Több mint 160 éves minden idők egyik legsikeresebb logója

ÉLELMISZER sör sörcsap szórakozóhely TÁRGY Budapest, 2012. február 22.
Sört csapol magának egy vendég a Skanzenclub nevű „közösségi dohányzóhelyen” Budapesten, a Köztelek utcában. A szórakozóhely egy magánlakásban működik, ezért nem vonatkozik rá a dohány
Budapest, 2012. február 22. Sört csapol magának egy vendég a Skanzenclub nevű „közösségi dohányzóhelyen” Budapesten, a Köztelek utcában. A szórakozóhely egy magánlakásban működik, ezért nem vonatkozik rá a dohányzási tilalom. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
A vállalatok minden lehetséges módszerrel igyekeznek beférkőzni a mindennapjainkba, ennek egyik leghatékonyabb eszköze a márkajelölés, vagyis a logó. Hogy mitől jó egy logó, azt igazán egyszerű megmondani, de vajon mit tudnak azok a jelzések, amelyek több mint száz éve velünk vannak, és alig-alig változtak.
Vágólapra másolva!

1855 környékén egy ismeretlen brit művész megalkotta a Bass nevű sör logóját, amely a mai napig szinte változatlan. A piros háromszög nem egy bonyolult dolog, de a jelkép a brit birodalom terjedésével a világ minden szegletébe eljutott a Falkland-szigetektől Mauritiusig.

A Bass bíbor háromszöge lett az Egyesült Királyság első levédetett logója,

amelyet 1876. január 1-jén regisztráltak, közvetlenül az ezt lehetővé tevő törvény hatálybalépése után.

Nem csoda tehát, hogy az angol sörfőzde a csúcsra jutott rövid időn belül,

az 1890-es években évi 1,5 millió hordó sört főztek.

Bass sör Forrás: Wikimedia Commons/Brian Adler

A sör még a Titanic fedélzetén is ott volt, a New York Times szerint összesen 12 ezer üveg süllyedt el, a 84 éves sörből kilencet sikerült a felszínre hozni 1996-ban.

A sör a művészeket is megihlette, Picasso és Manet képein is szerepel.

Manet - Le bar des Folies Bergeres a Paris című festménye Forrás: AFP/Photo Josse / Leemage

A logó sikerességének több kulcsa is lehet. A háromszög az emelkedő energiát, a jólétet és az élet gazdagságát jelképezi.

A piros szín használata szintén az energiát, a szenvedélyt és a vitalitást sugározza.

Az öt legrégebbi logó

A Time magazin összegyűjtötte azokat a logókat, amelyek a legrégebb óta léteznek. Az élen a világ legnépszerűbb belga sörmárkája a Stella Artois áll. Ugyan a sörfőzde 1366-os megalapítása óta több névváltoztatáson is keresztül ment a márka, azonban piros háttér és a vadászkürt állandó. Az Artois név 1708-ban, a Stella 1926-ban került a logóba. A második helyen a Twinings áll, harmadik a Bass, negyedik a Shell, míg ötödik a Levi Strauss.

Ezt ellenpontozza a kézzel írt márkanév, amely autentikus eleganciát ad – írja a Famous Logos.

Azóta a logó új értelmet nyert, az időtlenség és stabilitás egyik szimbólumának számít.

Mitől lesz sikeres egy logó?

A Bass sikere nem egyedülálló, több olyan márka is van napjainkban, amelynek a logója már legalább egy évszázada a köztudatban van, és csak kisebb módosításokat végeztek rajtuk.

Ilyen többek között a Twinings Tea, a Levi Strauss (Levi's) farmer, a Peugeot, a Johnson & Johnson, a Heinz, a Coca Cola vagy épp a Shell.

Klasszikus Levi Strauss logó Forrás: Flickr/Hannah Cossey

De nem kell külföldre menni, hogy tradicionális logóval találkozzunk, hiszen a magyarok többsége pillanatok alatt felismeri az Unicumot.

Unicum

A gyomorkeserű hivatalos honlapja szerint az Unicum védjegyét 1883. május 22-én, 805-071 számmal lajstromozták „az Unicum név alatt forgalomba hozott gyomorerősítő likőr megvédésére".

Az Unicumot kezdettől fogva az eredeti gömbölyű palackban forgalmazták, címkéjén vörös kereszttel. 1899-től kezdve ennek a használati jogáért évente tekintélyes összeget fizetett a cég a Magyar Vöröskereszt Egyesületnek. 1922 után ez a megállapodás megszűnt, ezért a kereszt színét aranyra, a háttérét pedig pirosra változtatták, ezt mind a mai napig így használják.

Michael Beirut, a Pentagram marketingügynökség vezetője szerint egy logónál alapszabály az egyszerűség, mert az emberek nem tudnak elvont és komplex képeket megjegyezni.

Azonban ez még nem magyarázat arra, hogy egyes logók miért sikeresebbek a többinél.

Az egyik legfontosabb tényező minden bizonnyal az,

hogy egy adott logónak idomulni kell ahhoz a korhoz, amelyben létrehozzák.

Általában a logókat 10-20 év alatt megszokják az emberek, és onnantól kezdve már ragaszkodni fognak hozzájuk, kialakul egyfajta szentimentális kötelék – írja a BBC.

Emellett fontos, hogy a logó összhangban legyen azzal, amit képvisel.

Egy modern, az innovációra törekvő vállalatnak nem állna jól egy hagyományos, régimódi logó, és ez fordítva is igaz.

IBM logó Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

Ha az ember egy nagy tradíciókkal rendelkező vállalat termékét szeretné megvásárolni, akkor egy modernebb grafikájú logó ellenszenvet válthat ki a vásárlóból.

Próbáljuk meg elképzelni például a Coca Cola és az IBM logóját felcserélve!

Coca-Cola logó Forrás: AFP/Sputnik/Anatoly Medved

Az egy idő után kialakult kötődés miatt sok esetben sikertelenek a modernizálási kísérletek. Azonban a "visszaöregítés" a nosztalgia miatt jó húzás lehet.

Ezt ismerte például fel a Kodak és a Nintendo, amely önmaga váltott vissza a régi logójára az újról.

Az új, rövid életű Kodak logó Forrás: AFP/Frederic J. Brown

Persze vannak olyan logók, amelyeknél különösen bejött a modernizálás, elég csak a már többször említett Levi's márkára gondolni. A vállalat a bonyolult logó meghagyása mellett apró, piros, a zsebek mellé varrt anyaggal jelzi a márkát, sőt egy letisztultabb logót is kitalált.

Levi's logó egy 1973-as plakáton Forrás: AFP

Természetesen nem szabad megfeledkezni a szerencséről sem, hiszen hiába van egy vállalatnak minden szükséges kritériumnak megfelelő logója, az még nem siker a garanciára. Sőt ugyan kevés példa akad rá, de viszonylag bonyolult logóval is – mint mondjuk a Mastercardé – is lehet sikeres egy cég.