Elpárolgott az uniós intézmények iránti bizalom

2017.12.01. 16:15

A következő tíz évben az uniós polgárok elveszett közbizalmát vissza kell nyerni – hangzott el az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának kétnapos konferenciáján Budapesten. A fenntartható fejlődésre, a digitalizáció hatásainak igazságosabb kihasználására, a klímaváltozásra, és a határok védelmére kellene összpontosítani a következő évtizedben. Az euró bevezetése a pénzügyi mozgásterünk részleges feladása, ezért a belépéshez még erősödnie kell a gazdaságnak - derült ki az előadásokból.

Az Európa 2020-as célkitűzések jelentős része nem fog megvalósulni, és a következő tízéves tervben sokkal inkább a fenntartható fejlődés biztosítására, a biztonságra, az ökológiai problémák kezelésére és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekre kellene koncentrálni – emelték ki az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának (EGSZB) előadói a héten Budapesten megrendezett kétnapos konferencián. Az Európa jövőjével kapcsolatos trendekre adott válaszok közül kiemelték egy megbízható európai szociális modell kiépítését, a digitális forradalom előnyeinek olyan kihasználását, amely a versenyképességet és a fenntartható fejlődést helyezi a központba. Fontosnak nevezték, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben

biztosítható legyen a polgárok által irányított, decentralizáltabb döntési rendszer, hogy visszaállítható lehessen a megrendült közbizalom.

A környezetvédelmet illetően az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó, környezetbarát és mindenki számára igazságos átállás, és az ökológiai lábnyom csökkentését emelték ki. A technológiai fejlődéssel járó gazdasági és társadalmi változásokra adott válaszok fő célja a munkahelyek teremtése, a fenntartható gazdasági növekedés, valamint a jóléti rendszerek biztosítása, melyekre a bizottság részletes programot dolgozott ki.

Forrás: Shutterstock

Az előadók ugyanakkor kiemelték, hogy a 2000-ben meghatározott lisszaboni stratégia jelentős részben nem teljesült. Mint Balázs Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke, korábbi EU-biztos fogalmazott, túlságosan „euforikus állapotban" született ez a terv, holott időközben az USA szinte minden területen előbbre tart az Unióval szemben.

Mint elmondta, a Lisszaboni Szerződés egyik célja az volt, hogy

az Unió a legversenyképesebb és tudásalapú gazdasággá váljon, de ennek hiányoztak az előfeltételei. Kiemelte: a 20 és 64 év közötti lakosságnál a foglalkoztatottság csökkent, a kutatás és fejlesztésre költött összegeket eredetileg a GDP három százalékára kívánták emelni 2020-ra, de ebből jelenleg még csak a két százaléknál tartunk. Eredmények születtek ugyanakkor a környezetvédelem területén, többek között a megújuló energiaforrások arányának növelésében, a korai iskolaelhagyók számának lefaragásában, s a mélyszegénységben élők kiemelésénél- tette hozzá az MKT alelnöke.

Az Európai Parlament épülete: elfogyott a közbizalom

Forrás: AFP/SOOC/Alexandros Michailidis

Az előadásokban elhangzott, hogy a 2030-as tervben már paradigmaváltás történt, és a versenyképesség mellett a társadalmi kohézió, az Unió biztonsága, és az államadósságok csökkentése is különösen kiemelt célként szerepel. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti nagykövete kiemelte, hogy az Unió a globalizáció győztesének tekintheti magát, ugyanakkor

az ipar bizonyos területein magas a vesztesek száma. 

Emellett a növekedés korábbi erős üteme sem tért vissza, és megrendült a bizalom az uniós intézményekben. Zupkó a demográfiai kihívások és az egyenlőtlenségek növekedése mellett hangsúlyozta, hogy

relatív értelemben az uniós gazdaság globális arányát tekintve gyengülni fog a későbbiekben.  Mint mondta, a jövőt illető megoldási tervek a föderációs együttműködés és a nemzeti államok előretörése közötti széles skálában több lehetőség is kirajzolódik.

