Így pusztítanak a szupervihar utáni áradások a kínai metropoliszokban

2018.05.11. 12:40

A természet ereje még a jelentékeny gazdasági erőt képviselő kínai nagyvárosokat sem kíméli. Ennek kiváló példája  a múlt héten Kantonra lecsapó szupervihar volt – írja az Asia Times -, hogy legyen bár mégoly gyors tempójú is a kínai nagyvárosok fejlődése, megfelelő felkészülésre és védelmi infrastruktúrára lenne szükségük az időjárás ellen.

A kínai nagyvárosok túl gyorsan és sokszor megfelelő tervezés nélkül nőttek hatalmasra. Ezért aztán milliók életét keserítheti meg a hirtelen lezúduló, nagyobb mennyiségű csapadék, vagy éppen a viharok, tájfunok. A technológiai és gazdasági fellegvárként elismerésre méltó eredményt felmutató nagyvárosok – úgy tűnik – kiszolgáltatottak a természet erőinek.

Egymillió megosztás, húszmillió dühös ember

Kanton Kína egyik legnagyobb városa. Az ország déli részén álló metropolisz lakosságszámát nehéz egyértelműen meghatározni, mivel a város lassan – és a kínai vezetés által kívántan és tervezetten – összeépül a környékbeli kisebb településekkel.

Kína nagyvárosai nincsenek felkészítve a  hirtelen lezúduló csapadék elvezetéséreForrás: AFP/Imaginechina/Zhou Junxiang

Mindenesetre a néhány nappal ezelőtt lecsapott vihar nagyjából 20 millió ember életét keserítette meg.

A városban ekkor katasztrófafilmeket idéző állapotok uralkodtak. Sáros víz hömpölygött az utcákon, autókat sodort el, és megbénította a metropolisz életét. Az elképesztő állapotokról készült videó több mint egymillió megosztást kapott.

A beszámolók szerint az emberek nagyo mérgesek voltak, és úgy gondolták, kormányzati, városvezetési felelősséget jelent az, hogy a város vészhelyzet-kezelési terve lényegében csak papíron létezik, és semmiféle jele nem látszott annak, hogy a település felkészült volna az ilyen, katasztrófával fenyegető helyzet kezelésére.

Sanghaj, idén április 23-ánForrás: AFP/Imaginechina/Zhou Junxiang
Amikor a technológiai fellegvárak is veszélyben vannak
A kantoni eset egyáltalán nem példa nélküli. Sencsen városa az ország egyik legfontosabb technológiai központja, és amelyet Kína néhány éven belül a Szilícium-völgy kihívójának szán, a Gyöngy-folyó deltájához közel terül el. Tavaly a térséget sújtó tájfun a közeli Hongkonghoz kegyes volt, ott csak néhány fát csavart ki. Sencsent és környékét viszont alaposan megtépázta: bedarálta a folyó torkolati infrastruktúrájának egy részét, a város metrójára pedig özönvizet zúdított. A metró lépcsőin ömlött a víz az állomásokba és az alagutakba. Sanghajban pedig nem sokon múlott, hogy az árvízvédelmi töltés megfogta a Huangpu-folyót. Vuhan városa pedig, a Jangce és a Han találkozásánál, 600 milliméternyi csapadékot kapott tavaly júliusban – ez annyi, mint amennyi Ausztráliában egész évben esik. A csatornák nem tudták elvezetni ez a vízmennyiséget, és több száz városi út várt járhatatlanná.

A csapadék és a viharok Kína szinte valamennyi nagyvárosát fenyegetik. Az ok az, hogy a települések túl gyorsan nőttek nagyon nagyra, miközben ezen események kezelésére nem készültek fel.

Milliók életét kesetíti meg a víz, a gazdasági kár is jelentősForrás: AFP/Imaginechina/Zhou Junxiang

A vidéki térségekben pedig még nagyob károkat okoztak a tavalyi áradások. Több százezer kitelepítettről, áldozatokról, komoly anyagi károkról szól az alábbi, hírügynökségi összeállítás:

Több dolog miatt vannak veszélyben

A zöldfelületek irtása miatt meggyengült talajszerkezet éppúgy hozzájárul a kínai városokat fenyegető árvíz-veszélyhez, mint az, hogy növekedésük sokszor nem megfelelő előkészítéssel, véletlenszerűen történt.

Sok esetben úgy zajlottak az építkezések, hogy azokat elégtelen kapacitású csatornarendszerre építették rá.

Az urbanizációs lázban, nem fordítottak gondot a belvíz, illetve a csapadék formájában, vagy a folyamok vízszintjének emelkedése miatt jelentkező, áradással fenyegető víztöbblet elvezetésének kérdésére sem.

A nagyvárosok lakóinak idén újra szembe kell nézniük a problémávalForrás: AFP/Imaginechina/Zhou Junxiang

A Xinhua állami hírügynökség jelentése szerint, 2017 első felében az esőzések és az áradások mintegy 18 millió kínai életét keserítették meg, 24 tartományban. Ezen felül, 134-en életüket is vesztették ezek következtében, miközben 24 ezer otthon semmisült meg a víz pusztítása miatt.

A közvetlen gazdasági károkat 4,7 milliárd dollárra, azaz több mint 1200 milliárd forintra becsülik.

A közelgő nyár és az esős évszak miatt, a nagyvárosok lakói valószínűleg újra szembe kell hogy nézzenek a víz és az áradás veszélyeivel.