Súlyos okok állnak az iráni elégedetlenség hátterében

2018.01.09. 06:28

Elsősorban gazdasági okokkal magyarázható az iráni tüntetéssorozat, amely a múlt héten 80 városra terjedt ki. A 2012-es büntetőintézkedések óta sokat romlott a helyzet az olajban gazdag országban, és sokkal alacsonyabb életszínvonalon élnek az irániak, mint tíz ével ezelőtt. Tartón magas az infláció, zuhant az egy főre jutó kereset, minden harmadik fiatal munkanélküli, az élelmiszerek ára pedig megduplázódott. Az utolsó csepp a pohárban az idei költségvetés megszorításai és a benzin árának 50 százalékos emelése lehetett. 

Hiába emelkedett az olaj ára, és emelkedett tavaly 12 százalékkal Irán GDP-je, ebből az olajban és gázban gazdag ország lakosai semmit nem vesznek észre. A december végén kirobbant, 2009 óta nem látott méretű tüntetéssorozat okai főként a romló gazdasági helyzetben keresendőek, amelyek a politikai szálnál sokkal erősebben hatnak a lakosságra.

Ma az irániak még a tíz évvel ezelőttihez képest is alacsonyabb életszínvonalon élnek, sőt az egy főre eső fogyasztási mutatókat nézve még húsz évvel ezelőtt is jobb helyzetben voltak.

 

Az iráni tüntetések december 28-án kezdődtek, eddig több mint ezer embert vettek őrizetbe.Forrás: AFP/Thierry Roge

A Közel-Kelet második legnagyobb gazdaságának számító Irán lakosságnak elszegényedése több okra vezethető vissza, melyek közül a két legfontosabb a Teherán ellen 2012-ben bevezetett nemzetközi gazdasági szankció, illetve az alacsonyabb olajár.

Az olaj- és gázexport nemzetközi korlátozása miatt a gazdaságilag egy lábon álló, az olajiparra támaszkodó ország 2012 és 2016 között legalább 150 milliárd dollár bevételtől esett el, miközben a pénzügyi szektorra vonatkozó szankciók nyomán brutálisan visszaestek a beruházások.

A politikai és gazdasági elszigetelődéssel párhuzamosan az országba érkező külföldi működő tőke is jelentősen csökkent.

Életkép Teherán szegénynegyedében.Forrás: AFP/Henghameh Fahimi

A külső okok mellett a demográfiai folyamatok is kulcsfontosságúnak bizonyulnak a gazdasági viszonyok romlásában: a lakosság lélekszáma tíz év alatt közel 72 millióról mintegy 80 millióra növekedett, a munkaerőpiacra lépő fiataloknak azonban a szankciók bevezetése óta zsugorodó gazdaság nem képes elegendő munkahelyet kialakítani. Az iráni jegybank hivatalos becslései szerint csak idén 840 ezer fiatal kerül ki a munkaerőpiacra, ennél azonban sokkal kevesebb új állásra van remény. Az utcára vonulók legnagyobb részét a kilátástalanságot tapasztaló fiatalok, illetve a reformokat és munkahelyteremtést sürgető értelmiség adja.

A fiatalok csaknem egyharmada állás nélküli még a hivatalos statisztikák szerint is, a valós arány azonban ennél sokkal magasabb. Ugyanez elmondható az inflációról is, amely a büntetőintézkedések hatására gyorsan gyengülő helyi fizetőeszköz, a riál miatt elérte az évi 30 százalékot, és csak nagyon lassan mérséklődik.

A riál az utóbbi négy évben összesen 450 százalékot gyengült.

Az alapvető élelmiszerárak csak az elmúlt egy évben 40 százalékkal emelkedtek, miközben a keresetek alig változtak. Az IMF kimutatása szerint 1996-hoz képest ma feleannyi hús- és kenyérfogyasztás jut egy főre, az élelmiszer hozzáférésen sokat rontott, hogy a tavalyi madárinfluenza miatt az egekbe szökött a tojás és a szárnyas húsok ára.

Haszan Róhani iráni elnök parlamenti bizottsági elnökökkel ülésezik Teheránban január 1-én.Forrás: AFP/Ho

Igaz, hogy a Valutaalap országjelentése szerint tavaly már pozitív fordulatot vett a gazdaság iránya, és idén is négyszázalékos növekedés várható, ám időre van szükség, mire a makroszintű javulás megmutatkozhat a lakosság mindennapi életében, és javíthat a régóta romló életszínvonalon.

Az egy főre jutó GDP 2011 óta csökken, a szegénységi küszöb alatt élők aránya 15 százalékkal emelkedett, a nem olajhoz kapcsolódó gazdasági szektorok pedig a 2015-ös amerikai-iráni megállapodás ellenére továbbra is bajban vannak, ezekben az ágazatokban az export visszaesése közel tízszázalékos.

Az utolsó csepp a pohárban az idei évre vonatkozó költségvetési megszorítások bejelentése lehetett, amely az inflációt is beleszámítva nyolc milliárd dollár költséglefaragást tartalmaznak, köztük a minden iráninak jutó havi 13 dolláros juttatás megnyirbálását.

Ezzel párhuzamosan jelentette be a teheráni kormányzat, hogy a benzin árát 50 százalékkal emeli és pénzt vonnak el az új munkahelyeket jelentő közlekedési beruházásoktól. Ehhez képest a hadikiadások 2014 óta folyamatosan emelkedtek, mivel Irán fő ellenségével, Szaúd-Arábiával vív közvetetten harcot Szíriában és Jemenben is, amit még az iráninál jóval gazdagabb szaúdi gazdaság is erősen megérez. (Az egy főre eső GDP tekintetében egyébként több mint háromszoros a különbség a két olajállam között.)

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a 2009-es helyzethez képest ma már sokkal könnyebb megszervezni a demonstrációkat:

mintegy 80 millió mobil-előfizetést regisztráltak az országban, és a háztartások 40 százalékában van már legalább egy okostelefon.

Az iráni helyzetről az ENSZ Biztonsági Tanácsa a hét végén tartott rendkívüli értekezletet.  "2018-ban nem hallgatunk tovább!" - mondta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, aki múlt kedden terjesztette elő az amerikai kérést a BT összehívására. A diplomata azért ostorozta a teheráni kormányt, mert szerinte a fegyverekre költött pénzt az emberek jóléte sínyli meg.
Vaszilij Nyebenza, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt hangsúlyozta, hogy "Irán dolga a saját problémáinak rendezése". Az orosz diplomata "fantázián alapuló ürügynek" minősítette a BT rendkívüli ülésének összehívását, és leszögezte, hogy az "iráni belügyekbe történő beavatkozásról" van szó.

Nikki R. Haley, az USA ENSZ-nagykövete.

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Luiz Rampelotto/Europanewswire

A BT-ülésen megosztottak voltak az európai államok képviselői is. Az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Matthew Rycroft helyénvalónak tartotta a rendkívüli ülés összehívását, francia kollégája azonban óvatosabban fogalmazott. Francois Delattre nagykövet szerint ugyan "éberen figyelni kell az iráni szabadság helyzetét", de nem szabad "külföldről eszközként felhasználni" az iráni helyzetet. Khoshroo, Irán ENSZ-képviselője az egész ülést az Egyesült Államok "ostoba erőszakoskodásának" minősítette, hangsúlyozva, hogy tisztán iráni belpolitikai kérdésről van szó.