A konfliktuszóna kellős közepén válhat prosperáló állammá Jordánia

2017.11.01. 10:49

A Magyarországnál valamivel kisebb területű, 9,8 millió lakosú – és nagyjából egymillió, többségében szír menekültnek otthont adó – Jordánia, könnyen lehet a Közel-Kelet egyik következő kistigrise. Míg a környékén súlyos harcok dúlnak az Iszlám Állam ellen a szíriai és iraki területeken, a 2010-es, arab tavasznak nevezett eseménysorozat pedig átrendezte a térség erőviszonyait, addig Jordániának, ha nem is problémák nélkül, de sikerült megmaradnia a béke szigetének. Most úgy tűnik, Amman, a főváros hatalmas ingatlan-bumm előtt áll, ami komolyan vonzza a külföldi befektetőket.

A jordánoknak van egy mondásuk saját országukra: amikor a dolgok máshol elromlanak, Jordánia felvirágzik". Való igaz, Jordánia az utóbbi évtizedekben mindig is egy nyugalmas oázisnak, de legalábbis kevésbé forrongó államnak tűnt, ami azért is figyelemreméltó, mert a Közel-Kelet számos konfliktuszónája közül ez a régió a legproblémásabb. Az Izrael, Irak, Szíria és a konzervatív szunnita Szaúd-Arábia közé ékelődő Jordániának ráadásul semmilyen értékelhető nyersanyagforrása, vagy gazdasági potenciálja nincs. A jelek azonban arra mutatnak, így is eljöhet az új prosperálás kora.

Gazdasági felvirágzás köszönthet be Jordániában a következő évekbenForrás: Shutterstock

Tavaszból a nyárba

Jordánia, teljes nevén Jordán Hásimita Királyság, a Közel-Kelet nem túl kedvező adottságú állama, még vízkészletek is szűkösen állnak csak rendelkezésre. Az abszolút monarchiában élő ország még a 2000-es évek elején is nemzetközi segítségre és jelentős mennyiségű alapanyag-importra szorult gazdaságának működtetéséhez. Ugyanakkor az Egyesült Államokkal jó viszonyt ápoló Jordánia általában az elsők között kötelezte el magát a nemzetközi közösség számára fontos ügyek mellett.

Jelentősen megváltozhat Amman arculataForrás: robertharding/Nico Tondini/Nico Tondini

Így például a kezdetektől részt vett az Iszlám Állam elleni harcban, de korábban csatlakozott az Irak-ellenes fellépéshez is, ugyanakkor számos menekültet befogadott, akik háborús térségekből érkeztek. Sőt, a szír lányok egy részét szüleik most már egyre többször jordán férfiakhoz adják nőül, noha az ENSZ szerint ez társadalmi léptékben káros gyakorlat.

Forrás: Google Maps/Origo
Jordánia már régen lemondott az 1967-es, hatnapos háborúban elvesztett Ciszjordánia visszaszerzéséről, melyet később a Hamász és a Fatah, a két rivális palesztin terrorszervezet közül utóbbi irányított az elmúlt évekig, el nem ismert önkormányzatisággal. Míg Jordánia a hidegháborúban ügyesen lavírozott az amerikai és szovjet érdekek között azok arab térségbeli ütközőzónájában, napjainkban arra koncentrál, hogy megerősödve levetkőzhesse a pufferállami szerepkört. A 2010-es arab tavasz eseményei Jordániát is elérték, de a 2011-es tüntetések a kormány ellen, és nem az államforma vagy az uralkodó ellen szerveződtek. Sőt, az 1999-óta uralkodó II. Abdullah királyt számos alattvalója kedveli, noha annak kezében óriási hatalom összpontosul. A törvények jóváhagyásához éppúgy kell a hozzájárulása, mint a kormány számos döntéséhez, és még a parlamentet is feloszlathatja. A főnök ennek ellenére annyira népszerű, hogy szimpátiatüntetést is szerveztek mellette akkor, amikor a környező államokban végigsöpört a forradalmi hangulat.

Most úgy tűnik, Jordánia egyre inkább a nemzetközi közvéleménynek tetsző irányba lépdel. Büntethetővé tették a nemi erőszakot,

hosszú távú gazdasági és politikai reformokra készülnek, és jelentős turisztikai fejlesztésekbe vágnak bele.

Petra romvárosa az egyik legfontosabb turisztikai látnivaló nem csak Jordániában, hanem az egész Közel-Keleten isForrás: Wikimedia Commons

Jordánia egyik fő vonzerejét a turisztikai látnivalók jelentik, ezek között is elsősorban Petra sziklába vájt romvárosa, mely az emberiség egyik legfontosobb történelmi-kulturális örökségének számít globális viszonylatban is. A magyar utazók Eilat izraeli határvárosból akár egynapos kirándulással is elérhetik a védett területet, amelynek rekonstrukciójára és turisztikai fejlesztésére a jövőben sokat fordít a kormány.

A cikk második részében arról olvashat, hogyan képzeli el a jordán vezetés a főváros, Amman jövőjét!

Előző
  • 1
  • 2
Következő