A klímaváltozás megérkezett a konyhákba is

Globális problémát jelent az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban (illusztráció)

Az éghajlatváltozás mind nagyobb mértékben szól bele globális viszonylatban az étkezésbe, illetve a fogyasztott élelmiszerek változatosságába és jellegébe. A Bloomberg összeállításából kiderül, hogy néha egészen meghökkentő változáson megy át egy-egy nagy tradíciókkal bíró mezőgazdasági terület növénykultúrája, és olyan, korábban lehetetlennek tetsző termékek is megjelentek a fogyasztók asztalán, mint a minőségi, édes zamatú angol borok. Az összkép azonban kedvezőtlen: érdekes változásokon megy át az, mi kerül az étkezőasztalra a háztartásokban, ám összességében nincs ok a bizakodásra.

Ahogy a globális felmelegedés és éghajlatváltozás miatt a Föld hidegebb tájai mind melegebbé válnak, a melegebb vidékek pedig még melegebbé vagy egyenesen forróbbá, úgy a mezőgazdasági termelés és a halászat korábban meglévő területi határai is eltolódnak. A változás következményei nem csak az azzal leginkább érintett területeken élők számára jelentenek nagy kihívásokat, hanem azoktól is alkalmazkodást kíván, akik fogyasztják az ott megtermelt terményeket.

A 2016-os orosz mezőgazdasági szakkiállítás: a hatalmas ország a világ vezető búzatermelője lett Forrás: Sputnik/Evgenya Novozhenina

Nem azonosak a problémák

Az átalakulásnak vannak nyertesei és vesztesei is, ráadásul úgy tűnik, egészen más természetű problémák jelentkeznek a világ gazdagabb helyein élőknél, mint ott, ahol a szegényebbek élnek. Míg a fejlett világban az éghajlatváltozásnak egyik következménye az lehet, hogy

több homár kerül az asztalra és kevesebb tőkehal

– ez utóbbiak élőhelye mind északabbra tolódik –, addig a szegényebb térségekben

szárazsággal, a növényeket támadó ragályokkal és kórokozókkal kell szembenézniük.

Ez a némiképp egyszerűsítő, összegző jellegű állítás nem a problémát bagatellizálja, épp ellenkezőleg. Arra utal, hogy

a világ legalapvetőbb kapcsolatrendszereit rendezheti át az évszázados-évezredes mezőgazdasági tradíciók felborulása.

Hiszen ahogy a búza és a kukorica, mint szinte a világ minden pontján megtalálható két haszonnövény, éppúgy átalakuló termesztésben kerül betakarításra majd élelmiszeripari feldolgozásra, úgy az olyan, nemzeti jellegű különlegességek is megváltoznak, mint a Bordeaux-i borok és a Jáva szigetén termesztett kávé.

Nagyüzemi rizsbetakarítás Forrás: Sputnik/Vitaliy Timkiv

A hőmérséklet emelkedésével ugyanis a növények termesztésének északi és déli határai, a trópusoktól fokozatosan a sarkkörök irányába, vagy azon is túlra tolódnak. A tengerek élőlényei szintén mind északabbra, a még hidegebb vizek irányába vándorolnak. Mindez az éghajlatváltozásnak és az átlaghőmérséklet emelkedésének köszönhető.

A klímaváltozás mezőgazdasági nyertesei

Minőségi, díjakkal kitüntetett angol borok, mind több tintahal és szardella a brit családok asztalán a tőkehalfajták helyett: ez is az éghajlatváltozásnak köszönhető. Ahogy a termőterületek határa északabbra tolódik, olyan térségekben is beindítva a mezőgazdasági termelést, ahol korábban nem volt, úgy a hidegebb vizeket kedvelő halfajták is mind kisebb számban fordulnak elő az északi európai vizekben.

Az Egyesült Királyságnak így már Izlandról és Norvégiából, sőt, Kínából kell importálnia a tőkehalat az igények kielégítésére,

oly mértékben meggyérült a vonóhálóval halászható tőkehal-állomány a vizeiben.

Az Exeter Egyetem egyik, a klímaváltozással és tengerbiológiával foglalkozó professzora megjegyzi: azok a halfajták, amelyeket nagyszüleik még fogyasztottak, már északra vándoroltak.

Ez azt jelenti, importra szorulunk abból a halból, amit megeszünk"

– mondja Dr. Stephen Simpson.

Az Egyesült Királyság egyes tőkehal fajtákból importra szorult, mert a halállomány megcsappant a vonóhálós halászat miatt, a rajok pedig északabbra, a még hűvösebb vizekbe húzódnak Forrás: wikipedoa

Bor-fronton pedig megtörtént az, amit korábban sokan oximoronnak, azaz két egymást kizáró fogalom vagy gondolat találkozásának tartottak.

Angol gyártású pezsgő kapott rangos nemzetközi elismeréseket,

mivel egyes angol területeken, az éghajlat már mind jobban hasonlít Franciaország nemzetközi hírű Champagne régiójának klimatikus viszonyaihoz.

A következő kihívó pedig Lengyelország lehet, elsősorban a chardonnay és a pinot noir típusú boraival.

A mezőgazdaság szempontjából értékes területek sarkköri irányba történő kitolódása sajátos változás, melynek köszönhetően óriási gazdasági potenciál koncentrálódhat addig perifériának számító területen.

Például a világ legelterjedtebb terményének számító búzából már Oroszország termeli a legtöbbet, a mind melegebb mezőgazdasági szezonokban, sorra dőlnek meg az ottani termésrekordok.

Oroszország lett a világ legnagyobb búzatermelője, köszönhetően a mind melegebb nyaraknak (illusztráció) Forrás: Pixabay

Ez alaposan megváltoztatta a búza világpiaci pozícióját, és lefele nyomta a termény árát. S míg az orosz vidékekről ömlik a búza, addig a szintén előnyös időjárási és földrajzi adottságú Kalifornia államban, az USA-ban, egyes gazdálkodók kávét termesztenek búza helyett – lévén, az ottani hőmérséklet már a kávénövényeknek is megfelelő.

Az orosz búzatermés alakulása Forrás: Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium / Bloomberg

Maine állam halászai – Újfundlandtól délre – pedig arról számolnak be, rekordmennyiségű homárt fognak ki a vizekből, ami a tengeri hőmérséklet-emelkedésnek köszönhető.

A cikk folytatásában arról olvashat, mely országok és térségek mezőgazdasága veszít a klímaváltozáson, és milyen globális összefüggései vannak, ha megváltoznak a legalapvetőbb termények termesztési körülményei és helyszínei. Lapozzon!