Magyarország lesz jövőre az OECD reálbér-növekedési listavezetője

Fishing For Leave Pro-Brexit "Flotilla" Campaigns Outside The Houses Of Parliament On The River Thames Brexit 2016 POLITICAL ACTIVIST British Flag Business Finance and Industry DEMOCRACY ECONOMY ELECTION EUROPE Finance and Economy GOVERNMENT HOR
Fishermen and campaigners for the 'Leave' campaign demonstrate in boats outside the Houses of Parliament in London, U.K., Wednesday June 15, 2016. The Brexit battle took to London's River Thames as boats supporting the 'Leave' and 'Remain' campaigns jostled for space, while Irish rock star Bob Geldof harangued U.K. Independence Party leader Nigel Farage using a sound system. (Photo by Jay Shaw Baker/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.
Vágólapra másolva!

A TUC pénteken Londonban ismertetett tanulmánya szerint

Magyarországon jövőre 4,9 százalékos reálbér-növekedés várható; ez a leggyorsabb ütem lenne az egész OECD-csoportban.

A szakszervezeti szövetség előrejelzése szerint az átlagos brit alkalmazotti reálbér 2018-ban viszont 0,7 százalékkal visszaesik, és ezzel Nagy-Britannia az OECD-mezőny utolsó helyére kerül.
Frances O'Grady, a TUC főtitkára a pénteki előrejelzéshez fűzött újévi üzenetében hangsúlyozta, hogy a brit alkalmazotti reálbérek az idén is estek, és még mindig alacsonyabbak a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válság előtti szintnél. O'Grady szerint "2018 még komorabbnak ígérkezik: úgy tűnik, hogy jövőre az összes fejlett gazdaság közül Nagy-Britanniában csökkennek a legnagyobb mértékben a reálbérek".

A kis többséggel megszavazott Brexit is oka az inflációnak Forrás: NurPhoto/Jay Shaw Baker/NurPhoto/Jay Shaw Baker

Hozzátette: a szakszervezeti szövetség hosszú távú prognózisa szerint az átlagos brit alkalmazotti reálbér 2025-ig nem is éri el a pénzügyi válság előtti szintet, vagyis várhatóan 17 évig tart majd a kilábalás a válság következményeiből reálbér-növekedési szempontból.

A szakszervezeti szövetség vezetője szerint ráadásul

a brit alkalmazottak tíz százalékának munkavállalói helyzete bizonytalan, ez az alkalmazotti réteg nem tudja, hogy hány órát kell a következő héten dolgoznia, és azt sem, hogy ezért mennyi fizetést kap.

Nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet a nagy-britanniai reálbér-erózióra.

A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy a brit EU-tagságról tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – tavalyi népszavazás váratlan piaci és reálgazdasági sokkja, főleg a font hirtelen gyengülése a referendum utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az inflációs ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.

A Centre for Economic Performance szakértőinek modellszámításai szerint az ebből eredő negatív reálbérhatás egyenértékű azzal, mintha az átlagos éves brit alkalmazotti fizetés 448 fonttal (157 ezer forinttal) csökkent volna. A CEP szerint ez majdnem egy teljes munkahét – pontosan 4,4 munkanap – átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében.

A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) a legutóbbi GDP-növekedési prognózisok alapján nemrégiben összeállított elemzésében közölte: modellszámításai szerint 2021-ig nem egészen 5 százalékos halmozott reálbér-növekedés várható Nagy-Britanniában. Az IFS szakértői szerint ebből az következik, hogy az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben is elmarad a 2008-ban mért szinttől.

Az intézet szerint

Nagy-Britannia a II. világháború vége óta nem élt át ilyen gyenge reálbér-növekedési időszakot.