Ezen múlik a magyar mezőgazdaság jövője

2017.11.07. 14:53

A magyar mezőgazdasági munkaerő hatékonyságának a további növelése biztosíthatja azt, hogy a hazai agrárium a jövőben még versenyképesebb legyen – hangzott el a Századvég Gazdaságkutató tállyai agrárkonferenciáján. A felszólalók szerint a hazai agrárfelsőoktatásnak is az integráció felé kellene elindulnia, valamint fel kell készülni a digitalizációra és a mesterséges intelligencia használatára

Kihívások sokasága van az agrárfelsőoktatásban, ezek közül a nemzetközi igények és a képzési-kutatási potenciál határozza meg legjobban a rendszer egészét – mondta Tőzsér János. A Szent István Egyetem rektora közölte, hogy megkezdődött a digitális hálózati integrációra épülő mezőgazdasági termelés, amire fel kell készítenie a felsőoktatásnak a gazdálkodókat. Fel kell készülni a robotizációra és a mesterséges intelligencia használatára is – tette hozzá. A rektor beszélt arról is, hogy kevesen jelentkeznek a felsőoktatásban az agrárkarokra, érvényesül az elszívó hatása az európai egyetemeknek is. Szólt arról is, hogy a kötelező nyelvvizsga és az emelet szintű érettségi bevezetése a felsőoktatásban várhatóan tovább csökkenti az agrárkarokra jelentkezők számát. 

Tőzsér János szerint alacsony a presztízse az agrárkaroknak

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Problémának nevezte, hogy alacsony a presztízse az agrárkaroknak. Tőzsér szerint ezen a helyzeten csak jó kommunikációval és PR-tevékenységgel lehet javítani. A Z-generáció bevonzásáról azt mondta, hogy alapvetően át kell alakítani az oktatás kereteit, komolyan kell venni őket és olyan feladatokra van szükség, ahol a problémamegoldó képességeiket tudják fejleszteni. A szakember szerint a hazai felsőoktatási agrárképzés fő problémája a területi széttagoltság, a szakemberhiány és az oktatási és innovációs kapacitások koncentrációjának a hiánya. Tőzsér János szerint a hazai agrárfelsőoktatási intézmények között egy hálózati integrációra lenne szükség a hatékonyabb képzés létrehozása érdekében.

Sikeres generációváltás kellene

Pókos Gergely, a Bonafarm-csoport vezérigazgatója helyettese arról beszélt, hogy miközben az emberiség létszáma a következő évtizedekben tovább növekszik majd, és egyre több pénze lesz mindenkinek, addig a termőterületek területe nem fog növekedni. Felhívta a figyelmet arra, hogy várhatóan a húsfogyasztás fog jelentősen nőni a következő évtizedekben, mindez pedig körülbelül 300 millió hektárnyi új termőterületet igényelne. Úgy látja, hogy a növekvő keresletet a korlátozott erőforrások mellett csak a hatékonyság növelésével lehet kielégíteni.

A szakember szerint ebben a globális piaci környezetben csak a munkaerő versenyképességének a növelésével lehet jó eredményeket elérni. Pókos a jövő kihívásai előtt külön kiemelte, hogy a hazai családi gazdaságok vezetőinek a jelentős része elöregedett, generációváltásra lenne szükség, de kérdéses annak sikeressége. Példaként hozta föl az Egyesült Államokat, ahol egy sokkal stabilabb gazdasági és jogi helyzetben is csupán a családi gazdálkodók 30 százaléka esetében történik sikeres generációváltás.

Pókos Gergely arra számít, hogy a következő évtizedekben növekedni fog a mezőgazdasági termékek iránti kereslet

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Jól áll a hazai agrárszektor

A hazai mezőgazdaság jó helyzetben van, mivel a gazdálkodás biztos jövedelmet jelent, mivel évi 600-800 milliárd forintnyi vállalkozói jövedelem keletkezik a szektorban, míg a vállalkozások betétállománya 600 milliárd forintra rúg – mondta Hollós Dávid. A Takarék Agrár igazgatója szerint annak ellenére, hogy az agrárszektor jól áll, de mindez elkényelmesítheti a szektort, ezért a kihívásokra már most fel kell készülni. Ilyen kihívás az éghajlatváltozás, az uniós támogatások megváltozása, a munkaerőhiány, valamint Ukrajna.

Az utóbbiról azt mondta a szakember, ha keleti szomszédunk magára talál, akkor az, nagyon komoly versenytársa lesz a magyar agráriumnak. Hollós szerint a kiváló agrárszakmai tudás ma már nem elegendő a sikerhez. Ma már nem lehet elképzelni, hogy egy ember mindenhez értsen, így muszáj igénybe venni egy menedzsmentet. Folyamatosan nyitottnak kell lenni a változtatásokra, meg kell találni a legjobb gyakorlatokat – tette hozzá.

Hollós Dávid szerint jól áll a hazai agrárszektor

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Hitelezési fordulat

Herczeg András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint a hazai agrárszektorban még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van a hitelezés területén. Éppen ezért a bankoknak, hitelintézeteknek bőven van még lehetőségük ezen a területen. A mezőgazdaságban egy hitelezési fordulat történt az elmúlt hét évben, mivel a társas és egyéni gazdálkodók hitelállománya a többszörösére nőtt – mondta Herczeg András.

Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezető igazgatója az agrárium digitalizációjáról azt mondta, mára a mezőgazdasági termelőknek nagyon sok területet kell egyszerre átlátnia, hogy sikeres legyen. Természetes, hogy egy ember nem tudja mindezeket átlátni, ezért is van szükség a digitalizációra, hogy a különféle területek tapasztalatait egyesíteni lehessen. Maróti szerint, ha minden adatot sikerül összegyűjteni a legjobb mezgazdasági gyakorlatokról, akkor még jobb eredményeket lehet elérni, mint korábban bármikor, éppen emiatt az informatika pár év múlva képes lesz jobb döntést hozni, mint az ember.