Háromszázmilliárd forintot kapnak az agrárvállalkozások - fejlesztésre költhetik a pénzt

Légi felvétel repcét arató kombájnról Nagykanizsa közelében

Összesen 300 milliárd forintra pályázhattak a mezőgazdasági kisvállalkozók és őstermelők – például korszerűbb sertéstelep, gombaház építésére, vagy esetleg húsfeldolgozó berendezésre, esetleg hűtőházra – egyszóval fejlesztésre. A cél az, hogy a mezőgazdaságból élő kis- és közepes vállalkozásokat megerősítsék. Az uniós pályázatok eredményeit augusztus óta folyamatosan hozzák nyilvánosságra. Jövő év elejére minden pályázó megtudja, hogy kap-e pénzt a saját cége fejlesztésére. Zoltán Csabával, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatójával arról beszélgettünk, hogy hogyan lehetett pályázni, mennyire nehéz a cégeknek az önerőt biztosítani és fedezetet nyújtani a bankhitelekre, és mennyire növelheti a GDP-t vagy akár a mezőgazdasági foglalkoztatást ez a több százmilliárdos mezőgazdasági fejlesztés.

Hogyan látja, az elmúlt években mennyire volt lehetőségük a magyar mezőgazdasági kisvállalkozóknak és őstermelőknek a fejlesztésre?

Az agrárszakértők szerint az elmúlt két évben meglehetősen szerény volt a szektor beruházási aktivitása, amely több dologra vezethető vissza. A mezőgazdasági ágazatban nagyon nagy a kockázat – elsősorban az időjárási tényezőktől függ, hogy milyen lesz a termés . A növénytermesztésben a természeti csapások, viharok, jégkár és aszály miatt akár teljes ültetvények is tönkre mehetnek. Az állattenyésztésben elsősorban a járványok okozhatnak veszteségeket.

Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója Fotó: Talán Csaba

Az egyik – reményeim szerint – leendő ügyfelünk libatenyésztéssel foglalkozik és vágóhidat szeretne létrehozni. Amikor megvizsgáltuk a céget, azt láttuk, hogy tavaly nem volt egyáltalán bevétele. Megkérdeztük, hogy ez hogyan lehetséges, és azt válaszolta, hogy a madárinfluenza miatt az összes állatot le kellett ölni. A károk egy része megtérül a kárenyhítési alapból vagy a biztosítás esetén a biztosítótól. A termés és ebből adódóan az árak ingadozása ciklikussá teszi a beruházási aktivitást is. Ha jó évet zár a gazdálkodó, szívesebben beruház, mint egy veszteséges év után. Másrészt a vállalkozások kivártak a fejlesztésekkel, hiszen remélték, hogy a beruházás egy részét támogatásból tudják finanszírozni. A pályázati eredmények viszont csak mostanában születtek meg.

Hogyan lehetne csökkenteni a mezőgazdasági vállalkozások kockázatait?

Talán úgy, ha növelni lehetne a mezőgazdasági termékek feldolgozottságát a vállalkozáson belül. Ebben a magyarországi mezőgazdasági kisvállalkozások még meglehetősen elmaradnak a világ élvonalától. Mondok több példát is. Ha levágnak egy sertést, nyilván nagyon gyorsan el kell adni – de fel is lehet dolgozni a húst. Ha konzervet, kolbászt vagy szalámit készítenek a levágott disznó húsából, több idő van annak értékesítésére, mintha a nyers húst kellene eladni nagyon rövid idő alatt. Ráadásul a feldolgozott élelmiszernek magasabb a hozzáadott értéke is, így nagyobb nyereség érhető el. A mostani, több százmilliárdos, vissza nem térítendő pályázat is ezeket a fejlesztéseket támogatja. Egyrészt a minőségi alapanyag termelését, másrészt az alapanyagok feldolgozásának fokozását. De lehetett pályázni például hűtőházak, vagy egyéb korszerű tárolók építésére is.

Mikor pályázhattak először a 300 milliárdos uniós pályázatokra az őstermelők?

Tavaly írták ki a pályázatokat, akkor be is adták a jelentkezéseiket a vállalkozások. Az idén augusztusban hirdették ki az első nyerteseket, és valószínűleg jövő év elejéig mindenki megtudja, hogy kap-e pénzt a fejlesztésére, vagy sem.

Összesen 300 milliárd forintra lehetett pályázni, de a pályázat egyik feltétele az volt, hogy ugyanannyi önerővel rendelkezzen a cég, amennyi pályázati pénzt igényelt.

Vagyis: összesen 600 milliárdos beruházás várható az elkövetkezendő években a magyar mezőgazdaságban, amely már mérhető hatással lesz a GDP növekedésére.

Milyen vállalkozások pályáztak?

Viszonylag kis cégek, amelyek egyenként akár több százmilliós támogatást kaptak. A cél az volt, hogy a kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozásokat erősítsék. Ez egy jó cél, viszont várható, hogy néhány vállalkozásnak gondot fog okozni a támogatás felhasználása.

