Az MNB a válság után erősítette a pénzügyi rendszer stabilitását

2018.05.10. 16:25

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem konvencionális eszközök alkalmazásával megfelelő válaszokat adott a gazdasági válság és a tőkepiac kihívásaira, erősítette a magyarországi pénzügyi rendszer stabilitását – mondta Windisch László, az MNB alelnöke csütörtökön Budapesten megnyitó beszédében az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (angol rövidítéssel IOSCO) éves konferenciáján.

Az IOSCO Budapesten tartja éves konferenciáját hétfőtől péntekig, a szervezet most ülésezik először Közép-Kelet-Európában.

Budapest, 2018. május 10. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke (j) és Paul Andrews, az IOSCO főtitkára (j2) az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) éves konferenciáján BudapestenForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A csaknem 550 résztvevő áttekinti többek között a mesterséges intelligencia és a robotok szerepét a pénzügyi szolgáltatások jövőjében, a fintech innovációk és a digitalizáció kihívásait. Az 1983-ban alapított, madridi székhelyű IOSCO a világ 115 országának és régiójának több mint 200 értékpapír-felügyeletét, tőzsdéjét, tőkepiaci szövetségét és nemzetközi hatóságát tömöríti.

Windisch László hangsúlyozta: az IOSCO-nak mint nemzetközi szervezetnek kulcsszerepe van a nemzetközi pénzügyi rendszer működését érintő előírások, szabályok kidolgozásában és bevezetésében, azok alkalmazásában. 

Budapest, 2018. május 10. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) éves konferenciáján BudapestenForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Windisch László rámutatott arra, hogy 2013 óta a magyar jegybank a monetáris politikai lépések sorozata mellett, amellyel a jegybanki alapkamat történetileg alacsony szintre csökkent, a hagyományos és nem hagyományos eszközöket alkalmazva növelte a pénzügyi rendszer stabilitását, erősítette a pénzügyi közvetítő rendszer hatékony működését, segítette a magyar gazdaság növekedését.

A jegybank alelnöke emlékeztetett, a válság kitörése után Magyarország rendkívül komplex helyzettel szembesült. A válságot megelőző időszak pazarló költségvetési gazdálkodása fenntarthatatlan helyzetbe hozta az államháztartás finanszírozását, ráadásul elégséges belső megtakarítások hiányában az ország nagymértékben külföldi forrásokból finanszírozta magát. Így 2010 után a válságból kivezető út első lépcsőfokát a költségvetés helyzetének stabilizálása jelentette. A költségvetési fordulat és a munkapiacot érintő strukturális reformok helyreállították a magyar gazdasággal szembeni befektetői bizalmat.

Budapest, 2018. május 10. Az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) éves konferenciája BudapestenForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiemelte továbbá, a jegybanki alapkamat csökkentési ciklus megkezdését 2013-tól egy átfogó monetáris politikai lépéssorozat követte, ebben a hagyományos monetáris eszköztár keretében a monetáris tanács összesen 32 lépésben historikusan alacsony szintre vitte le az alapkamatot.

Windisch László szerint az alacsony alapkamat egyrészt támogatta a beruházások, a fogyasztás és a foglalkoztatás bővülését, ezzel párhuzamosan jelentősen csökkentette a forintban eladósodott vállalkozások és a lakosság adósságterheit. A jegybank által beindított programok - így a növekedési hitelprogram vagy az önfinanszírozási program – az egész magyar gazdaság bővülését, benne a vállalkozások hitelezését segítette.

Az MNB alelnöke arról is szólt, hogy az utóbbi időszakban az MNB intézkedéseiben fontos szerepet kapott a hazai pénzügyi infrastruktúra fejlesztése. A jegybank stratégiai céljává vált egyebek mellett az elektronikus fizetési módok használatának ösztönzése.

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója kiemelte: a hatékonyan működő tőkepiac számos előnnyel jár a nemzetgazdaság számára, segíti a hosszú távú vállalatfinanszírozást, költséghatékony tőketranszfert tesz lehetővé iparágak között, ösztönzi az innovációt, és hozzájárul egy stabilabb és ellenállóbb monetáris rendszer létrejöttéhez.

Budapest, 2018. május 10. Ashley Alder, az IOSCO igazgatótanácsának elnöke az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) éves konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központban 2018. május 10-én. MTI Fotó: Koszticsák SzilárdForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Rámutatott: a magyar gazdaság mutatói jók, ennek is köszönhetően a vállalati teljesítmények javultak, a magyar tőzsdeindex messze túlszárnyalta régiós és nyugati tőzsdék indexeit az elmúlt három évben. A növekedés fenntartásához azonban elengedhetetlen a versenyképesség javítása, ennek egyik fontos eszköze a tőkepiac.

Végh Richárd szerint fontos, hogy a háztartások megtakarításait ne csak az állampapírok szívják fel, hanem a hazai reálgazdaságot is finanszírozza a lakosság. A tőzsdére lépés a cégek szemléletváltását is elősegíti, ami tartós növekedést eredményezhet, valamint a jegyzett cégek könnyebben tudnak tőkét szerezni olyan beruházásokra, amelyeket adott esetben egy bank nem képes finanszírozni – magyarázta.

A BÉT elnök-vezérigazgatója kiemelte: a magyar háztartások megtakarításai jelentősen nőtt az elmúlt négy évben, azonban ennek csak kis részét fektették részvényekbe. A magyarországi befektetési alapkezelők által kezelt vagyonból mindössze 18 százalék van tőzsdei részvényben, és ebből csupán 4 százalékot fektettek be hazai részvényekbe a BÉT-en, amin szavai szerint mindenképpen javítani kell.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK