból.

Ha azonban a permafrosztnak nevezett, fagyott talajréteg felolvad az komoly talajszerkezeti változásokat is okoz. Nemcsak a tengerparti települések, hanem azok belső infrastruktúrája is veszélyben van. A kiépített utak illetve a megépített közművek alatti talaj olvadása miatt, dollármilliókban mérhető összeget kellhet a karbantartásra és a védekezésre fordítani.

A permafroszt a hosszan tartó fagyott állapotot jelenti

Forrás: Pixabay
Mi a permafroszt?
A permafroszt, magyarul örökfagy, olyan talaj, amely legalább két éven keresztül, folyamatosan fagyott állapotban van. A permafroszt talaj kiterjedése függ a klíma változásaitól. Napjainkban - beleszámítva a kisebb területeket is - a bolygó szárazföldjeinek mintegy 20 százalékán van kisebb vagy nagyobb mélységig tartósan fagyott állapotban a talaj. A sarkkörökön túli területeknél a leggyakoribb a permafroszt jelensége.

A sarkköri települések megmentését ezért egyesek olyan illúziónak tartják, amelyet nem lehet megvalósítani. A jégolvadás miatt egyre több az új északi sarkvidéki hajózási útvonal, a transzatlanti közlekedés ezáltal mind északabbra tolódik. Ennek az az oka, hogy ezeken az északi vizeken hajózva jóval olcsóbb az áruszállítás, mint a hagyományos atlanti, vagy szuezi útvonalakon.

Teherhajó, olajfúró torony és roamingoló jéghegyek

Úgy tűnik, az északi sarkvidék ügyeivel foglalkozó országokat és azok gazdasági társaságait, a terület hasznosítása jelenleg jobban érdekli, mint a partszéli települések védelme.

2016-ban volt a sarkvidéken a legkisebb a jéggel borított tengerfelület nagysága, mióta 1979-től műholdak is pásztázzák a térséget. Idén már kétszer annyi, közel ezer jéghegy sodródik minden korábbinál délebbre, mint tavaly, áthaladva a 48. szélességi fokon is. Fennáll a veszélye, hogy az olajfúró tornyok mellett a vízi közlekedés járműveit is veszélyeztetik.

Úszó jéghegy Ummannaq fjordjánál: egyre nagyobb veszélyt jelentenek a teherhajókra

Forrás: AFP/Karlheinz Schindler

A Titanic katasztrófája óta azonban sok idő eltelt. A hajókat a szállítmányozó cégek nagynyomású vízágyúkkal szerelik fel a képződmények távoltartására. Persze azok így is képesek komoly károkat okozni, ezért éri meg a vállalatoknak a jéghegyek mozgása kapcsán némileg kiszámíthatóbbnak tekinthető, sarkkörön túli utakat választani.

Úgy tűnik, a sarkvidéki hajózási útvonalak gazdaságilag olyan alternatívát kínálnak, melyek egyre vonzóbbak az érintett államok és közösségek számára.  

2015-ben az EU és Kanada között 70 milliárd dollár értékben áramlottak az áruk a sarkvidéki útvonalakon. Murmanszk városának képviselője az orosz felsőházban azt mondta, a következő 20-25 évben tízszeresére akarják növelni a sarkvidéki közlekedés volumenét, azaz az Északkeleti-átjárón bonyolított forgalmat. Amerikai geológusok állítják, hogy a világ feltáratlan gázkészleteinek 70 százalékát a sarkkör rejti. A sarkvidéki teherközeledés pedig az 1990-es évek után tehát újra felfutóban. Tavaly meghaladta az 5 millió tonnát az itt szállított áru mennyisége. Hamburgból Yokohama kikötőjébe az északi sarkvidéken keresztül eljutni, 37 százalékkal rövidebb útvonalat jelent, mint a Szuezi csatornán keletre hajózni.

Hajó manőverez a vízszint fölé 100 méterrel magasodó jéghegy közelében, Grönlandnál

Forrás: AFP/Karlheinz Schindler

Minden jel arra mutat tehát, hogy az Északi-sarkkör gazdasági jelentősége növekedni fog, és a jégtakaró olvadásával, a leszakadó jéghegyek sokasodásával, egyre több hajó választja ezt az irányt.

