Az ezüstfehér, ritkábban kékes árnyalatú vanádium a periódusos rendszerben a 23-as rendszámú elemként található meg. Nevét Freya germán istennő beceneve, a Vanadis után kapta. Ahogy pedig most a Bloomberg beszámolójából kiderül, tavaly még a kobaltnál is jobban drágult a piaci ára ennek az értékes fémnek.
Jelenleg a lítium-ion technológiára épülő energiatároló megoldások a legelterjedtebbek a világon. Ugyanakkor a vanádium használatának számos előnye van a lítiummal szemben. Hosszabb ideig képesek a használatukkal épített rendszerek megőrizni az energiát. Ötvözőként a fémfeldolgozásban is használják, általában az autó- és repülőgép-gyártásban a fémalkatrészek erősítésére.
Többször tölthetők újra, mint a lítiumos akkumulátorok, anélkül, hogy teljesítményükben jelentős romlás jelentkezne.
Újrahasznosításuk egyszerűbben megoldható, mint a lítiumos telepeké.
De bármikor jöhet egy olyan vállalat, mint a Tesla, amely megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját az egész kérdésről – véli a svájci Pala Investmenst ügyvezetője, Anthony Milewski, aki azon kevés cégek egyikét irányítja, amelyek egyáltalán specializálódhattak az elemgyártásban használt fémekbe való befektetésekre.
S bár a cégvezető azt állítja, senki nem vitatná el, hogy az olyan nagy kapacitású ellátó egységeknél, mint amilyet a Tesla húzott fel Ausztráliában, jobb a lítium-ion technológia,
Kínában épp azt szeretnék igazolni, hogy a vanádium legalább olyan jó erre a célra.
A kormányzat is támogatja azt a fejlesztést, amelynek keretében Dalian kínai városban a Teslaénál kétszer nagyobb kapacitású energiatárolót szeretnének megépíteni – vanádiummal.
A nyersfémek piaci forgalmát figyelő elemzők, a Benchmark Mineral Intelligence és a Metal Bulletin szerint, tavaly a vanádium ára közel 130 százalékot drágult. Január második felében a nyersanyag fontonkénti ára 12 dollár fölé kúszott, bár még így is messze elmarad a kobalt 36 dollár körüli árától.
A vanádium drágulása tehát – bár látványos volt –, de jóval alacsonyabb kiindulási szintről ment végbe.
A kobalt drágulása tavaly meghaladta a 116 százalékot, a lítium 26, a nikkel több mint 25 százalékkal került többe.
Az elemzők szerint mégsem várható az, hogy a vanádium hirtelen felborítja a nyersfémek piacát.
Az említett Milewski szerint még egy gyorsan bekövetkező árnövekedés sem rendezné át alapjaiban a fémpiacot.
Ennek pedig egyszerűen az az oka, hogy napjaink techcégei a vanádiumot még alig használják.
A kereslet alacsony szintje miatt viszont a kitermelés megugró növekedése sem várható,
a beszállítási bizonytalanság okán viszont egyelőre a gyártók és fejlesztők sem tervezik növelni felhasználási arányát. Ezért a vanádium fejlesztésekben elfoglalt helye, vélhetően egyelőre nem változik nagyobb mértékben.
A vanádium így egyelőre radar alatt erősödhet – véli Simon Moores a Benchmark Minerals-tól. Várhatóan addig nem fog sok vizet zavarni – teszi hozzá –, amíg nem jelentkezik be egy újabb, a Teslához hasonló vállalat, egy olyan vízióval rendelkező vezetővel, aki a vanádiummal csinálna technológiai forradalmat.