Hárommillióan vásároltak tavaly árut az interneten

Közel húsz százalékkal emelkedett az elektronikus kereskedelem Magyarországon tavaly: 3 millió vásárló mintegy 310 milliárd forint forgalmat hozott a kereskedőknek, mondta Illés Zoltán, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója a visegrádi országok tegnapi postai konferenciáján. A legtöbben még mindig ragaszkodnak az otthoni kézbesítéshez és a készpénzfizetéshez áruátvételkor.

Összesen 34 millió árucikket vásároltak tavaly a magyarok az interneten keresztül, a három millió vásárló átlagosan 11 alkalommal intézte vásárlását az e-kereskedelem segítségével – hangzott el a Magyar Posta konferenciáján, amely a visegrádi országok elektronikus kereskedelmét vette górcső alá.

Bár a hagyományos levélforgalom 4-5 százalékos csökkenést mutatott, az elektronikus áruforgalom ugyanakkor közel 20 százalékot emelkedett

– mondta Illés Zoltán, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója.

Kiemelte, hogy a Postának közel 3000 fix pontja működik, ahol át lehet venni a csomagokat, de

a vásárlók 85 százaléka még mindig az otthoni kézbesítést és a készpénzes fizetést választja.

A legtöbb csomagkiszállítás húsvétra, karácsonyra és a két legnagyobb árleszállítási napra, az októberi Single's Day-re, és a Black Friday-ra esik. Egyedül a Black Friday az éves forgalom egyötödét viszi el.

Forrás: GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft.

Hazánkban az e-kereskedelem aránya a kiskereskedelmen belül mintegy 4,3 százalékra tehető (a globális arány 10 százalék volt), a tavalyi forgalom közel 365 milliárd forintra rúgott a GKI Digital adatai szerint. Európában a legnagyobb e-kereskedelmi szektor a brit, a német és a francia piacokon működik, a V4-es országok, köztük Magyarország, az uniós lista vége felé helyezkednek el, a régióban pedig Csehország áll a legjobban ezen a téren – magyarázta Madar Norbert a GKI Digital üzletágvezetője.

Az e-kereskedelem növekedése ugyanakkor nálunk sokkal dinamikusabb volt, mint az uniós átlag, gyakorlatilag 2014-től folyamatos a felfelé ívelés,

de az egy főre eső rendelésszám tekintetében még van tere a fejlődésnek.

Tavaly a felnőtt lakosság 39 százaléka vásárolt az interneten legalább egy alkalommal, összesen 34 millió darab árut rendeltek. A GKI felmérései szerint a vevők 60 százaléka 40 évnél idősebb, és

a forgalom 36 százalékát tavaly a budapesti vásárlók adták, a legnagyobb ütemű bővülés pedig az élelmiszer-szektorban zajlott le.

Magyar sajátosság, hogy vannak fogyasztók, akik az áruval kapcsolatos információkat ugyan az interneten nézik meg, de szeretik a terméket boltban megvenni, ezért azok a vállalatok számíthatnak bővülő forgalomra, amelyek rendelkeznek offline üzletekkel is. Madar Norbert a vásárlókat öt csoportra osztotta:

• a kezdők, akik még gyakorlatlanok a rendelésben,
• a tapasztaltak,
• a diszkontra utazók,
• a megfontoltan, sok információ alapján döntők,
• és a fiatal korosztály magába foglaló úgynevezett „kalandor"-csoport, akik a legtöbb árut rendelik a neten. Magyarországon a legnagyobb létszámú a tapasztalt vásárlók köre, ők az összes ügyfél 38 százalékát adják.

Madar Norbert kiemelte, hogy az eladásban egyre inkább hódít a személyre szabott ajánlat, és szintén jellemző trend, hogy egyre többen vásárolnak mobiltelefonnal.

Forrás: GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft.

A kereskedők számára kiemelt fontosságú a készletek gyors feltöltése, mert a fogyasztók döntésében az idő számít. Az ügyfél jutalmazása szintén fontos marketing eszköz, ilyen például a hűségpontok adása, vagy a bónuszrendszer. Ezen kívül

a vevők megszólításakor a korábbinál jobban figyelembe kell venni a generációs különbségeket.

Nem a vásárlók számának gyors növekedésére lehet számítani, hanem az egy főre eső rendelésszám emelkedésére, ezért vált kulcsfontosságúvá a már meglévő vásárlói kör megtartása – tette hozzá a szakember.