Így tévesztik meg a vásárlót az élelmiszer-csomagolások

Mid-aged man buying beer in local supermarket. Vast beer aisle is in front of him with refrigerated beer bottles. Dressed in casual brown shirt with pulled back sleeves.

Óriási a verseny a briteknél a kiskereskedelmi láncok között a vásárlók kegyeiért. Ezzel magyarázható az, hogy az élelmiszereknél néha a külcsín és a beltartalom éppen csak köszönőviszonyban van egymással. A The Guardian összeszedte az elmúlt évek legkirívóbb példáit, amikor az ínycsiklandó fotó a csomagoláson félig üres dobozt, vagy az összetevőket nem éppen arányosan keverő gyümölcslevet tartalmazott.

Áll a bál a briteknél: James Clevery, Tory-képviselő, kitett egy képet a Twitterre arról, mit zsákmányolt a brit áruházlánc, a Tesco egyik üzletében. A vacsorája alapjául szánt, a cég saját márkás marhabordájának csomagolási képe hatalmas hússzeletet sejtetett. Csak kibontás után derült ki, hogy valójában két kisebb darab húst vett az éhes politikus, az üres részt azonban a csomagolás gondosan kitakarta.

Cinikus csomagolás

A képviselő azt tweetelte, „cinikusnak" tartja a csomagolást, és magyarázatot várt a Tescotól. A nagy közösségi figyelmet kapó bejegyzést

a Tesco nem vette félvállról, és azzal védekezett, a termék súlyát mindig feltüntetik a csomagoláson.

Az ominózus marhahúsról készült tweet:

Hey @Tesco I think this packaging is a bit cynical. If there is a good reason for that big gap I’m happy to hear it. pic.twitter.com/K1k1IN8wMz

— James Cleverly (@JamesCleverly) 2018. március 11.

Nem a Tesco az egyetlen, amelyik trükközik a csomagolással. Erre a cégre viszont különösen rájár a rúd. Az Origo is beszámolt arról, hogyan használta fel egy valóban létező, jóhírű farmgazdálkodás nevét a cég azokon a húskészítményein, amelyek valójában nagyipari vágásból kerültek a boltok polcaira.

Csomagolási megamix

Bár a marhahúsos blamát vélhetően jó ideig nehéz lesz lekörözni, az elmúlt években más versenyzők is nagyot alakítottak abban a haszonszerzési versenyszámban, mely felveti a vásárlói megtévesztés gyanúját. A briteknél ezek voltak a legjobb próbálkozások:

• A McVite egyik termékének „light" változata – gyömbéres-mogyorós kekszféleség –, 4,5 grammal több cukrot tartalmazott. A cég szerint a termékváltozat azért kaphatta meg ezt a címkét, mert 32 százalékkal kevesebb zsírt tartalmazott a normál változatnál – saját ajánlásuk szerint, „light" az a termék, amely egyik alap-összetevőből 30 százalékkal kevesebbet tartalmaz.
• 2015-ben, a Cadbury kivett két darabot csokibevonós rúdjaiból az egyik terméknél, a csomagolásban így keletkező helyet levegővel töltötték kis.
• 2016-ban már volt a Tesconak egy farmeres ügye. A termelők nemzeti szövetsége akkor azért ment neki a láncnak és más kereskedőknek is, mert saját márkás zöldség-gyümölcseik elnevezése túlságosan „vidékies" volt. Ezt nem csak megtévesztőnek tartották, hanem úgy gondolták, hátrány érheti a valódi farmgazdálkodást folytató, illetve bioélelmiszert szállító termelőket.
• Megkapták a magukét a gyümölcslevek gyártói is. Került a brit üzletek polcaira olyan alma- és szőlőlé is, melyeket más ízekből kevertek ki – például citromfajtákból, olcsóbban. De arra is volt példa, hogy a vegyes gyümölcslé az egyik gyümölcsösszetevőt – ami a csomagoláson egyenértékűen volt feltüntetve – elenyésző mértékben tartalmazta.

Egyesek szerint a Tesco nyerte a nem túl dicső versengést (illusztráció) Forrás: Getty Images/gilaxia/Gilaxia

A sok erős versenyző ellenére is azonban úgy tűnik, a Tescot nehéz letaszítani a trónról. Még nem tudni, a mostani marhahúsos megoldásával megdöntötte-e saját korábbi rekordját,

amikor egy gabonapehely-termékcsaláddal játszottak el hasonlót.

A pelyhek csak a doboz 51 százalékát töltötték ki, ezzel pedig – az egyik napilap szerint – a Tesco meg is nyerte ezt a kétes értékű csomagoló-versenyt.