Szó szerint rózsaszín a női hegesztők világa

2018.03.12. 09:55

Mind az építőipar, mind pedig a japán kormány úgy tekint a nőkre, mint a lehetséges megoldásra a szektor égető munkaerőhiányára. Nem is rejtik véka alá, mennyire számítanak arra, hogy a nők hamarosan még nagyobb arányban lesznek jelen az ország gazdaságában, különösen pedig az építőiparban. A kétkezi munkák iránti érdeklődést rózsaszínre komponált mangákkal igyekszik a kormány felkelteni, miközben a japán építésvezetői és hasonló feladatokat ellátó nők, napi csatáikat vívják a maszkulin világ előítéleteivel.

Nem csak Magyarországon, de még Japánban is egyre nagyobb gondot okoz az építőipari munkaerőhiány. A New York Times összeállításából kiderül, hogy a távol-keleti országban mind a nagyvállalatok, mind a kormány aktívan részt vesz azokban a kampányokban, amelyekkel női munkavállalókat próbálnak az ágazat számára toborozni. Azonban azt is látni, sok körülmény szól az ellen, hogy a nők húzhassák ki az építőipart a pácból.

Az archív felvételen japán nők egy csoportjaForrás: Picture-Alliance/AFP/Joseph Kraus

Japán sokkal jobbat ajánl a „girlpower” helyett

Gyakorlati cselekvésekkel támogatott kormányzati törekvéssé vált Japánban az, hogy a nők számára vonzóvá tegyék a jellemzően férfiak dominálta építőipar világát. A hírek szerint, Abe Shinzo miniszterelnök kabinetje mert nagyot álmodni, és azt a célt tűzték ki, hogy kampányaik eredményeként megduplázódjon az építőiparban dolgozó nők száma. Ez a kezdeményezés egy tágabb törekvésbe, nevezetesen a japán nők munkaerőpiaci részvételi arányának növelésébe illeszkedik.

Jelentősen növelné a kormány a japán nők számát az építőiparbanForrás: Shutterstock

Szemináriumokat rendezünk az építőiparban működő társaságok vezetői számára, tanácsadókat foglalkoztatunk, felmérjük a vállalatoknál dolgozó nők helyzetét, és egyes állami megbízásoknál külön gondolunk azokra a cégekre, melyek női munkavállalókat foglalkoztatnak – foglalja össze a japán építésügyi minisztérium egyik tisztségviselője azokat a kormányzati cselekvéseket, melyekkel elérhetőnek látják az áhított célt. A minisztériumnál azt is mondták, külön odafigyelnek a nők munkakörülményeire, és igyekeznek, hogy mások számára is vonzóvá tegyék az ágazatot.

Ez utóbbit már – a jelek szerint – néha mind a kormányzat, mind a cégek túltolják. A jelentések szerint, a japánok kormány úgy próbálja csúcsra járatni az üzenet kommunikációját, hogy a kampány egy részét nemi sztereotípiákra húzza fel – ennek hatása pedig inkább kontraproduktív, mint érdeklődést felkeltő.

A japán nők ugyanis

nem kérnek a rózsaszínű szívecskékkel felturbózott női hegesztő képregényéből,és a már az ágazatban dolgozók kényelmetlenül érzik magukat akkor is, ha egy építkezésen rózsaszínű, virágos matricás mobilvécéket találnak.

Japánban is munkaerőhiánnyal küzd az építőipar (illusztráció)Forrás: Pixabay

Ezen az sem segít, hogy maga a miniszterelnök is beszállt a kampányba, méghozzá a „Womenomics” nevű szójátékkal, amivel a kezdeményezésnek nevet is adtak.

A női munkavállalók ugyanis arról számolnak be, amúgy is nehezen fogadják be őket férfi munkatársaik, és helyzetüket csak nehezítik ezek a furcsa marketingötletek a szívecskével díszített hegesztőszemüvegről és arról, hogy munkájukat végül virágcsokrokkal köszönik meg a férfi vállalatvezetők.

