Még soha nem volt ennyire fontos a diploma a fiataloknak

2018.02.10. 13:20

A diploma még sosem volt ennyire fontos a fiataloknak, mint most és ez az elkövetkező években sem fog változni. Ahogy nő a diplomások száma, úgy lesz egyre több helyen alapkövetelmény felsőfokú végzettséget igazoló papír, akinek pedig nincs, az komoly hátránnyal, sőt sokszor esélytelenül vág neki bizonyos karrierpályáknak. A fizetéseken azonban nem mindig látszik a diplomától remélt előny, ahhoz rengeteg feltételnek kell teljesülnie – derült a The Economist kutatásából.

Dél-Koreában a fiatalok jelentős részének van diplomája és a gimnazisták döntő többsége is inkább a továbbtanulást választja. A középiskolás diákok 70 százaléka egyetemen fog tanulni és a 25 és 34 évesek körében hasonló arányú a diplomával rendelkezők száma, ami jelentős változás, ha azt nézzük, hogy 2000-ben még csak a 37 százalékuknak volt diplomája.

Dél-Korea egyébként extrém eset, de a változás más országokban is érződik. Az OECD 35 országában a 25-34 év közötti korosztály 33 százalékának van diplomája, az Egyesült Államokban pedig 48 százalékuknak.

Nőt az összeg is, amit a kormányok a felsőoktatásra fordítanak. Az OECD országok között a GDP 0,9 százalékáról 1,1 százalékára ugrott. Azonban a tandíjak is folyamatosan emelkednek. Azoknak az amerikai diákoknak a tanuláshoz kapcsolódó költségei, akiknek nem sikerült ösztöndíjat szerezni,

1990 óta az átlagos infláció kétszeresével nőnek.

illusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/This content is subject to copyright./Siphotography

A törvényhozók biztosak abban, hogy a sok egyetemista jót tesz a gazdaságnak és emellett a társadalmat is rugalmasabbá teszik. A tanult emberek valószínűleg nagyobb eséllyel fognak olyan megoldásokat találni, amelyek segítik a termelékenységet. A technológia fejlődése újfajta munkaerőt követel meg és nekik képzettebbeknek kell lenniük elődeiknél.

A diploma egyébként remek lehetőség a szegény családból származó fiataloknak, hogy megmutassák képességeiket és változtassanak a jövőjükön. Az országok közötti összehasonlítás azonban árnyalja a képet. Kiderült, hogy a gazdagabb államokban nagyobb a diplomával rendelkezők száma.

Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy nekik több pénzük van spórolni, illetve a pénzhiány miatt nem kell túlságosan fiatalon elkezdeniük dolgozni. És jellemzően ezek az országok gazdaságilag lassabban növekszenek.

illusztrációForrás: 123rf

A felsőoktatás jelentőségére a legjobb kézzelfogható bizonyíték a „diploma prémium”,amely a diplomások és a diploma nélküliek közötti fizetésbeli különbséget jelenti. Ezt a rést szokták még a befektetés megtérüléseként is nevezni, hiszen ez a pénzügyi jutalma annak, hogy valaki elvégezte az egyetemet.

A New York Federal Reserve elemzéséből kiderül, hogy ez az összeg 1980 és 2000 között egyre alacsonyabb volt, viszont azután beállt a 15 százalékos szintre. Ez azt jelenti, hogy a befektetésnek, amely jelen esetben az egyetem költsége, éves szinten 15 százalék „diploma prémiumot” kellene hoznia azért, hogy kifizetődő legyen.

illusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/Jacob Ammentorp Lund/Jacob Ammentorp Lund

A Világbank is megpróbálta felmérni ezt a számot úgy, hogy 139 országot vizsgáltak meg. A The Economist elemzői azt olvasták ki az adatokból, hogy a diplomások száma nagyban meghatározza a fizetésbeli különbségeket. A megtérülés a briteknél és a németeknél az amerikaiakéhoz hasonló, viszont Afrikában vannak olyan országok, ahol a kevés diplomás miatt akár 21 százalék is lehet. A skandináv államokban, ahol kisebbek a fizetésbeli különbségek a diploma megtérülése 9 százalék.

A fizetések összehasonlításából az is látszik, hogy azok, akik elkezdték az egyetemet, de nem fejezték be a legnagyobb vesztesei a folyamatnak, hiszen voltak költségeik, de ebből sose fognak hasznot húzni, mert a nem diplomások közé kerültek a végén. Az ő számuk nagyon magas. Az Egyesült Államokban az egyetemisták 40 százaléka nem tudja befejezni a négyéves tanulmányokat hat év alatt sem.

A felsőoktatásból kiesettek aránya nagyjából 30 százalék világszerte. A legrosszabb jegyekkel felvételt nyert diákok azok, akik legkisebb százalékban fognak lediplomázni.

illusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/Sezeryadigar/Sezeryadigar

Abban is hatalmas különbségek lehetnek, hogy ki milyen tanuló volt az egyetemi évei alatt. Egy most megjelent könyv, a The Case Against Education a jó és a rossz tanulók befektetésének a megtérülését vizsgálta. Az Egyesült Államokban a 4 éves diploma megtérülésének aránya a jó tanulók között 6,5 százalék, a legrosszabbak viszont mindössze 1 százalékkal keresnek jobban éves szinten, mint a diploma nélküliek.

Ez azért is lehetséges, mert a gyengébb diákok rosszabb egyetemekre járnak, tehát valószínűleg nem lesznek képesek olyan állást találni, vagy annyi pénz keresni, mint azok a társaik, akik a világ vagy az országuk valamelyik neves egyetemén tanultak.

Az Economist ezen kívül más érdekességeket is felfedezett, méghozzá a túlképzettséget. Kiderült, hogy az Államokban, az 1970-es években a diplomások többsége, 51 százaléka, olyan területen dolgozott, ahol elvárás volt a felsőfokú végzettség. Manapság viszont mindössze a diplomások 35 százaléka dolgozik a képességeinek megfelelő területen.

illusztrációForrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Taketo Oishi

Csak a munkamegnevezésből ítélve nagyjából 26,5 millió amerikai – a diplomások kétharmada – végez olyan munkát, amit 1970-ben többségben még a diplomával nem rendelkezők csináltak.

Andreas Schleicher, az OECD oktatáskutatás vezetője szerint az országok nem a diplomások hiányában, hanem a képességek hiányában szenvednek. Szerinte az egyetemekkel az egyik nagy probléma az, hogy nem minden diáknak nyújtanak megfelelő oktatást, hiszen mindenki másképpen, más ütemben tanul, ezért más módszerek lennének szükségesek sokaknál.