Megszűnt a világ egyik legmenőbb zenei újságja

Ezen a héten jelenik meg az New Musical Express (NME) utolsó nyomtatott száma. Az egykoron a zeneipar egyik legfontosabb lapjának számító NME az utóbbi években rengeteget veszített befolyásából, és egyre kevesebb olvasója volt, pedig volt idő, amikor ez az újság indította el, vagy döntötte romba a zenészek, együttesek karrierjét.

Az NME nyomtatott változatának a megszűnése már régóta érett. Az utóbbi években a hetilap már komolyan szenvedett, annyira, hogy 2015-ben ingyenessé tették, mivel a kevés előfizető miatt már csak mindössze 15 000 példányt voltak képesek nyomtatni és eladni. Az ingyenes számot 300 ezres példányszámmal dobták piacra, abban a reményben, hogy sikerül életet lehelni a haldokló magazinba, de a New Musical Express már csak árnyéka volt önmagának.

Hiába számított régen az egyik legbefolyásosabb zeneipari forrásnak, mára elvesztette ezt a szerepét. Az emberek már nem beszélték meg, hogy éppen ki és miért kerül címlapra, melyik banda fog hamarosan befutni a lap szerint, és ki az, akinek nem jósolnak fényes jövőt a magazin sztárújságírói. Az NME szép lassan kikopott a köztudatból. Ha pedig mégis szóba került a lap, az emberek inkább csalódottan beszéltek róla.

New Musical Express magazin Forrás: Flickr/porcupiny

Az utolsó felkapott történet, amelyet az NME közölt, nem egy menő albumról vagy egy feltörekvő zenekarról szólt, és nem is a nyomtatott újságban, hanem a lap online oldalán jelent meg, és arról szólt, hogy az egyik brit üzletlánc nem fog többet "karfiol steak"-et árusítani.

Nem kellett jósnak lenni ahhoz, hogy az olvasók kitalálják: az újságnak hamarosan vége.

A magazinnak az elmúlt 66 évben több aranykora volt, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az általuk megírt történetek, riportok, beszámolók - még akkor is, ha a szakma és az olvasók nagy becsben tartották őket - nem feltétlenül számítottak az újságírás magasiskolájának. Népszerűségüket nem a minőségnek köszönhették, hanem nagyon fiatal olvasóiknak, akikkel remekül megértették magukat. Most azonban teljesen irányt vesztettek, és mintha már nem tudnák, hogy miről is kellene igazán írniuk.

Erősségük az volt, hogy a hetilap szakíróinak remek füle volt a tehetségekhez, és az NME nagyon sok zenészt fedezett fel és indított el a karrier útján.

Lenyűgöző volt a lap túlélési ösztöne, ha visszatekintünk az NME pályafutására. A magazin eddig minden gazdasági nehézséget és zenei irányváltást túlélt, remekül alkalmazkodott a különböző korszakok változó trendjeihez. Ott volt már a rock 'n' roll születésénél, túlélte a névváltoztatást, és végignézte, ahogy összes riválisa - a Melody Maker és a Select 18 évvel ezelőtt, a Sounds pedig 27 éve - tönkrement.

Illusztráció Forrás: Flickr/Sludge G

A NME nem mindig volt az első szaklap, ahol elfogadták az új zenei stílusokat. Emlékezetes, hogy a szerkesztőségen belül is sok feszültséget okozott például a punk zene megjelenése és annak megítélése. Az akkori főszerkesztő, Neil Spencer például 1977 legnagyobb reménységének nevezte a Sex Pistols zenekart, és ez sokaknak nem tetszett, mert inkább a mainstreamhez tartozó Phil Collinst, vagy a Brand X-et szerették volna a címlapon látni. A 80-as évek közepén megint vitát kavart a szerkesztőségben a rap, a soul és a club zene megjelenése, mert többen továbbra is az NME eredeti, klasszikus, rockra épülő arculatát akarták megtartani.

De az ellentétek ellenére is sikerült a lapnak 66 évig fennmaradnia.

A nyomtatott sajtó legnagyobb ellenségét - az internetet - azonban ők sem tudták legyőzni. Jon Savage író szerint korunkban a pop- és a rockzene - a hagyományos értelemben - megszűnt létezni, és a világ - az ő kifejezésével élve - "tinédzsereknek szóló hírekre" épül. Ez pedig azt jelenti, hogy a zene, a divat és az élet minden más területe a tinédzserek nyelvén próbál megszólalni, és őket próbálja megcélozni. Az emberek zenei ízlése felhígult, a klasszikus rockfesztiválokra is egyre több rappert és lemezlovast hívnak el, mert erre van igény. Az NME túl sokáig élt a múltban.

Paul Simonon/The Clash

New Musical Express
13th October 1979#NMEpic.twitter.com/e2cquWo3GP

— Art of Punk (@PunkArt1977) 2018. március 7.

Amikor megjelent az R'n'B és a hiphop, akkor egyszerűen nem voltak hajlandóak belátni, hogy a világ zenei érdeklődése más irányba mozdult el,

és egyre több címlapot szenteltek olyan együtteseknek, amelyek már feloszlottak és előadóknak, akik már rég meghaltak, vagyis számukra a múlt érdekesebb volt, mint a jelen. Az NME most örökre elköszön azoktól, akik elég idősek, hogy emlékezzenek rá, de a szomorú tény az, hogy 2018-ban már nincs olyan fiatal, akit érdekelne, hogy a magazin létezik-e vagy sem.