Sokat spórolhat a bevásárláson ezekkel a különleges növényekkel

2018.01.01. 11:51

Még a múlt század elején-közepén is jellemző volt, hogy nagyon sokan konyhakertet tartottak házuk mellett, és emellett még vadon termő növényeket is fogyasztottak. Idővel, a szokások megváltozásával, ahogy a konyhakertek száma is egyre csökkent, úgy húzódott vissza a vad növények fogyasztása is. Erdélyben ennek ma is nagyobb kultúrája van, mint Magyarországon. Amennyiben ételeink, italaink és kozmetikumaink 20 százalékát vadon termő növényekből magunk készítenénk, akkor évente és családonként mintegy 100 ezer forintot spórolhatnánk meg.

Nem kell vetni, kapálni, gondozni, csak szüretelni

Hazánkban rengeteg ehető, vadon termő növény található. Sok közülük gyom, tehát a kertekben is ott van (tyúkhúr, porcsin, libatop), mások mezei növények inkább. A katáng például nálunk mindenütt előfordul, ebből nemesítették a cikóriát. Levele salátaként fogyasztható, szárított, pörkölt gyökeréből cikória kávé készíthető, virága is ehető, szendvicsek, sütemények díszítésére is kiválóan alkalmas. A mezei ehető növények többsége salátaként, vagy pesztószerűen fogyasztható.

Rengeteg olyan növény is van, amelyek gyümölcsei ehetők, ilyen például a kökény, a vadalma, a vadkörte, a vadszilva, a som, a faeper.

Sok olyan faj is van, amely gyógynövényként vagy fűszernövényként hasznosítható, ezek között vannak ismertebbek és kevésbé ismertek. Például a csipkebogyóról sokan tudják, hogy gyógytea és lekvár is készülhet belőle. A fekete bodza virága szörpként iható, termése lekvárként fogyasztható.

ZsályaszüretForrás: AFP/Hannibal Hanschke

Hazánkban rengeteg vadon termő növény, sokszor gyomként nyilvántartott faj ehető. Ezeket nem kell vetni, öntözni, gondozni, csak a megfelelő időpontban kell leszedni. Azzal, hogy nem fogyasztjuk e természet által nevelt növényeket óriási nemzetgazdasági értéket pazarolunk el. A vad növények fogyasztása előnyös lenne a szerényebb anyagi körülmények között élőknek, hiszen így tavasztól őszig rengeteg vad zöldség és gyümölcs kerülhetne ingyen az asztalra. Aki megteheti, hogy megvásárolja ezeket az alapanyagokat, az is jól jár a vad fajokkal, mert étkezését változatosabbá teszi, és biztosan vegyszer- és műtrágyamentes táplálék kerül a konyhába.

Spórolhatunk is velük

Ha megnézzük az idehaza egy főre jutó zöldség- gyümölcsfogyasztást, akkor nagyjából 186 kilogramm az éves átlagos fejenkénti fogyasztás. (Ebben a burgonya nincs benne, az 60 kg/fő/év.) Zöldségből 101, míg gyümölcsből 85 kilogrammot eszünk meg fejenként, évente. Üdítőitalból, ami nem gyümölcslé, tehát szénsavas vagy ízesített vizek 66,7 liter az éves fogyasztás. Ezek ugyan oltják a szomjat, de semmilyen más, egészségre gyakorolt pozitív hatással nem bírnak.

Amennyiben egy négyfős családot veszünk alapul, a zöldség/gyümölcs esetén 300 forintos kilónkénti átlagárral számolva, valamint üdítőnél 150 Ft/liter átlagárral számolva, ha ezeknek csak a 20 százalékát vadon termő növényekkel, és azokból készült italokkal helyettesítenék, amit természetesen magunk gyűjtünk be és készítünk el, akkor egy év alatt a családi kasszából több mint 50 ezer forinttal kevesebbet költenénk ezekre.

Ha még mosószert is készítünk magunknak szappanfűből, vadgesztenyéből vagy hamulúgból, illetve néhány kozmetikummal is kiegészítjük a magunk csinálta termékek listáját, netalán befőzéssel a téli időszakra is gondolva készítünk szörpöket, lekvárokat, vad zöldségkrémeket, akkor családi szinten a megtakarítás könnyen elérheti a 100 ezer forintot úgy, hogy gyökeresen nem változtattuk meg vásárlási szokásainkat. Mindössze annyi történt, hogy a már említett 20 százalékban nem vásárolt, hanem magunk készített vad növényi alapú dolgokat használtunk.

Bergamotszüret FranciaországbanForrás: AFP/BSIP/Amelie-Benoist

Ebben nemcsak a megtakarítás a lényeg, hanem az is fontos, hogy amíg ezeket begyűjtjük, friss levegőn, a szabadban vagyunk, esetleg kirándulunk, és amit a természetben gyűjtöttünk azok a növények gyakorlatilag bio alapanyagnak tekinthetők. Ellentétben az áruházakban vásárolt, fólia alatt termesztett primőrökkel, amelyeknél a monokultúra miatt kialakuló növényvédelmi problémák ellensúlyozására gyakran növényvédő szereket használnak.

Mi készülhet ezekből?

A Kauten Etnobotanikai Alapítvány immár 12 éve foglalkozik hazánkban a vadon termő és ehető növények népszerűsítésével, és az ismert kultúrnövények kreatívabb felhasználási lehetőségeivel. A Herbáció című magazin ezekből a különleges receptekből gyűjt össze rendszeresen egy csokorra valót. Gondozásukban nemrégiben megjelent egy válogatáskönyv is, Segítőkész növényvilág címmel. A kötet szerkesztője, Nagy Z. Róbert néhány érdekességre hívta fel a figyelmet, hogy mi minden készülhet a körülöttünk található növényekből, amire nem is gondolnának.

