Ahogy az Origo is megírta, Albánia nem ismer tréfát, ha a megújuló energiaforrások hasznosításáról van szó. Most úgy tűnik, egy másik balkáni ország is megkezdte az energiafordulat végrehajtását. Koszovó óriási pénzeket költ napelem-farmok építésére, és ezzel megkezdődhet a most még fosszilis hordozókra építő energiaellátás átalakítása.
Koszovó fővárosában, Pristinában jelentette be az ország gazdasági minisztere, Valdrin Lluka, hogy a vitatott jogállású állam fotovoltatikus naperőművek építésére ír ki pályázatot a kivitelezők számára. Eszerint
Koszovó mintegy 100 millió eurót, azaz több mint 30 milliárd forintot
fordít arra, hogy az ország területen megkezdődjön a tiszta energiák hasznosítása.
A beruházások célja, hogy elinduljon a jelenleg korszerűtlen és jelentős károsanyag-kibocsátással járó energiatermelés átalakításának folyamata.
Az országban megtermelt villamos energia 98 százalékát jelenleg két régi, alacsony hatásfokú, főként lignittüzelésű erőmű állítja elő.
Ezek egyre nehezebben képesek kiszolgálni a növekvő igényeket, ráadásul az országban a villamosenergia-hálózat is elöregedett, korszerűtlen, és meglehetősen magas a lakosság körében az áramlopások száma is.
Az, hogy pontosan milyen arányban képesek kiváltani az új napelem-farmok az elavult termelést, csak a tenderkiírásokból derül majd ki. A tervezett ráfordítás összegéből arra lehet következtetni, a napenergia hasznosítása jókora részt vállal majd az ország villamos energiával való ellátásából.
Az első naperőmű három éve, 2015-ben épült Koszovóban, egy szlovén energetikai vállalat kivitelezésében. Az államnak az új naperőművek építésével nem csak a jelenleg korszerűtlen energiatermelés leváltása a célja, hanem
az ország energia-kiszolgáltatottságát is szeretnék csökkenteni.
Az elavult ellátó-hálózat és a régi szénerőművek gyenge teljesítménye miatt, Koszovó villamos energia szükségletének 10 százalékát is importálnia kényszerül a Világbank jelentése szerint.