Ellenállóak a hazai bankok a külső kockázatokkal szemben

A hazai bankrendszer külső kockázatokkal szembeni sokkellenálló képessége erős maradt, a korábban jelzett külső kockázatok némileg enyhültek, de teljesen nem szűntek meg - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentéséből, amelyet szerdán sajtótájékoztatón mutattak be a jegybank szakértői.

Oláh Zsolt, az MNB főosztályvezetője elmondta: idén markánsan élénkült a magyarországi hitelezés és az ingatlanpiac. A jegybank elemzői szerint a gazdaság fundamentumaihoz képest nem figyelhető meg túlzott áremelkedés a lakásárakban.

2017-ben is

kiugró jövedelmezőség jellemzi a hazai bankokat,

döntően egyszeri, nem fenntartható tételek miatt. A banki eredmények hosszú távú fenntarthatóságát segítheti a digitalizáció térnyerése - tette hozzá.

A korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a banki mérlegek tisztítása, a bankok mérlegeit tekintve lényegesen csökkentek a kockázatok, ez előretekintve javítja a pénzintézetek hitelezési képességét.

Oláh Zsolt rámutatott: a nem teljesítő hitelek aránya folyamatosan mérséklődött az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan jobb lett a bankok tőkemegfelelési mutatója is. Jelezte: a bankoktól a követeléskezelő cégek vették át a nemteljesítő hitelek jelentős részét, összesen

8 ezer problémás jelzáloghitelt zártak le

2015 év végéhez képest.

A kkv-hitelezés is felfutott az idén, ha az egyéni vállalkozókkal együtt 10 százalékos a növekedés, ráadásul a nagyvállalatok körében is egyre jellemzőbb a hitelfelvétel, a teljes vállalati hitelállomány 5 százalékkal bővül idén.

A jegybanki szakemberek a háztartások sérülékenységét is vizsgálták, elsősorban a lakáshitelek kamatkockázatát nézték. Azt állapították meg, hogy

a fix kamatozású lakáshitelek lényegesen költségesebbek

a változó kamatozású kölcsönöknél, ez pedig többek között a magasabb kamatfelárnak tudható be. Egy viszonylag stabil jelzáloglevél-piaccal biztosíthatók lennének az alacsony kamatfelárak - fűzte hozzá.

Rámutatott: a stabil pénzügyi rendszerű országokban, mint Belgium vagy Dánia, a fix kamatozású lakáshitelek aránya döntő részt mutat. Az uniós tagországok között Magyarország piacvezető a banki hitelek kamatfelárát tekintve - jelezte Oláh Zsolt.

Az MNB főosztályvezetője megjegyezte: a bankrendszer további fejlődését tekintve komoly kockázatot jelenthet a változó kamatozás, az, hogy a bankrendszerben

magas a változó kamatozású, és alacsony az 5 éven túli, fix kamatozású hitelek aránya.

A hitelintézetek mérlegfőösszege 2017. harmadik negyedévében 633 milliárd forinttal, 1,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, szeptember végén elérte a 35 801 milliárd forintot - derült ki a Magyar Nemzeti Bank egyik legutóbbi összegzéséből.

A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szektorban 8,8 százalékról 7,9 százalékra, a háztartási szektorban 12,9 százalékról 12,4 százalékra mérséklődött.