Az Uummannaqtól délre lévő Illulissat az egyik olyan pontja Grönlandnak, ahonnan egyre többször válik le egy-egy nagyobb jégdarab, és indul útnak. Évente 20 milliárd tonna fagyott víz kerül így az óceánba: ennyit számolnak a tudósok, csak Illulissat kapcsán, amely inuit nyelven jéghegyet jelent.
Minden korábbinál több jéghegy indult el az Atlanti-óceánban az elmúlt évtizedben. A romboló ereje ezeknek a képződményeknek iszonyatosan nagy”– mondja Martin Truffer, a University of Alaska kutatója.

Az olajfúró szigetek, hajók és jéghegyek egyaránt prédák lehetnek, sőt utóbbiak ellen már elfogásra és terelésre szakosodott hajókat is bevetnek a fontosabb útvonalak tengeri áramlataihoz igazodva. Azonban nem hallani olyan koncepcióról, mely Uummannaqkal és a hasonló településekkel foglalkozna.

Összefogásra lenne szükség

Néhány éve Kanada északi településeire figyelt a világ. A jéghegyek mellett ugyanis a jegesmedvék is mind délebbre tűntek fel eredeti élőhelyükhöz képest. A táplálékot kereső egyik ragadozó 2013-ban meg is sebesített két embert, ráadásul már lakott területen. A klímaváltozás hatásait bundájukon és fogyatkozó élelmükön megérző medvék egyre nagyobb kockázatot jelentenek a hideg vidékeken élők számára.

A jegesmedvék a lakott településekhez mind közelebb merészkedve keresnek táplálékot

Forrás: Origo

Valószínűleg nemzetközi összefogás nélkül nincs esély megmenti a sarkköri településeket és az ott folyó hagyományos életvitelt.  Kanada például kormányzati szinten deklarálta együttműködési igényét más országokkal, hiszen földterületének 40 százaléka és több mint 100 ezer lakosa sarkvidéki területen van.

Alaszka révén az egyik érintett ország az Egyesült Államok. A New York Times tavaly írt arról, hogy egy  kormányzati jelentés szerint 31 alaszkai települést már közvetlenül fenyegetnek a klímaváltozás hatásai. A klímakutatók szerint ezek közül jó néhány nem lesz lakható 2050-re, a vízszint emelkedése és más klímahatások miatt. A jelentés szerint az érintett alaszkai közösségek magasabban fekvő területekre húzódhatnak vissza, vagy maradva a mostani lakhelyen, pénzt próbálnak előteremteni arra, hogy megerősítsék a partszakasz védelmét és épületeiket. Ennek költségét még megbecsülni is nehéz.

Új települések létrehozására – a számítások szerint – közösségenként átlagosan 200 millió dollárt kellene legalább fordítani.

Az egyik ilyen érintett alaszkai település Shaktoolik. A parányi, alig 300 lelkes közösség évről évre nehezebb helyzetbe kerül. A tengervíz ugyanis mind magasabbra emelkedik a település partjainál, és az egyre keményebb viharok is mind jobban megtépázzák az amúgy is megviselt infrastruktúrát. Erózió, a partszakasz zsugorodása, a csapadékos és enyhe tél, majd a nagyon hirtelen beköszöntő tavasz: a tudósok szerint, ami Shaktoolikban történik, az egyértelműen a klímaváltozásnak köszönhető.

Számos alaszkai települést már közvetlenül fenyegetnek a klímaváltozás hatásai, van, ahol a helyiek már a költözést fontolgatják (illusztráció)

Forrás: Pixabay

A közösségnek lassan döntenie kell: maradjanak vagy menjenek, meneküljenek a klímaváltozás hatásai elől? Ugyanis ez idáig hiába kilincseltek a távoli kormányzati szerveknél pénzügyi forrásokért a település fejlesztésére és az azt érő természeti hatások elleni védekezésre. A viharoktól sújtott Shaktoolik lakóit nem sok jóval biztatták – különösen, amikor az illetékesek tudomására jutott, hogy a lakosok egy része már a költözést fontolgatja.