Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Többek között ezekre a következtetésekre jutott a nemzetközi pénzügyi rendszer jelenlegi helyzetének vizsgálata során a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja abban a tanulmányában, amely a Hitelintézeti Szemle legújabb számában látott napvilágot.
Báger Gusztáv a jegybank szakmai folyóiratában elsődlegesen arra hívja fel a figyelmet, hogy
a jelenlegi, a korábbi aranyfedezet helyett leginkább a bizalomra épülő globális monetáris rendszer a tartós egyensúlytalanság korát hozta el, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A mai nemzetközi pénzügyi rendszer 1971-73 között jött létre, miután az USA egyoldalúan felmondta a második világháború végén aláírt, úgynevezett Bretton Woods-i egyezményeket.
Ennek köszönhetően összeomlott az addig működő aranydeviza-rendszer, amelyben a nemesfémhez rögzítették az akkor még egyeduralkodó valuta, a dollár árfolyamát. Az azóta bekövetkezett változások között kiemelendő, hogy
a korlátozott valutaárfolyamok lebegővé váltak, amely számos lehetőséget nyújtott az árfolyamok kilengésére és azok külső manipulálására.
A pénzügyi globalizáció előrehaladásával leépültek a tőkeáramlás előtti korlátok. E folyamatban igen jelentős szerepet játszott az IMF és a Világbank.
A dollár még ma is vezető valutának számít, ugyanakkor a dominancia jelentősen csökkent, hiszen időközben más pénznemek – mostanában például Kína hivatalos valutája, a „népi pénz", a renminbi – jelentősége is növekedett.
Az elmúlt évtizedek fontos fejleménye volt az is, hogy
a világgazdaság nemzetközi koordinációjában a főszerepet az IMF helyett előbb az öt, majd a hét, mostanra pedig a húsz legbefolyásosabb ország közös szervezete, a G20-ak vették át.
A nemzetközi pénzügyi és monetáris rendszer átalakulása a fenti folyamatoknak köszönhetően olyan globális egyensúlytalansághoz vezetett, amely mára fenntarthatatlanná vált. Báger Gusztáv tanulmányában
az 1997-98-as kelet-ázsiai válságot, illetve az akkor kialakult árfolyamkrízist jelöli meg olyan eseményként, amikor a felszínre kerültek a legfontosabb problémák.
Ekkortól kezdve erősödött igazán az egyensúly hiánya, amely a legnagyobb mértéket 2006 környékén érte el. A 2007-2008-as pénzügyi világválság óta a krízis jelei elsősorban az egyes államok fizetési mérlegeit tekintve enyhültek, ugyanakkor az egyensúlytalanság az eladósodás terén nőtt, és ad további aggodalmakra okot.
Ezért van szükség a nemzetközi rendszerben mélyreható változásokra, csak így kerülhető el a pénzügyi válságok újabb, közeli kitörése
– állapítja meg a tanulmány szerzője.
A Hitelintézeti Szemle legújabb számában Németh Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa arról közöl részletes elemzést, hogy a kormány családokat támogató lépései milyen hatással vannak a gyermekvállalással kapcsolatos döntésekre.
A tanulmány megállapításai szerint
2011-től alakult ki az a helyzet, amikor az első gyermek vállalása jobb helyzetbe hozta a családokat, mint a gyermektelenség.
2014-től pedig azt tapasztalhatjuk, hogy egyértelműen a három gyermek nevelése jelenti a legkedvezőbb megoldást a családoknak.
A tanulmány következtetései között az is szerepel, hogy a 2011-től bevezetett családi adókedvezmény arra ösztönzi a párokat: minél fiatalabb korban vállaljanak gyermeket. Ugyanakkor a támogatási rendszer változásai arra indítják az édesanyákat, hogy a szülés után minél előbb térjenek vissza a munkaerőpiacra.
