2010 után megfeleződött az állam devizaadóssága

A 2010 előtt jelentősen megnövekedett magyar devizaadósságot 2010 után drasztikusan sikerült csökkenteni. A háztartások devizaadóssága 2010 után gyakorlatilag megszűnt, az állami devizaarány pedig felére csökkent. Mindez az ország sérülékenységét jelentősen csökkentette, a hazai gazdaságpolitika mozgásterét pedig növelte. Ellenzéki politikusok nyilatkozatai szerint azonban a hatalomra kerülésük esetén válságok és politikai instabilitás következhet, így ebben az esetben – ahogyan az 2010 előtt történt - az államadósság ismét növekedésnek indulhat.

2010 előtt a magyar gazdaságpolitika a többségében külföldi tulajdonú bankrendszerrel közösen devizában adósította el a magyar háztartásokat, vállalatokat és az államot.

A háztartások devizaadóssága 2005-ben még a GDP két százaléka volt, 2010-re viszont már a húsz százalékot is meghaladta, miközben egyetlen visegrádi országban sem nőtt 13 százalék fölé.

A 2010 előtti nyolc év alatt felhalmozott háztartási devizaadósságot azonban a 2010 utáni gazdaságpolitika lenullázta.

Emellett 2010 után az államadósság devizaaránya is felére csökkent, míg a 2010 előtti nyolc évben duplájára nőtt.

A 2010 előtti magas devizaarány jelentősen csökkentette a gazdaság külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét, és szerepet játszott a 2008-as gazdasági válság súlyos hatásaiban is.
Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai stabilitása volt, ez azonban veszélybe került.

A magyar államadósság alakulása a GDP arányában 2002-től. Forrás: Eurostat

Karácsony Gergely egy nyilatkozata szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását. Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban.

Amiről elfeledkeznek, hogy a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz, ami bizonytalanságot okoz a külföldi befektetők körében is.

2010 előtt nőtt, utána csökkent az államadósság

2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyorsan emelkedett,

2002 és 2010 között a GDP 55 százalékáról közel 80 százalékára nőtt.

Ellenzéki politikusok nyilatkozatai szerint azonban a hatalomra kerülésük esetén válságok és politikai instabilitás következhet, így ebben az esetben – ahogyan az 2010 előtt történt - az államadósság ismét növekedésnek indulhat.

2002-2010 között történelmi viszonylatban is ritka, 25 százalékpontos emelkedés történt a GDP-hez viszonyított adósságrátában, a magyar állam csak eladósodás árán tudta ellátni alapvető feladatait. Átlagosan minden évben több mint három százalékponttal nőtt a magyar állam adósságrátája.

Az államadósság devizaarányának alakulása 2002 és 2017 között. Forrás: Századvég-számítás

2008-ra ráadásul Magyarország államadósságban túlnőtt az uniós és az euróövezeti átlagon is, annak ellenére, hogy 2002-ben még a magyar államadósság volt alacsonyabb.

A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság. A magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország,

és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához. Ehelyett

a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet.

Mindenesetre egy brit pénzügyi lap már arra intette a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika.