Gyengül a földesurak befolyása a világ egyetlen feudális atomhatalmában

2018.01.11. 09:53

Még az 1947-es függetlenséggel sem sikerült Pakisztánnak megszabadulnia a mezőgazdasági termelés hosszú évszázadokra visszanyúló feudális tradícióitól. Sőt, az indiai brit uralom alatti viszonyok még inkább konzerválódtak az azt követő évtizedekben. A változás azonban elkerülhetetlennek látszik, a mezőgazdasági termelés jelentőségének csökkenésével pedig a nagybirtokosok korábbi gazdasági befolyása és politikai tekintélye is megkérdőjeleződik.

Pakisztán az egyik kortárs példája annak, amikor a gazdasági elit szereplői, befolyásukat politikai hatalommá változtatva, az egész társadalom fejlődésére döntő módon bírnak befolyással. Az ország parlamentjében még mindig jelentős számban foglalnak helyet nagybirtokosok, akiket saját földműveseik és mezőgazdasági termelőik szavaznak be oda. A The Economist írásából kiderül, az eddig szilárd status quo lassan, de változik, és a korábban megkérdőjelezhetetlen tekintélyű birtokos réteg nem csak hatalma gyengülésével, hanem a feudális mezőgazdasági berendezkedés megváltozásával is szembe kell hogy nézzen.

Pakisztán mezőgazdasága lényegében még mindig feudális viszonyokra építForrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Metin Aktas

Feudum, mint a társadalmi fejlődés béklyója

A feudalista jellegű berendezkedést, a 2000-es években az indiai fenyegetés miatt atomhatalommá – azok között is az első iszlám atomhatalommá – vált Pakisztán legnagyobb rákfenéjeként emlegetik a gazdasági elemzők. A brit gyarmati örökség jóváhagyta, sőt, erősítette a térség korábbi tradícióit. Így az az akkor még az indiai szubkontinens közigazgatási rendszerébe szervezett, a későbbi Pakisztán régióinak berendezkedésére is rányomta bélyegét.

A jellemzően nagyobb gazdálkodásokra tagolt birtokszerkezet az ország megalakulása és Indiától való elszakadása után sem változott meg.

Sőt, a földesurak az európai történelmi múltból ismert módon gyakorolták gazdasági hatalmukat a földjeiken, kisebb parcellákon dolgozó földművesekkel és állattenyésztőkkel szemben. Nem volt ritka a leginkább a „földesúri robot” iskolai tanulmányokból is ismert fogalmával leírható ingyenmunka, amelyet kötelezővé tettek a szegényebb farmerek számára, különösen az aratási szezonban. A tervezett földreformot 1990-ben maga a pakisztáni Legfelsőbb Bíróság gáncsolta el, koncepcióját „az iszlámmal nem összeegyeztethetőnek” ítélve.

A függetlenség után sem változott jelentős mértékben a berendezkedés, legfeljebb a birtokok nagysága aprózódott elForrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Metin Aktas

A reformfolyamatok beindítása helyett, az utóbbi évtizedek azzal teltek, hogy a nagybirtokosok gazdasági hatalmukat politikaivá formálták át. A földjeiken bérlőként dolgozók szavazatainak köszönhetően, sokan közülük bekerültek a parlamentbe is. Az 1970-es években, a képviselői székek 42 százalékát pakisztáni földesurak foglalták el.

A lemaradó vidéki térségek

A modern feudális földesurak gyakran próbálnak magukról paternalista képet sugározni, vagyis olyan nagybirtokosét, aki szívén viseli mezőgazdasági munkásainak sorsát és boldogulását. A hírek szerint azonban, a feudális jellegű birtokviszonyok között élő, szegényebb társadalmi rétegek körében országos viszonylatban is alacsonyak az iskolázottsági és a műveltséggel összefüggő mutatók. A gyerekek egészségi állapota pedig rosszabb, mint más pakisztáni fiataloké.

Pakisztáni farmeker mogyorót takarítanak be tavaly októberben egy ültetvényenForrás: AFP/Abdul Majeed

A pakisztáni mezőgazdaságot – és ezen keresztül, az egész gazdaság és a társadalom fejlődését – szélesebb horizonton szemlélő, jobb módú, illetve birtokkal rendelkező családok, műveltségüket jellemzően nyugati oktatási intézményben szerezték. Egyesek közülük úgy gondolják, tucatnyi ló és más haszonállatok tartása egyre inkább csak amolyan státuszszimbólum a pakisztáni gazdálkodók körében, melynek valós gazdasági racionalitása – azaz haszna – fokozatosan csökken.

