Fatih Birol, az IEA főigazgatója ugyanakkor kifejezte aggodalmát is, mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió – ellentétben Pekinggel – nem fektet eleget a nukleáris szektorba.
Szerinte Peking nagyon jön fel ezen a téren is.
Jelenleg globális szinten 60 atomerőmű épül, ennek több mint az egyharmada Kínában. Ezért meg fogja előzni Amerikát még 2040 előtt.
A nukleáris energia területén Washington a '60-as évektől világelső volt, az utóbbi időszakban viszont nagyon kevés az új projekt ebben a szektorban, ráadásul a régebbi erőművek kapacitását sem bővítik.
Az Egyesült Államok energiatermelésének a 20%-át adja az atom, két évtizeden belül viszont 7%-ra fog csökkenni.
Ez a megállapítás Európára is igaz, Németország állítólag 2021-től bezárja az erőműveit, de
a hagyományosan atombarát Franciaország sem fektet eleget a nukleáris létesítményei fenntartásába.
Peking más területeken is hasít, Fatih Birol szerint például a naperőművek építésében egyre jobban teljesít.
Kína megoldási módjai költséghatékonyak,
ezért készen áll rá, hogy más államokba exportálja a technológiáját.
Mára már Amerikával, Japánnal, Dél-Koreával és az európai országokkal versenyez.
A kommunista nagyhatalom idáig elsősorban az erősen környezetszennyező szénerőműveket fejlesztette, azonban az ország gazdasága már új dimenzióba került, így fontossá vált a környezettudatosság is.
Az atomerőmű sokkal környezetbarátabb, mint a szénerőmű.
Li Keqiang miniszterelnök a tavaly megígérte, hogy
Kína fölött újra kék lesz az ég.
A Nemzetközi Energiaügynökség arra számít, hogy 2040-re a nukleáris szektor aránya az energiatermelésben a jelenlegi 2%-ról 4%-ra nő.
A kapacitása az előrejelzések szerint a mostani háromszorosa lehet majd.