Már csak nyolc évet kell várni a korlátlan, tiszta energiára

2017.11.03. 10:26

Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1985-ös kézfogásával indult el a fúziós energia programja, ami a világ egyik legjelentősebb és egyben legdrágább nemzetközi összefogásává vált. A plazmaenergia egészen az elmúlt évekig inkább tudományos-fantasztikus témának számított, de a Dél-Franciaországban épülő kísérleti reaktorokban néhány év múlva valósággá válhat.

Az Európai Unió országai mellett Kína, Japán, Oroszország, az Egyesült Államok, valamint India és Dél-Korea is komoly pénzekkel támogatja a dél-franciaországi ITER-projektet.

A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktort 14 milliárd dolláros kezdőtőkével kezdték építeni, azóta a ráfordítás összege jóval magasabbra kúszott. Ám úgy tűnik, megéri: az Oilprice beszámolója szerint, nincs messze az áttörés.

Plazmából nyert fúziós energiát termelhet az ITER néhány év múlva

Forrás: AFP/Science Photo Library

Fánkkal válhat valóra a legnagyobb álom

A legnagyobb európai energetikai kutatóközpontban, a franciaországi Cadarache-ban elit tudóscsoport dolgozik azon, hogy az álomból valóság legyen, és megtörténjen az áttörés.

Ez olcsó, tiszta és gyakorlatilag végtelen energiához juttatná az emberiséget.

A legfrissebb információk szerint a több évtizede zajló projekt eredményei optimizmusra adnak okot, mert a tudósok minden évben egy kicsit közelebb jutnak a megoldáshoz.

Ennek középpontjában egy mesterséges csillag, a leginkább fánkra emlékeztető tokamak áll. A tokamak olyan eszköz, mely mágneses mezője révén képes kordában tartani a termonukleáris fúziós energia létrehozásához szükséges plazmát.

Az 1950-es években kifejlesztett tokamak nélkül valószínűleg fel kellene adni a sokmilliárdos álmokat a végtelen energiáról, ám segítségével megvalósítható a nukleáris fúzió. Különösen, hogy a tudósoknak már sikerült létrehozni a Napnál is forróbb plazmát.

A plazma a kulcs ahhoz, hogy olyan történjen, amire korábban még nem volt példa, vagyis

a rendszer több energiát adjon, mint amennyit a reakció beindítása és fenntartása igényel.

A tudósok most azt mondják, elméletileg már nincs más hátra, „csak” az eljárás finomítása. Úgy tűnik, mind közelebb kerülnek annak megoldásához, hogy fenekestül felforgassák nem csak a természettudomány gyakorlati alkalmazását, de a világ energetikai térképét is.

Technikus dolgozik az ITER egyik berendezésének építésén

Forrás: AFP/Boris Horvat

Ráadásul a termonukleáris fúzió jóval kevésbé veszélyesebb, mint a hagyományos atomenergia, és nem termel radioaktív hulladékot sem.

Az ITER mellett vannak más aspiránsok is, akik azzal próbálkoznak, hogy fúziós reakciót létrehozva, korlátlan energiát biztosítsanak a világ számára. Az Origo is beszámolt arról, hogy néhány hónapja egy amerikai boszorkánykonyhán a Google mérnökeinek, hacsak egy villanásra is, de állításuk szerint sikerült a nagy áttörés. Azaz több energiát adott le a rendszer, mint amennyit beletettek.

Pénz, paripa, fegyver

Az eljárások tökéletesítéséhez az kell, hogy az ITER-t finanszírozó országok továbbra is állják a most még méregdrága cehet azért, hogy világ hamarosan új energetikai korszakba léphessen. Ebben a fúziós energia mellett, a szél- és napenergia hasznosítása jelentheti a legfontosabb kitermelési megoldásokat. Ha ez megvalósul, a fosszilis korszak történelmi perspektívában csak egy átmeneti időszaknak tűnhet majd az emberiség történelmében.

Az ITER kapcsán most főleg az Egyesült Államokra figyelnek a partnerországok. Ott ugyanis még a szenátusnak is jóvá kellene hagynia az erre fordítandó pénzeket. Korábban az USA évente 400 millió dollárt adott a projekt éves büdzséjébe, most 63 millió dollár vár jóváhagyásra.

A projekt teljes költségvetésének 45 százalékát egyébként az Európai Unió állja. A ténylegesen elkülönített pénzek mellett, az egyes országok közvetlen hozzájárulással (alkatrészek, alapanyagok beszállítása) veszik ki részüket a beruházás költségeiből. A szakemberek már azt is kiszámolták, hogy a reaktor majdani deaktiválása legalább 281 millióba kerül.

Ha elindul a termelés, a költségek 35 százalékát viseli majd az Unió, a többit a résztvevő országok dobják majd össze.

Jól halad az ITER építése

Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat
Plazmabuborékokat fújnak
Függetlenül attól, mekkora összeggel járul hozzá az USA az ITER további költségeihez, a kormányzat továbbra is támogatja az otthoni kutatásokat. Az Energiaügyi Minisztérium egyik kutatóintézetében plazmabuborékokkal kapcsolatos kísérleteket folytatnak, hogy jobban megértsék a tokamakban zajló folyamatokat. Az eszköz üzemi hőmérsékletének ugyanis szó szerint csillagászatinak, 100 millió Celsius fokosnak kell lennie.

Ha a tudósoknak sikerül tartani az ütemtervet, akkor az ITER tokamakja 2025-ben kezdheti meg működését, ami akár a várt új korszak nyitányát is jelentheti az energiaellátásban.

Az egyik reaktor elemén dolgoznak az ITER-ben

Forrás: AFP/Boris Horvat

A projekt kapcsán arra is felhívják a figyelmet, hogy az már most jár bizonyos gazdasági előnyökkel. 2007 óta mintegy 1200 ember dolgozik közvetlenül a telephelyen, és 3000-en látnak el közvetett feladatokat a projekthez kapcsolódóan, a környező településeken élve. A 2017-től 2019-ig tartó, utolsó nagy építési szakaszban, a helyszínen foglalkoztattak száma pedig akár 4000 fő is lehet.