Koshe a neve annak a mintegy 36 futballpályányi terültetnek, amely az etióp főváros, Addisz-Abeba mellett húzódik, és amely 50 éve lényegében a város szemétlerakója. A hely márciusban azzal került az újságok címlapjára, hogy egy földcsuszamlás miatt, a szeméthegy 114 helyi lakost és szemétben guberálót temetett maga alá.
Etiópia az utóbbi években látványos erősödést mutat, gazdasága – afrikai viszonylatban mindenképp – gyors ütemben fejlődik. Fővárosa, Addisz-Abeba, a ruandai Kigali mellett az egyik aspiránsa a Kelet-Afrika gazdasági központja címre. Már csak a gyarapodó városi népesség és az infrastrukturális bővülés területigénye okán is megérett az idő arra, hogy
az etióp vezetés felszámolja a főváros szomszédságában éktelenkedő szeméttelepet.
A Reppie-projekt az etióp kormány és több nemzetközi nagyvállalat közreműködésével, az ENSZ egyik környezetvédelmi programjának támogatásával valósul meg. Nem csak az etióp hulladékkezelési gondokon szeretnének az új erőművel látványos mértékben enyhíteni.
A konzorcium a Szaharától délre eső régióban, más országokban is szeretne az etióp erőművel megegyező technológiai megoldású létesítményeket felhúzni.
Az erőműben a felgyűlt hulladékot elégetik. A keletkező hővel vizet forralnak, ami gőzzé válva villamos energiát termelő turbinákat hajt meg. Az üzem várhatóan naponta 1400 tonna hulladék feldolgozására lesz képes, ami a fővárosban naponta keletkező hulladék nagyjából 80 százalékának felel meg.
A megoldással a főváros háztartásainak 30 százalékát lehet ellátni villamos energiával úgy, hogy az erőmű károsanyag-kibocsátása megfelelő a vonatkozó határértékeknek.
A felgyülemlő hulladék energiaként való hasznosítása mind nagyobb figyelmet kap a világban.
Egyre elterjedtebbek az ezt szolgáló technológiai megoldások. Különösen akkor lehet érdekes ilyenek létesítése, ha a rendelkezésre álló földterület nagysága korlátozott. Franciaországban 126 hulladékhasznosító üzemel, Németországban 99 ilyen egység, míg Olaszországban 40.
A hulladékhasznosító erőművekkel az energiatermelés és a földterülettel való spórolás mellett, csökkenteni lehet a talajba jutó vegyi anyagok mennyiségét, és a metánkibocsátás visszafogásával – ellentétben például a hagyományos szemétégetési megoldásokkal –, kisebb mértékű az üvegházhatás is.