Például a borsos varjúhájjal vagy a cickafark levelével vajas kenyerünket fűszerezhetjük. Néhány fa tavasszal kihajtott zsenge levele alkalmas salátának, szendvicsfeltétnek, ilyen például a hárs, a fűz, vagyis saláta nem csak lágyszárú növényből készülhet. De a hárslevélből szárítás és porítás után csokoládészerű krémet is alkothatunk" – említette az Origónak a Herbáció magazin munkatársa, aki kitért ismertebb növények rendhagyóbb felhasználási lehetőségeire is.

VadalmaForrás: AFP/Hinrich Bäsemann

„A csalán leveléből vízhajtó, vértisztító tea készül, ezt sokan alkalmazzák, de csinálhatunk főzeléket, vagy fasírtot is belőle egy rövid forrázás után, ami a csípősségét okozó hangyasavat semlegesíti. Sok más vad zöldségből is készülhet ízletes fasírt, miután megpároltuk, összeaprítottuk a leveleket botmixerrel, majd zabpehelyliszt és burgonyapehelyben elkeverve, fűszerezve fasírt formában kisütjük.

Párolt zöldségként tésztával tálalva kiváló köretek, de turmixolva, fűszerezve vad pesztó is készülhet. Sokan nem tudják, hogy a komló - amellett hogy a sör egyik alapanyaga és a teája altató hatású -  tavaszi fiatal hajtásai spárgaszerűen készíthetők el. A kultúrnövényeket is használhatnánk kreatívabban, mint ahogy általában tesszük.

Vadgesztenye-betakarításForrás: AFP/Philippe Desmazes

A zsendülő, de még zöld szőlő fürtjeinek egy részét gyümölcsválogatás céljából Franciaországban például leszedik (így a tőkén maradó kevesebb fürt nagyobb lesz és édesebb). A leszedett szőlőt kipréselik, ez a verjus (verzsü), ami gyakorlatilag a még éretlen szőlő mustja. Savanyításra használják citromlé, vagy ecet helyett. A pekmez pedig az érett szőlőnek a mustja lassan főzve, besűrítve, ami kiváló édesítő anyag, és a tiszta cukorral ellentétben számos hasznos ásványi anyagot is tartalmaz, nem csak szimplán édesít.

Zsenge fenyőhajtásból készülhet fenyőszörp, fenyőesszencia, mely különleges ízű, és jó köhögés ellen is. Érdemes megemlíteni a főzőtökből készült lekvárt, amelynek előnye, hogy semmilyen íze nincs. Így olyan növényekkel társítható, amelyek állaga nem lenne alkalmas önmagukban lekvár készítésre. Így töklekvár alapon készülhet diólekvár, mogyorólekvár, de vaníliával, fahéjjal vagy kávéval is ízesíthetjük a töklekvár alapot. De a furcsaságok sora nagyon hosszú:

gombakolbász, répalekvár, muskátlikeksz, árpafasírt, fűrészporsütemény is készíthető, vagy akár paradicsom leveléből férfias illatú kölni házilag..."

Mekkora üzlet ez Magyarországon?

Idehaza reneszánszát éli a gyógy-, fűszer-, aroma- és ipari növények iránti kereslet, 

gyűjtésük és termelésük éves szinten mintegy 8-10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző mintegy 20-25 üzemben körülbelül kétezer ember dolgozik. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők vagy fitokozmetikumok összforgalma éves szinten 40-50 milliárd forint körül mozog. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik.

Jelenleg összességében mintegy 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja az ágazat, amely az idegenforgalom és a turisztika számára is kiemelkedő lehetőségeket nyújt. Ennek ellenére a begyűjtött vadon termő gyógynövény mennyisége folyamatosan csökken, a tendencia pedig több okra vezethető vissza. Egyrészt a gyógynövénygyűjtők létszámában visszaesés következett be. Míg korábban szezonálisan akár százezer ember is részt vett a gyűjtésben, ez mára pár tízezer főre redukálódott.

Hazai gyógynövény térképForrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

 

Hiába változott meg a gyűjtés adminisztrációs és adópolitikai helyzete a vételi jegy bevezetésével, ettől még nem lett több gyűjtő a terepen. Természetesen az aktuális felvásárlási árak befolyásolják a legjobban a gyűjtési kedvet, ezek az árak azonban nem rugaszkodhatnak el a mindenkori világpiaci áraktól, a piac érzékeny, gyakran ciklikus és kiszámíthatatlan. Másrészt Magyarországon folyamatosan zsugorodik a gyűjtés szempontjából szabadon bejárható területek nagysága is, valamint demográfiai tényezők is negatívan befolyásolják a gyűjtői létszámot.

A gyógy-, a fűszer- és az aromanövényeink termesztő területe 2017-ben nagyjából 27 ezer hektárt ért el, ami csökkenő tendenciát mutat, köszönhetően a mák- és az olajtök-termőterületek visszaesésének.
A gyógynövények termesztése és azok további feldolgozása is jelentős kézimunkaerő igénnyel jár. A munkaerő hiánya a többi ágazathoz hasonlóan mára a termesztésben is komoly gondokat okoz. Míg korábban a gyógynövényipar az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának jelenthetett kitörési pontot, mára ez a helyzet alapvetően megváltozott. Mind a gyűjtés, mind pedig a termesztés területén paradigmaváltásra van szükség, megfelelő biológiai potenciállal rendelkező vadon termő fajták termesztésbe vonása elengedhetetlen.