Norvég gáz is jöhet Magyarországra

Tromső, 2018. január 23. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Arctic Frontiers 2018 konferencián a norvégiai Tromsőben 2018. január 23-án MTI Fotó: KKM

Újabb három kőolajipari kutatási-kitermelési engedélyt nyert el a Mol Norvégiában, így már 20 tengeri kőolajmezőben van egy-egy engedélye, ezzel jelentősen erősítheti európai olajpiaci helyzetét - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miután a Tromsoben tárgyalt Ine Marie Eriksen Soreide norvég kollégájával és Terje Soviknesel, az olaj- és energiaügyi tárca osloi vezetőjével.

A Mol a következő 5 évben 500 millió dollárt (130 milliárd forint) fordít kutatásra. Az elnyert kutatási licencek skandináv ország partjainál több mint 750 millió hordó - többségében kőolajat tartalmazó - földtani vagyont rejtenek, és

az újabb norvégiai engedélyekkel a Mol csoport kutatási portfóliója globálisan a duplájára nőtt

- tette hozzá a miniszter.

Norvégia mint az egyik legnagyobb európai gázexportőr (az európai gázfelhasználás mintegy egyharmada származik az északi országból) a jövőben fontos szerepet játszhat Magyarország gázellátás-biztosításában is. Korábban, 2016-ban már volt egy jó együttműködés a Statoillal. Szeretnénk, ha a jövőben is számolhatnánk a norvég gázzal mint a magyarországi gázellátás diverzifikációjának egyik újabb forrásával. Ehhez arra van szükség, hogy a közép-európai infrastruktúra a cseppfolyósított gázt is tudja fogadni és használni" - mondta.

Megerősítette, hogy akár a lengyelországi LNG-terminálok bővítésével, akár a horvátországi terminál megnyitásával, a norvég gázzal mint egy újabb forrással számolhat az ország.

Erre a norvég tárgyalópartnerek teljesen nyitottak voltak.

Norvégia a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országa egyedülálló természeti kincsvagyonának köszönhetően, ezért Magyarország számára rendkívül előnyös az a tény, hogy a két ország közötti együttműködés fókuszába most már az energia kerül - jegyezte meg Szijjártó.

A magyar miniszter Tromsoben találkozott Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszterrel. Megállapodtak abban, hogy a két ország az ENSZ-ben kölcsönösen támogatja egymás törekvéseit, ennek értelmében

Magyarország támogatja Norvégia tagságát a Biztonsági Tanácsban a 2021-22-es ciklusra vonatkozóan.

Szijjártó Péter a norvég külügyminiszter és Terje Soviknes olaj- és energiaügyi miniszter meghívására előadást tartott az északi sarkvidék fenntartható fejlődésével foglalkozó nemzetközi fórum idei konferenciáján.

Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Arctic Frontiers konferencián ma Forrás: MTI/Kkm

Ami az északi sarkvidéken történik, az nemcsak a sarkvidéket érinti, hanem az egész világot, de elsősorban Európát. Noha egy új kereskedelmi útvonal nyílhat meg azáltal, hogy az északi-tengeri útvonal teljesen hajózhatóvá válik,

a globális felmelegedés, az északi-tengeri jég megolvadása és a tengerszint emelkedése az egész világot érinti

- mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy kiegyensúlyozottan szem előtt tartja a versenyképesség növelése mellett a természet védelmét. "Úgy fejlesztjük Magyarország gazdaságát, hogy versenyképessége folyamatosan javuljon, de gazdasági stratégiánkban a felelősségvállalás a jövőért is megjelenjen. Ezt világosan megmutatta a párizsi klímamegállapodás kidolgozásában nyújtott teljesítményünk és az a tény, hogy a kiotói egyezményt Magyarország elsőként ratifikálta" - húzta alá Szijjártó Péter.