Svédország tudást és technológiát vet be a kobaltért

2018.02.16. 13:22

Az elektromos járművek terjedése miatt, a gyártóknak mind nagyobb szükségük van lítiumra és az igen ritka kobaltra. Az Origo is írt arról, az előbbi egyik legnagyobb felvásárlójának számító Kína hogyan próbálja átalakítani függő viszonyát az egyik nagy kitermelővel, és arról is, hogy a világ egyik legszerencsétlenebb sorsú állama ül a legnagyobb ismert kobalttartalékon. A nyugati világ Kongótól való függésén kíván változtatni Svédország, ahol kormányzati programot hirdettek a kobalt hasznosítására.

Svédország igen gazdag ásványkincsekben, és Európa egyik legerősebb fémiparával rendelkező állama, ahol már az acélgyártás technológiai forradalmán is gőzerővel dolgoznak. A svéd fémipar alapját a vas, a réz, illetve az arany- és az ezüstkészletek adják. Az elektromos járművek forradalma azonban most arra készteti az országot, alaposabban körülnézzenek a felszín alatt, kobalt és lítium-ügyben is.

Nikkel- és kobaltbánya Új-Kaledóniában: nagy szükség van ritka fémekreForrás: Biosphoto/Nicolas-Alain Petit / Biosphoto/Nicolas-Alain Petit

Kritikus kobaltszintek

Miközben a Kongói Demokratikus Köztársaság, a világ egyik legszegényebb, ugyanakkor legnagyobb kobaltkitermelő állama – ahonnan időnként életveszélyes munkakörülményekről és egészen fiatal gyermekek dolgoztatásáról is érkeznek hírek – újra egy véres konfliktus irányába halad, Svédország bejelentkezett az új kobalthatalom szerepére. Azt egyelőre nem tudni, a skandináv ország mennyivel járulna hozzá a világtermeléshez, de a svéd kormányzati bejelentés szerint a cél egyértelműen az, hogy csökkenjen a függőség mértéke a kongói kitermeléstől.

Mind a lítiumra, mind a kobaltra nagy szükség van az elektromos autók gyártásábanForrás: Pixabay

Amelyre nagy szükség lenne a közép-afrikai helyzet állandó bizonytalansága miatt. Ahogy a Bloomberg összeállításából kiderül, ha a világon jelenleg futó nagyjából 1 milliárd autót mind elektromosra cserélnék a gyártók, akkor 14 millió tonna kobaltra lenne szükség.

Ez több, mint az értékes nyersanyagból a jelenleg ismert globális tartalék kétszerese.

Ám még egy reálisabb forgatókönyvet tekintve is látható, hogy a lítium mellett a kobalt jelenti az e-járművek fordulatának vélhetően legszűkebb keresztmetszetét. Ahhoz, hogy 2030-ra 30 millió elektromos autó fusson az utakon, a jelenlegi kobaltkitermelés mennyiségét háromszorozni kellene.

Svédország nagy bányászati múlttal rendelkező ország, ebben bíznak most is, amikor kobaltot akarnak kitermelni (illusztráció)Forrás: Pixabay

Készül a mesterterv

S miközben a világ autógyártói sorra jelentik be az elektromos átállást – például a svéd Volvo már 2019-től csak elektromos autókat szeretne gyártani –, a kobalt ára 2016 óta megháromszorozódott. Ahhoz azonban, hogy az e-autók elterjedése sikeres lehessen, árukat elérhető szinten kell tartani, ami nyilvánvalóan nehezebb akkor, ha az egyik legfontosabb nyersanyag ára meredeken emelkedik.

A svéd kormány most úgy döntött, figyelmét a zöld energiákhoz kapcsolható nyersanyagokra és ritkaföldfémekre fordítja. Utóbbiak csoportjába tartozik a másik nélkülözhetetlen anyag, a lítium is.

Vörös kobalt egy ausztrál bányábanForrás: Photo12/Photo12/Ann Ronan Picture Library/Ann Ronan Picture Library

A kormány a következő két évben 1,26 millió dollárt (334 millió forint) áldoz csak arra, hogy felfrissüljenek az ország nyersanyagtartalékaival kapcsolatos információk. Az állami fennhatóság alatt működő Svéd Geológiai Ügynökség szerint, az ország területe jelentős tartalékokkal rendelkezik azokból a fémekből, melyek a tiszta jövő megteremtéséhez nélkülözhetetlenek.

Az ügynökség az ország teljes területéről rendelkezik kőzetmintákkal, nagyjából 18 ezer tételszámos állománnyal. Ezek között van olyan, amely még a 19. század közepén került a katalógusba. A szakemberek ezeket is újra előveszik azért, hogy felderítsék, az ország mely területein lenne érdemes tovább keresgélniük.

Az ugyanis eddig is ismert volt, hogy Svédország rendelkezik lítium- és kobaltkészletekkel is, csak kitermelésük nem bizonyult költséghatékonynak. Az ügynökségnél remélik, ez most megváltozhat.
Ez nem csak a geológiáról szól. Rengeteg bányászati tapasztalattal és kutatási kapacitással rendelkezünk, és megvan a tudásunk is ahhoz, hogy eredményesek legyünk – mondta Aners Hallberg, az egyik geológus munkatárs.

Boliviai lítium lepárlóForrás: AFP/Martin Bernetti

Az intézménynél azt is hozzátették, nem Chilével vagy Peruval akarnak versenyezni. Ezeknek az országoknak potenciálisan jóval nagyobb tartalékaik lehetnek az értékes nyersanyagokból, mint Svédországnak. A skandináv állam a nyersanyag-kitermelés története során felhalmozott tapasztalatával és a technológiával próbálja meg elérni azt, hogy az autógyártás számára elegendő mennyiség álljon rendelkezésre lítiumból és kobaltból is.