Gluténmentes, organikus kóser vízzel verik át a vásárlókat

2018.03.07. 15:09

Azzal, hogy népszerű lett az egészséges táplálkozás, sokan bármit elhisznek, amit egy termék csomagolásán olvasnak. Sokszor azt sem tudja a fogyasztó, hogy a megvett élelmiszernek vagy italnak milyen tápanyagokat kellene tartalmaznia, de ha rá van írva, hogy mentes, akkor az már biztosan jó lesz. A fogyasztók nem kellő tájékozottságát egyre több márka kezdi kihasználni és például már az ásványvizes flakonra ragasztott tájékoztatónak sem lehet mindig hinni.

Az emberek az elmúlt években kezdtek el nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy miből és mennyit visznek be a szervezetükbe. Egyre többen próbálják meg kerülni a glutént, a genetikailag módosított élelmiszereket, vagy az E színező, esetleg adalékanyagot, pedig sokszor nem is tudják, hogy ezek mely élelmiszerekben találhatóak meg és melyekben nem.

A világ első gluténmentes ásványvizeForrás: Origo

Éppen ez az alulinformáltság az oka annak, hogy a gyártók gyakorlatilag bármilyen egészségmegőrzési lehetőséget felvillantó szlogennel el tudják adni a termékeket. Persze vannak egészen extrém és abszurd történetek is. Az egyik cég például olyan prémium vizet gyárt, amely GMO és gluténmentes és ha lehet ezt még fokozni, akkor kóser és organikus is egyben.

Míg a termékek zömének csomagolása valóban tartalmaz fontos információkat, addig vannak olyan esetek is, ahol teljesen félrevezető leírások olvashatók.

IllusztrációForrás: AFP/Image Source/Jpm

Mindez arra jó, hogy így vegyék rá a fogyasztókat, hogy többet fizessenek valamiért, amit egészségesnek hisznek. 

Az 1960-as évek végéig az emberek keveset tudtak az ételek tápértékéről. A feldolgozott élelmiszerek mennyiségének drámai megugrása nyomán azonban megváltozott a helyzet. Onnantól kezdve a gyártóknak önkéntesen - vagy kötelezően - fel kellett tüntetniük a tápértékekre vonatkozó információkat a termékek csomagolásán. Az amerikai kongresszus - annak érdekében, hogy a fogyasztó tájékozottabb legyen - 1990-ben elfogadta a Nutrition Labelling and Education Act-et.

Ennek nyomán a vállalatoknak már fel kellett tüntetniük a terméken bizonyos információkat a tápanyagértékről.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Azóta a címkézés még elterjedtebb lett. Ahhoz például, hogy az organikus felirat rákerülhessen egy termékre, annak nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelnie. A "természetes" címke esetében azonban ez már nem igaz. A tejnél is hasonló dolog figyelhető meg. A tejet kaphatjuk fűvel táplált tehéntől (ezt nem ellenőrzik), de hormonmentes tehéntől is, amit viszont ellenőriznek.

Ezek a címkék azért alakulhattak ki, mert a fogyasztók egyre többet akarnak megtudni a termékről és az információk birtokában hajlandók többet fizetni valamiért, ami meggyőződésük szerint egészségesebb, vagy természetesebb.

Kevin Lancaste közgazdász szerint, az emberek nem a termék megvásárlásától lesznek boldogok, hanem a megvásárolt termék tulajdonságaitól. Például ha autót veszünk, akkor a karakterisztikák a fontosak, a márka, a szín, a méretek. Az online kereséseknél még szűrni is lehet ezekre a tulajdonságokra. Néhány dolog ezek közül látható, másokra viszont csak akkor derül fény, amikor már kifizettük az árát. Ilyen dolog többek között az autó fogyasztása. Vagyis a vállalat sokkal többet tud az autóról, mint a vevő és ezt hívják aszimmetrikus információnak.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Az ételeknél is megfigyelhető ez a jelenség, hiszen néhány dolog csak azután derül ki, hogy megvette valaki a terméket. Egy alma például gyönyörűnek tűnhet, de az ízéről csak később tudunk nyilatkozni és azt sem lehet tudni, hány kalóriát tartalmaz pontosan. Ebben segítenek a termékeken található címkék.

Sajnos az aszimmetrikus információ jelentette problémákat sosem lehet teljesen kiküszöbölni és a fogyasztó sohasem fog annyi információt kapni egy adott termékről, mint amennyit szeretne. 

Néhányan viszont arra használják a csomagolást, hogy előnyre tegyenek szert a vállalat és a fogyasztó közötti tudásbéli különbségre alapozva..

illusztrációForrás: AFP/Phanie/GARO

Feltüntetnek olyan dolgokat is, amiről egyértelmű, hogy fontos a vásárlónak és ezért szabhatnak prémium árat is az úgymond "egészséges" terméknél. Egyre divatosabbak például a hiány címkék, amelyeken feltüntetik, hogy a termék milyen összetevőket nem tartalmaz.

Az Egyesült Államokban például már törvény írja elő, hogy a disznóhús és a baromfi nem tartalmazhat hormont. Ennek ellenére néhány cég mégis ráírja a csomagolásra, hogy "hormonmentes" és ezzel növelik az eladást.