Már idén bevetik a tengeri olajrobotokat

mélytengeri gázvezeték-fektetés
The sun sets behind two under construction offshore oil platform rigs in Port Fourchon, Louisiana, June 14, 2010, as cleanup continues on the BP Deepwater Horizon oil spill. AFP PHOTO / Saul LOEB
Vágólapra másolva!
A világon először állítanak munkába egy tengeri olaj- és gázplatformon egy ún. autonóm robotot, azaz önállóan döntő és végrehajtó egységet. A robot várhatóan az év második felében, az Északi-tengeren kezdi meg feladatai ellátását. Ha sikeresen vizsgázik, az újabb jelentős változásokat hozhat a fosszilis hordozókra épülő energiaiparban.
Vágólapra másolva!

Elsősorban a munkavállalók védelme érdekében fordul az olajipar figyelme is mindinkább a robottechnológiai megoldások felé. A The Guardian beszámolójából kiderül, ugyanezért döntöttek a francia olajóriásnál, a Totalnál arról, hogy nem sajnálják a pénzt az egyelőre kísérleti vállalakozás megvalósítására.

Veszélyes a tengeri olaj- és földgázplatformokon végzett munka, aminél robotokkal óvnák az emberi életet Forrás: AFP/Saul Loeb

Német-osztrák robot egy francia cég angliai vizeken álló tornyán

A pilot-projekt főszereplőjének tekinthető robotot az osztrák Taurob nevű cég építette, és egy német egyetemen, a TU Darmstadt-on készítették hozzá a szoftvert. De nem csak az irányítást oldották meg az intézmény munkatársai.

A robotot különleges érzékelőkkel szerelték fel.

Szenzorai annyira fejlettek, hogy képes érzékelni a gázszivárgást is, és el tudja végezni az adott munkaterület vizuális felderítését is.

S éppen ez lenne a cél: a robotok alkalmazásával óvnák az emberi munkavállalók biztonságát és életét.

Az olaj- és gázipar berendezésein végzett munkák ugyanis nemcsak fizikailag a legmegterhelőbbek,

hanem a legveszélyesebbek közé is tartoznak.

Különösen igaz ez a tengeri létesítményekre. Az egyre fejlettebb robotok alkalmazásával elkerülhető, hogy embereket kelljen beküldeni olyan munkaterületekre, ahol megsérülhetnek vagy életüket veszthetik.

A másik vonatkozásról az Origo is írt: az olajtornyokon és gázmezőkön dolgozó munkavállalók korfája egyre idősödik, a fiatalabb munkavállalóknak pedig mind kevésbé vonzó ilyen létesítményeken dolgozni. Az olajipari létesítmények jelentős részét ettől még üzemeltetni kell, a bezárásra ítélteket pedig le kell bontatni. A csökkenő munkaerő-állomány mellett a fejlett robotok lehetnek ezeknek a feladatoknak első számú megoldói.

Még nem olcsóbbak

A most bejelentett robottechnológiai alkalmazás a francia Totalnak

4 millió fontjába, azaz mintegy 1,4 milliárd forintjába kerül.

Ennek kapcsán egyes szakértők megjegyzik: látható, hogy a robotok alkalmazásának nem az a célja, hogy az emberi munkavállalók fizetésén spóroljanak. Az biztosra vehető – fogalmaz egyikük –, hogy a robotok nem fogják leváltani az embereket röpke fél év múlva ezeken a létesítményeken, már csak azért sem, mert – biztonsági szempontok ide vagy oda – embereket alkalmazni a feladatokra még jó ideig lényegesen olcsóbb lesz, mint autonóm egységeket.

Az év második felére tervezett pilot-projekt egy hosszú távú folyamat nyitánya lehet.

Az autonóm egységek alkalmazása még jó ideig nem fogja kiváltani az emberi munkaerőt a gáz- és olajlétesítményeken Forrás: AFP/Andy Buchanan

Ugyanakkor egy OECD-jelentés rámutat: az olaj- és gázkitermelés a 22. helyen áll annak a 40 iparágnak illetve szektornak a rangsorában, melyet a robotizálás és az automatizálási folyamatok a leginkább érintenek a közeljövőben. Az várható, hogy a fosszilis hordozók kitermelésének automatizálása mellett

jóval kevesebb munkavállalóra lesz szükség, mint azt korábban gondolták.

Az Északi-tenger a Föld egyik legjelentősebb olaj- és földgázlelőhelye. Az olajár 2014 és 2016 között zajló mélyrepülése 4 százalékkal vetette vissza a briteknél az e szektorban munkát vállalók számát. A tendencia néhány leszálló ágban van: mint az iparági jelentések rámutatnak, 2013-ban még 440 ezren dolgoztak offshore platformokon, 2017-ben már csak alig több mint 300 ezren.