Az egyik a „minden marad a régiben" koncepció, melyet azonban az idő és az új kihívások már meghaladtak. A kizárólag az egységes piac előnyeire való koncentrálás ma már túl kevésnek bizonyul. Az „aki többet akar, többet tesz" elve és „a kevesebb cél kitűzése, de annak az eddiginél hatékonyabb végrehajtása" lehet szimpatikusabb lehetőség, míg a föderalista megoldás megosztó jelenleg az Unióban.

Pleschinger Gyula, a rendezvényt támogató MKT elnöke előadásában kitért arra, hogy

2005 és 2016 között Európa globális aránya csökkent a populáció területén (7,7 százalékról hat százalékra), emellett a világ GDP-jének 30 százaléka helyett ma már csak a 21 százalékát adja. A jegybank monetáris tanácsának tagja elmondta: ugyanebben az időszakban az euró, mint tartalékvaluta aránya 24 százalékról 14,4 százalékra mérséklődött.

Az uniós jövőre vonatkozó elképzelések közül a „minden marad a régiben" elvvel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ezt az elképzelést az idő már meghaladta. Az „egy cél, amire összpontosítani kell" elve az MKT elnöke szerint könnyen az egységes döntések ellehetetlenüléséhez vezethet. A harmadik, vagyis az „aki többet akar, tegyen többet" elvvel kapcsolatban megjegyezte: ez már most is így van a gyakorlatban, ez maga a többsebességes Európa. A negyedik elképzelés, vagyis „a nemzetállamoknak többet kell adni" hazánk számára a harmadik ponttal együtt lehetne jó egyveleg. Pleschinger Gyula kiemelte, hogy az európai bankunió ügye jól áll ugyan, de még mindig hiányzik a közös befektetésvédelmi alap.

Az euró bevezetésével kapcsolatban kifejtette: az euró előszobájába lépés összes feltételét teljesíti Magyarország, ennek ellenére

csak akkor érdemes elkezdeni a csatlakozást, ha a gazdasági és a pénzügyi ciklusaink is egybeesnek az euróövezet magországaival.

Ekkor lehetséges a felzárkózás, hiszen ebben az esetben ugyanazokkal a problémákkal kell majd szembenéznünk. Mint mondta: el kell kerülnünk, hogy kockázat legyen a közös európai fizetőeszköz számunkra.

Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Pleschinger Gyula kiemelte, hogy ma a lakosság inkább támogatja az euró bevezetését. Baráth Etele, az EGBSZ egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell vizsgálni, mi nem működött az Európa 2020-as tervnél, és ennek alapján kell módosítani az újabb célkitűzéseket. Hangsúlyozta: az innovatív gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés, és a fenntarthatóság hármas célja fontos, és „egy békés, demokratikus Európára lehet építeni". Mint elmondta, a célkitűző rendszer mechanizmusára kell áttérni, rendelkezésre áll az eszközrendszer a koordinációra, emellett a Juncker-terv pénzügyi alapot is jelent a célkitűzések eléréséhez. Az EGBSZ véleménye szerint sürgős paradigmaváltás szükséges ahhoz, hogy a fenntartható fejlesztés céljait végre lehessen hajtani:

figyelembe kell venni az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket, az egyes tagállamokra jellemző magas munkanélküliségi rátákat, és a kontinens gazdaságának környezeti lábnyomát.

Baráth Etele, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyik vezetője

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Unió egyik konzultatív szerepet ellátó intézménye, melynek tagjai munkaadói és munkavállalói szervezetek és más érdekcsoportok képviseletét látják el az uniós döntéshozatalban.

Az EGSZB véleményeket dolgoz ki különböző uniós témákban az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament részére, hidat képezve az EU döntéshozó intézményei és az uniós polgárok között.