Nem fér a bőrébe a Tesco, a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc. 2016 tavaszán vezették be egyes nyershús-termékeiknél a Tesco Value nevet váltó Woodside Farms megnevezést, mely a cég újmárka-építésének egyik állomása volt.
Csakhogy Notthinghamshire-ben valóban működik egy ilyen nevű, fenntartható gazdálkodást folytató farm – írja a The Guardian. Vezetőiknek és az őket támogató nonprofit szervezetnek most lett elegük abból, hogy a Tesco még mindig csak alkudozni akar.
A vásárlók egyre inkább érdeklődnek a kistermelői áruk után. Ezért keresik azokat az élelmiszereket, amelyek fenntartható gazdálkodást folytató egységekből származnak. Emiatt a Tesco tavaly hét darab, új, saját márkás, "farm" jelzővel ellátott termékkel is megjelent a brit üzletek polcain. A Tesco szerint ezek többségében fiktív nevek, zöldségek, gyümölcsök és húskészítmények is kaptam "farm" jelzőt.
Csakhogy a vásárlók figyelmét felkeltő megnevezések mögött valójában nem fenntartható gazdálkodásból származó termékek állnak.
Kiderült, hogy a Tesco éppúgy nagyüzemi előállításból származó termékekkel küldi a boltokba a tetszetős csomagolást, sőt, nem egyszer importáruval. Azonban a sertéshús új márkája kapcsán napvilágot látott,
valóban működik egy azonos nevű farm,
amely felnevelt sertéseit a helyi gazdaságban és az interneten keresztül értékesíti.
A gazdálkodás - Woodside Farm - ügyét egy nonprofit szervezet, a fenntartható élelmiszertermelés támogatásával foglalkozó Feedback karolta fel. Úgy tűnik, mostanra unták meg a vállalattal folytatott levelezést.
Legyünk egyértelműek: a szupermarketek olyan név alatt árulnak húsokat, melyek megtévesztik a fogyasztókat, akik azt gondolják, a termék kistermelői áru"
– mondja Jessica Sinclair Taylor, a szervezet munkatársa.
A Feedback a megkérdőjelezhető vállalati magatartás kapcsán kampányt is kezdett a fogyasztóknál, azt kérve tőlük, írjanak a Tescónak azért, mert a cég ezzel a húzással becsapta őket.
A farmgazdálkodás vezetői pedig azt nyilatkozták, 20 éve foglalkoznak szabadtartásban a haszonállatok nevelésével, amelyekből minőségi húst vágnak.
Az ügy óta viszont vásárlóik azt kérdezgetik tőlük, igaz-e, hogy a gazdálkodás szállít a brit áruházláncnak.
A Tesco-nál azzal védekeznek, többször hívták egyeztetésre a farmot és a mellettük kiálló Feedbacket is, hogy megállapodásra jussanak a névhasználatot illetően, de
ők nem ültek tárgyalóasztalhoz.
Elmondták, a saját márkás termékek az áruházlánc forgalmának tekintélyes részét adják,
a vásárlók 70 százalékának kosárban megtalálhatók.
A Tesco vevői keresik ezeket a termékeket, és véleményük szerint tisztában vannak azzal, hogy az eladott mennyiséget tekintve, nem származhatnak egy gazdálkodásból.
Az ügy kapcsán, a brit farmgazdálkodók szakmai szervezete közleményben ítélte el a hamis márkajelzések használatát. Tavaly hivatalos panaszt is emeltek a Tesco ellen márkanév-használati gyakorlatával kapcsolatban, ám a kérdéses mezőgazdasági termékek a mai napig megtalálhatók a polcokon.