Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Világgazdasági Fórum szerint az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikái a gazdagok felé csoportosították át a növekedésből származó jólétnövekedést, emiatt bár a GDP nőtt, a dolgozók reáljövedelme mégis több országban stagnált.
A Világgazdasági Fórum ezért 2017-ben létrehozta az úgynevezett "bevonó" gazdasági fejlődés indexét (Inclusive Development Index, IDI).
Ez a gazdasági növekedés mellett már azt is figyelembe veszi, hogy a háztartások jövedelme növekszik-e, mekkora a szegénységi ráta és milyen mértékűek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek.
Emellett a generációk közötti egyenlőséget és a fenntarthatóságot is méri.
Az új rangsor szerint a felemelkedő országok között Magyarország a második helyen áll, így az egy főre jutó GDP, a munkatermelékenység és a várható egészségben eltöltött élettartam szempontjából is a legfelső húsz százalékba tartozik 74 ország között.
A listán egyébként a litvánok előznek meg bennünket, akiknél szinte minden dimenzióban jobbak vagyunk, kivéve az államadósság rátában, ami nálunk 74 százalék, a litvánoknál pedig mindössze 40.
A GDP azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást állít elő egy gazdaság, de a háztartások nem ezt, hanem a jövedelmeiket, a foglalkoztatási helyzetet, a gazdasági biztonságot vagy éppen az életminőséget érzékelik.
Így szakadt el a gazdasági gondolkodás a statisztikai valóságon keresztül a való világtól"
– mondta az Origónak György László, a Neumann János Egyetem docense.
„A növekedés szükséges, de nem elégséges az emberek életszínvonalának emeléséhez, márpedig évtizedeken át csak a növekedés számított a legfontosabb célnak, a méltányosság rovására" – tette hozzá a Századvég vezető közgazdásza.
Bebizonyosodott, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem mindenkit gazdagít,
ezért olyan szabályokat kell létrehozni, amelyek megakadályozzák, hogy szűkebb érdekcsoportok fölözzék le a növekedés hasznait" – tette hozzá Oláh Dániel, a Neumann János Egyetem tudományos munkatársa.
„Hazánk az inkluzív, vagyis a társadalom minél szélesebb rétegeit a növekedésbe "bevonó" területen teljesít a legjobban. A nettó jövedelmek egyenlőtlenségében, a szegénységi rátában, a vagyoni egyenlőtlenségekben és a mediánjövedelmek növekedésében is a legjobb ötödbe tartozik 74 ország között" – hívta fel a figyelmet Oláh Dániel.
Bár óvatosan kell bánni a fejlődő és fejlett országok összehasonlításával a szegénység eltérő definíciói miatt, a fejlett országokat vizsgáló 29 országból álló listán Magyarország 4,74-es pontszámával a 22. helyen állna.
A rangsor szerint a magyar gazdaságpolitika jelentős, mérhető eredményeket mutat fel, ha nem csupán az üzleti és politikai szereplők, hanem a dolgozó emberek szemszögén át nézzük.
Nevezhetnénk ezt emberhez méltó életnek is, amit a magyar második helyezés alapján számszerűsíthetően is nagyban segít a munkaalapú társadalom gazdaságpolitikai modellje"
– vélte György László.