Ennél szerencsésebbnek találják azokat az oldalakat, ahol a kormány a középvezetői jellegű munkákról és feladatkörökről ad tájékoztatást. Mérnök, építésvezető, műszakvezető, ellenőr: a kétkezi munkák mellett, a kormány elsősorban ezekben a pozíciókban látná szívesen a japán nőket.

Rózsaszín kormányzati mangával a hegesztő nőkért
Úgy tűnik, a kormány marketingstratégiájával kapcsolatban azt látják helyesnek a felelősök, ha eltérő módon csomagolják be az üzenetet az egyes célcsoportok számára. Vélhetően ennek a következménye, hogy a tájékoztató oldalak mellett a kormány előrukkolt a kétkezi munkavégzést népszerűsítő, rózsaszínben pompázó hegesztőmangával. A nők által nem túlságosan kedvelt képregény ide kattintva tanulmányozható.

A sztereotípiák mellett a nem túl csábító körülményekkel is küzdeni kell

A japán munkavezetők, építésügyi ellenőrök és hasonlóan kvalifikált női munkatársak helyzetét nem csak az előítéletek nehezítik, illetve azok a körülmények, hogy férfitársaik egészen egyszerűen nem veszik őket komolyan.

Az építőiparban dolgozó japán nők szerint sokat kell küzdeniük azért, hogy a férfiak komolyan vegyék őket és odafigyeljenek szavukra (illusztráció)Forrás: Shutterstock

Nehéz az ágazat feltöltése azért is, mert a munkakörülmények és a jövedelmek nem tekinthetők kifejezetten versenyképesnek más területekhez képest.

Nem csak egyszerűen a fizikai megterhelésről van szó, hanem arról, hogy a japán nők számára kevésbé vonzó, hogy családjukat, gyermekeiket kora reggel otthon hagyva építési területen jelenjenek meg. Több építésvezető és ellenőr arról is beszámol, igen megterhelő, hogy munkavégzésük helyszíne sokszor naponta változik.

A kormány és a cégek hőn áhított vágyaitól a női építőipari dolgozók száma még messze elmarad.

A négy éve indított kampány célja az, hogy 2019-re az akkori kétszeresére, 200 ezerre nőjön a szakképzett női munkavállalók száma az ágazatban. Eddig a növekedés csak a tervezett hetede, ami az iparág munkaerő-kapacitását mindössze 3 százalékkal növelte.

További problémát okoz a szektor alacsony jövedelmi szintje.

Nehezítő körülmény az is, hogy a szektor alacsonyabb jövedelmi szintet kínál a gazdaság több más területénél (illusztráció)Forrás: Shutterstock

Annak ellenére, hogy munkaerőhiány van,

az építőipari szakmunkások átlagosan 25 százalékkal keresnek kevesebbet más területeken dolgozónál.

S ha még ez nem lenne elég, a nemek közötti egyenlőtlenség miatt, a női munkavállalók bérezése 30 százalékkal elmarad férfi társaikétól egy 2016-os kormányzati jelentés szerint.

A számok pedig kérdőjeleket vetnek fel a kormány azon üzenete kapcsán, hogy több nőt látnának a gazdaságban. Japánban ugyanis a munkaképes korú nők háromnegyede dolgozik, ami magasabb arány, mint az Egyesült Államokban.

Több vállalat törekszik arra, hogy a női munkavállalóknak kedvező munkakörülményeket biztosítson. Van, ahol megoldott a kisgyermekek elhelyezése akár a kora reggeli vagy hétvégi órákra is, igazodva az anya munkarendjéhez, máshol a cég pénzbeli támogatást ad a gyerekneveléshez és az előírtakon túl is biztosít az anyának fizetett szabadnapokat.

Úgy tűnik, mindez azonban kevés. A női építőipari dolgozók saját elmondásuk szerint is, kevésbé bírják a fizikai megterhelést, és kezdeti lelkesedésük után sokukat kezdi foglalkoztatni a váltás gondolata.