Az afgán gazdálkodók újra visszatértek a máktermesztéshez

2017.11.23. 07:08

Dacára a nemzetközi segítségnek és az afgán kormányzat erőfeszítéseinek, Afganisztán mezőgazdasága képtelen kivergődni az ópiummák termesztésének csapdájából. 2016 után, idén ismét rekordot döntött a betakarított mennyiség, ez pedig különösen a briteknél ad okot súlyos aggodalmakra. Az ottani utcai heroin mintegy 90 százaléka ugyanis a hányattatott sorsú közép-keleti országból kerül a felhasználókhoz.

Három évvel azután, hogy a brit katonák és a segélyszervezetek munkatársai kivonultak Helmand tartományból, Afganisztán déli térségeiben ismét visszatértek az ópiummák termesztéséhez – számol be a fejleményekről a Telegraph. A becslések szerint a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek legalább harmadát mákültetvények foglalják el, az idei termés minden korábbi rekordot megdönt, miközben a briteknél és az Egyesült Államokban is mélypontra zuhant számos drog, többek között a heroin ára.

Afgán farmerek Helmand tartományban, mely az ópiummák termesztésének egyik központja az országban

Forrás: AFP/Noor Mohammad

Sokszor és régóta próbálkoznak

Hosszú története vannak, hogyan próbálta Afganisztán diverzifikálni mezőgazdasági termelését. Legalább az 1979-ben kezdődő polgárháborús időszakig visszavezethető az, hogy a földművelés szempontjából kedvezőtlen adottságú ország megkísérelte a hagyományosan termesztett növényfajták helyett más, gazdaságilag is értékes növénykultúrák meghonosítását. Például az Origo is írt arról, hogy Herat tartomány földművesei néhány éve sikeresen váltottak sáfrányra, noha a farmerek egy része a tálibok nyílt fenyegetésével kellett hogy szembenézzen döntése miatt.

2002-ben – egy évvel a 9/11-es néven ismert terrortámadások után – került az országban hatalomra Hamid Karzai elnök. A nyugatbarát politikus a nemzetközi vállalásokkal összhangban, számos intézkedést hozott a drogtermelés visszaszorítására, és szorgalmazta, hogy az ENSZ és a nemzetközi közösség adjon alternatívát a kényszerhelyzetben lévő afgán farmerek számára a máktermelés leváltására. A 2003-ban elfogadott Afgán Nemzeti Drogstratégia elkészítésében a kormány az ENSZ és az Egyesült Királyság szakértőivel működött együtt. A dokumentum azt feltételezte, hogy az ország drogtermelése már 2008-ra 70 százalékkal csökken, 2013-ra pedig kereskedelme is megszűnik. 

Afganisztán még mindig a világ legnagyobb ópiummák termesztője

Forrás: AFP/NurPhoto/Mohammad Sharif Shayeq
Szélkakas tálibok
Az afgán drogtermelés történetének figyelemre méltó mozzanata, hogy a tálibok még 2000-ben betiltották a termelést, mivel ez volt a feltétele a nemzetközi segítségnek a súlyos szárazságtól sújtott ország számára. A tiltás nyomán jelentősen visszaesett a termelés, ám a 2001-es események után a táliboknak lényegében egyetlen gazdasági esélyét jelentette a mák. 2008-ra már több tucat heroinlabort működtetek szerte az országban, és több mint 400 millió dollárt szedtek be az „ágazatból".
Úgy tűnik, az Iszlám Állam legalább e tekintetben következetesebb a tálbikonál. A hírek szerint a szélsőséges terrorszervezet tiltott dolognak tartja a mák termesztését és használatát, ezért az általa ellenőrzött területeken több ópiumültetvényt is megsemmisített.

További fontos mozzanat, hogy az afgán heroin a Brit Királyság mellett mind nagyon mennyiségben jut el az USA-ba is. Ebben nigériai terjesztők működnek közre. A tálibok tavaly fegyveres támadással akarták visszafoglalni a termesztés egyik fellegvárának számító Helmand tartományt, ahol az afgán gazdáknak lényegében a fő megélhetési forrását jelenti a mák termesztése.

Nincs ellenszer a növekedés megállítására

A helyzet idén még aggasztóbbá vált. A friss ENSZ jelentések szerint, az afgán ópiummák termesztése idén 87 százalékkal haladja meg a tavalyi mennyiséget.

Ez 9000 tonna, drogalapanyagnak használható növény betakarítását jelenti.

Idén 87 százalékkal nőtt az afgán termés az előző év eredményéhez képest

Forrás: AFP/NurPhoto/Wali Sabawoon

Az ENSZ drogbűnözéssel foglalkozó hivatalának jelentése szerint (UNODC) ez több milliárd dollárnyi forgalmat jelenthet a közeljövőben, főként az ázsiai és európai felvevőpiacokon. Nem csak nemzetközi viszonylatban, hanem helyben is komoly probléma a drog. Egy 2016-os becslés szerint Afganisztánban közel 3 millió drogfüggő van.

A jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy az utóbbi években a korábban más növényre váltott farmerek nem csak visszatértek a mákhoz, hanem egyes helyeken a termelést is korszerűsítették. Például megjelentek a napenergiával működtetett öntözőberendezések és más eszközök a mákföldeken. Ugyanakkor ezeket a termelésben érdekelt csoportosulások szerzik be, a földeken dolgozó kétkezi munkások nagyon csekély jövedelemre tesznek szert a máktermesztésből.

Helmand tartomány továbbra is fontos a táliboknak, ahol a szövetséges csapatok távozása után, a farmerek többsége visszaállt a máktermesztésre

Forrás: AFP/Wakil Kohsar

A britek most amiatt aggódnak, a rekordmennyiségnek köszönhetően súlyosbodni fog országukban a droghelyzet, mivel az olcsó heroin még olcsóbb lesz az utcákon. Mintegy 300 ezer drogfüggőt tartanak nyilván az Egyesült Királyságban, ezek ellátása és a kapcsolódó költségek, jelentősen megterhelik a brit gazdaságot. Történik ez amellett, hogy a britek 2003 és 2011 között 48 millió fontot (nagyjából 17 milliárd forint) fordítottak csak közvetlenül Afganisztánban a kábítószer-ellenes küzdelemre. Hasonló nagyságrendben költött a célra az Egyesült Államok is.

A britek most azt mondják: növelni fogják erőfeszítéseiket azért, hogy a farmerek végképp leálljának az ópiummák termesztésével és más növénykultúrákat terjesszenek el földjeiken. Még akkor is, ha az ópiummáknál keresve sem lehetne egyszerűbb és igénytelenebb, a szárazságot jól tűrő növényt találni a tápanyagokban szegény afgán földekre.