Összesen 300 milliárd forintért lehetett pályázni az agrárvállalkozásoknak fotó: Talán Csaba

Milyen gondot? Egy vissza nem térítendő támogatás elnyerése azért nem olyan nagy gond...

A pályázat menete eleve nem túl egyszerű – ehhez a magyarországi őstermelők és kisvállalkozások talán kevésbé értenek, ezért már a pályázat írásához szakértő segítségét kellett kérni. A miniszterelnökség írta ki a pályázatot az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program keretében. Meghatározták, hogy milyen tevékenységekre lehet igénybe venni, és természetesen azokra lehetett pályázni. Fontos, hogy a pályázó ugyanannyi önerővel rendelkezzen, amennyi pénzre pályázik – ezt már említettem. Tehát, ha 100 milliót igényelt, ugyanúgy 100 millióval kell rendelkeznie. Ez lehet saját pénz, de a vállalkozások többsége bankhitelt vesz fel az önerőhöz. Most egyébként meglehetősen kedvező feltételekkel vehetnek fel hitelt az őstermelők. A kérdés az, hogy van-e fedezet a hitelre. A bankok fedezet nélkül ugyanis nem adnak kölcsönt. A fedezet lehet ingatlan vagy tárgyi eszköz – traktor, autó, vagy egyéb ipari gép.

fotó: Talán Csaba

A hitel megszerzése nem egyszerű dolog, ráadásul jó pénzügyi mutatókkal is kell rendelkeznie a vállalkozásnak.

Ha nyer a pályázó, el kell készíteni a beruházás részletes terveit. Ha 40 millió forint feletti a támogatás, a vállalkozónak közbeszerzést kell kiírnia, amelyhez ismét külső szakértőre van szükség, másrészt legjobb esetben is három hónapig tart. Ezután nyilván fel kell venni előleget a támogatásból, hogy elkezdhesse a beruházást a termelő. Előlegként a támogatás felét lehet felvenni, de ennek is szigorú szabályai vannak. A vállalkozásnak ugyanis előlegvisszafizetési garanciát kell adnia. Erre azért van szükség, hogy ha a vállalkozás a pénzt nem arra használja, amire nyerte, vagy nem tud vele elszámolni – nem tudja bemutatni, hogy épül a sertéstelep vagy a gombaház, vagy nem tudja bizonyítani számlákkal, hogy erre költötte -, a támogatást nyújtó miniszterelnökség visszakéri a támogatást. Ha nem tudja a vállalkozás visszafizetni, akkor az úgynevezett garantőrnek kell fizetnie a vállalkozás helyett.

Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérizgagatója fotó: Talán Csaba

Kik a garantőrök? Kik garantálhatják az előleg visszafizetését?

Ez is lehet például egy bank, vagy egy garanciaszervezet, mint a Start Garancia Zrt.

Miben különbözik az, ha a vállalkozó egy banktól kéri a garanciát és miben más, ha a Starttól?

A bank ugyanolyan fedezetet kér az előleg visszafizetési garanciára, mint a hitel esetében. Nézzünk egy 200 milliós beruházást példaként. A támogatás összege 100 millió, önerőre felvesz a vállalkozás szintén 100 milliót, és az előlegre - vagyis 50 millióra - is fedezetet kell nyújtania a termelőnek. Ez összesen 150 millió forintos fedezetet jelent. Mi abban különbözünk a bankoktól, hogy nem kérünk fedezetet. Azt vizsgáljuk meg, hogy milyen pénzügyi helyzetben van a cég, és milyen valószínűséggel tudja megvalósítani a tervét, rendelkezésre áll-e a forrás, az önerő. Ha minden rendben van, vállaljuk a garanciát.

De mi ebben önöknek az üzlet?

A Start számára nem elsődleges szempont a minél nagyobb profit. Többségi tulajdonosunk, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elvárása, hogy a garanciavállalás ellenében kért garanciadíjak fedezzék működési költségeinket, miközben eleget teszünk missziónknak, azaz támogatjuk a hazai kis- és közepes vállalkozások külső forrásokhoz, támogatáshoz, hitelhez és tőkéhez jutását.

Zoltán Csaba, a Start Garancia zrt. vezérigazgatója fotó: Talán Csaba

Azért így az önök kockázata sokkal nagyobb...

Természetesen, ezért nézzük meg alaposan a nálunk jelentkező cégeket. Már 11 éve segítjük a magyar vállalkozásokat, korábban gazdaságfejlesztési támogatásokhoz vállaltunk garanciát. Volt közben egy gazdasági válság is, és akkor is csupán garanciáink 3%-át buktuk.

Ahogy említette, a következő években 600 milliárd forintos fejlesztés, beruházás erősíti majd a magyar őstermelőket, agrárvállalkozásokat. Mikor várható arra vonatkozóan adat, hogy ezek a támogatások mennyire befolyásolták a mezőgazdasági ágazaton belül a foglalkoztatást, vagy akár a GDP alakulását?

Két-három év múlva lesz látható, hogy mennyivel emelkedett a foglalkoztatottak száma, és a támogatások mennyivel járultak hozzá a GDP növekedéséhez.