A változásokat a makrogazdasági mutatók is jelzik. Míg a függetlenség évében, 1947-ben, a mezőgazdaság a GDP 53 százalékát adta, addig napjainkra mindössze 20 százalékát.

Az ország területének mintegy 60 százaléka alkalmatlan a művelésre, bár a munkavállalók 43 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik.

Ez az arány ugyanakkor jelentősen alatta van a korábbi évek, évtizedek arányának.

Ebben pedig szerepet játszik az is, hogy Pakisztánban robbanásszerűen zajlott a városiasodás. Milliós nagyságrendben hagyták ott a vidékiek földjeiket és otthonaikat, hogy az urbanizáció lehetőségei között keressék boldogulásokat.

Változó idők

Nem kedvez a nagybirtokoknak az sem, hogy az iszlám rendelkezései szerint, a férfiak között egyenlő arányban kell szétosztani az örökség tárgyát képező földet. A birtokszerkezet elaprózódását mutatja, hogy míg 1960-ban az öt hektárnál kisebb területek a teljes birtoknagyság 19 százalékát adták, addig 2010-re már 65 százalékát.

Sok birtokos csak úgy tudja fenntartani gazdálkodását, ha arra kölcsönöket vesz fel.

Egy traktor vezetője küzd a betakarított terménnyel, egy Iszlámabadhoz közeli ültetvényenForrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Metin Aktas

Bár a nagybirtokosoknak – parlamenti befolyásuk révén – sikerült megakadályozni, hogy a mezőgazdasági dolgozókra is kiterjesszék a minimálbért, egyre nehezebben tudnak visszaélni hatalmukkal a betakarítást végző munkásaik felett. A betakarítási hónapokban minimum 170 dollárt (kb. 45 ezer forint), vagy ennél magasabb összeget fizetnek a földjeiken dolgozóknak. A munkások között korábban bevett árucsere intézményét mindinkább háttérbe szorítja a pénzhasználat.

A birtokosok pedig nem úszhatják meg erőszakos tetteiket következmények nélkül. Emlékezetes, hogy egy 10 éves fiú 2013-ban mindkét karját elvesztette, mert a feldühödött birtokos egy cséplőgépbe lökte. Az eset óriási felháborodást váltott ki a közösségi médiában, az illetőt pedig letartóztatták.

Ugyanakkor néhány földesúr arról panaszkodott, hogy ha nem lépnek fel határozottan munkavállalóikkal szemben, azok megfosztják őket termeléshez használt eszközeiktől.

Az érzékelhető változások és a földesurak hatalmának gyengülése ellenére, még mindig sok erőfeszítésbe kerül majd, hogy Pakisztán megszabaduljon a feudális kötöttségektől.

A pakisztáni ellenzék eddig az egyenlőtlen társadalmi berendezkedést és annak haszonélvezőit, a nagybirtokosakat okolta a szociális állapotokért. Most viszont lágyabb hangvételt választva, arra szólítja fel a birtokosokat, működjenek velük együtt a szükséges reformok kidolgozásában.

Banánbetakarítás Pakisztánban tavaly szeptemberbenForrás: AFP/Asif Hassan

Szükség is lehet a konszenzusra, hiszen Punjab gyűlésében – az ország egyik legjelentősebb földrajzi és kulturális régiója, amely ugyanakkor nem képvisel önálló politikai vagy közigazgatási egységet –, a helyek mintegy felét az ott ülő változatlanul valamelyik rokonától örökölte. Más birtokos családok pedig azt a stratégiát választják, hogy fiatalabb tagjaikat a felemelkedő újiparos családok tagjaival házasítják össze.

Pakisztán mezőgazdasági teljesítménye 57 milliárd dollár körül van. Statisztikai hivatalának jelentése szerint, az utóbbi években búzát, rizst, kukoricát, cukorrépát és gyapotot takarítottak be jelentős mennyiségben, ezekből kivitelre is jut.