Eladósítja Kínát a gigantikus Új Selyemút építése

2018.02.02. 06:28

Már nemcsak kínai állami bankok hiteleiből épül a világ legnagyobb infrastrukturális beruházása, az Új Selyemút, hanem a fejlesztésekben részt vevő egyes vállalatok tőzsdei kötvénykibocsátásából is. A napokban a selyemút-programban részt vevő egyik cementgyártó óriásvállalat kötvényeit kezdték el forgalmazni a sanghaji tőzsdén, és nemsokára jönnek a következő vállalatok a sencseni tőzsdén. 2017 és 2022 között legalább 800 milliárd dolláros beruházással számol Peking, a selyemút-kezdeményezéshez eddig 65 ország, köztünk hazánk is csatlakozott.

Hivatalosan is kibocsátották az első úgynevezett „selyemút-kötvényeket" a sanghaji tőzsdén: az Egy Övezet Egy Út (OBOR) néven is ismert, jelenleg a legnagyobbnak számító nemzetközi infrastrukturális beruházásban részt vevő Hongshi Holding cementgyártó óriásvállalat kötvényeivel lehet kereskedni a jövőben.

A legmagasabb hitelminősítéssel (AAA) rendelkező magánvállalat papírjaira közel háromszor annyi jelentkező licitált, mint a meghirdetett összeg, ám az érdeklődés nem csak a hat százalék feletti hozamnak szólt. A Hongshu az Új Selyemúthoz tartozó beruházáshoz veszi fel a hitelt, egy Laoszban épülő cementgyár építéséhez, amely várhatóan napi ötezer tonna cementet termel majd a jövőben.

A „selyemút-kötvényt” a kínai tőzsdefelügyelet is jóváhagyta, mert a laoszi fejlesztés a selyemút egyik kiemelten fontos pontjának számít. Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy

a tőkekivitel már korábban életbe léptetett korlátozása miatt a hasonló értékpapír-kibocsátásokkal csínján kell bánni Kínában, az OBOR-jelszóval felcímkézett kötvényeket ugyanis hamar elkapkodhatják, épp a kezdeményezést szavatoló állam miatt.

Az úgynevezett "selyemút-kötvényeket" a sanghaji tőzsdén lehet kapniForrás: AFP/Xinhua News Agency/Su Yang

Ennek ellenére a sencseni tőzsdén nemsokára újabb „selyemút-kötvények” jelennek majd meg. A legnagyobb ázsiai raktárakat működtető GLP logisztikai vállalat 12 milliárd dollár értékben dob a piacra jüan-kötvényeket, szintén az Új Selyemúttal kapcsolatos, ezúttal európai fejlesztések finanszírozására.

A 2013-ban bejelentett OBOR-kezdeményezésre évente 120-130 milliárd dollárt szán a pekingi vezetés, a bel- és külföldi infrastrukturális beruházásokat és felvásárlásokat a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság felügyeli.

A finanszírozás azonban már eddig is több kérdést vetett fel, pedig a beruházások elején járunk még. Az amúgy is nyakig eladósodott vállalati szektornak tavaly év végén mintegy 3400 milliárd dollárnyi hitele volt, amiből idén 600 milliárd dollár értékű hitel lejár. Az állami tulajdonban álló bankok eddig nyakra-főre hitelezhettek, a bedőlt adósságok magas szintje miatt azonban már a központi bank vezetése többször is figyelmeztetett a hitelezési tempó csökkentésére, és a rossz hitelek leírására.

A kínai adósságszint tavaly elérte a GDP 260 százalékát, és ha nem változik a trend, akkor 2022-ben megközelítheti a 330 százalékot a Bloomberg számításai szerint. Az OBOR hitelezésében oroszlánrészt vállal a Kínai Fejlesztési Bank, a Kínai Export-Import Bank, amelyek 2016 végéig már 110 milliárd dollár hitelt nyújtottak a selyemúthoz kötődő projektekhez.

A kínai Cosco a világ egyik legnagyobb szállítmányozási vállalataForrás: AFP/Imaginechina/Xu Congjun

Emlékezetes, hogy tavaly május közepén rendezték meg Pekingben a legutóbbi selyemút-csúcstalálkozót 29 állam- és kormányfő részvételével, az eseményen az olasz, a görög és a spanyol miniszterelnökök mellett Orbán Viktor kormányfő is jelen volt.

A selyemutat nem csak a szárazföldön építik, (többek között a vasútvonalak fejlesztésével) de tengeri beruházásokra (főként kikötők vásárlására és felújítására) is sokat fordít a pekingi központi kormányzat. A felújított és kibővített vasúthálózaton Kazahsztánon és Oroszországon keresztül 15 nap alatt Nyugat-Európa valamelyik logisztikai kikötőjébe jut az áru Kelet-Kínából.

 

A vonathálózat fejlesztése is a selyemút fontos részeForrás: AFP/Xinhua News Agency/Zhu Xiang

Európában az OBOR-ral kapcsolatosan összesen 20 vasútvonal rekonstrukcióját, illetve továbbépítését tervezi Kína, ezek között szerepel többek között a Belgrád-Budapest közötti szakasz felújítása is.

Összehasonlításképp, tengeri útvonalon 48 nap az átlagos szállítási idő Kínából Európába a Szuezi-csatornán keresztül.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-ban jelentette be az Egy Övezet Egy Út kezdeményezést.Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Li Xueren

Az Új Selyemút nemcsak Európa felé, hanem Délkelet-Ázsiába is vezet, itt Peking az USA kilépése miatt jelenleg nem működő csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményben részt vevő országok támogatását szeretné elnyerni. Az OBOR egyik fő iránya éppen ezért Malajzia, ahol a világ egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjának számító Malaka-szoros egyik kikötőjébe 7,2 milliárd dollárt fektetett Peking, és az országban három másik fontos kikötőt is vásárolt.
Ezen kívül egy északi útvonal is a tervek között szerepel: Oroszországgal közösen az Északi-sarkkörön át vezető nyári tengeri útvonalon fejlesztésén dolgozik Kína: tavaly augusztusban Norvégiából Dél-Koreába hajózott egy óriáshajó - jégtörő bevetése nélkül.