MNB: Idén még tart a két számjegyű áremelkedés az ingatlanpiacon

Idén 11 százalékos áremelkedés várható a lakáspiacon, az új építésű lakások árai jövőre tetőzhetnek, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakáspiaci jelentéséből. A drágulás a béremelkedések, a lakosság vagyonának növekedése és a hitelezés további felfutásának köszönhető.

A legtöbben ma befektetés céljából vesznek lakást a fővárosban, ezt követi a nagyobb lakásba költözés, majd az első lakás vásárlása. Az építőiparból legalább 40 ezer szakképzett alkalmazott hiányzik a jegybank becslése szerint.

Még mindig van hova drágulni

További tér van az ingatlanpiaci árak egészséges emelkedésére: idén átlagosan 11 százalékkal növekedhetnek az árak országosan, ami enyhe csökkenést mutat a tavaly 13 százalékos növekedés után, hangzott el a jegybank mai lakáspaci elemzését ismertető sajtótájékoztatón.

Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője kiemelte, hogy

országos szinten még nem tapasztalható túlfűtöttség a piacon, de az áremelkedésekkel kapcsolatban Budapestre különösen kell figyelni.

A fővárosban 2013 végétől 101 százalékos volt a drágulás tavaly év végéig.

Tart a hazai ingatlanpiac lendülete az MNB jelentése szerint Forrás: --

Idén az első negyedéves adatok szerint a fővárosban 13,3 százalékos drágulás volt, ugyanakkor az eddig alulértékelt községekben már közel 18 százalékos áremelkedést figyelhettünk meg.

A lakossági jövedelmek emelkedése is mozgatja a lakásárakat

A lakásárak jelentős emelkedésének makrogazdasági alapjai közül kiemelendő a lakosság jövedelmének növekedése, ami idén 5 százalék körül alakulhat. A másik indok a lakosság pénzügyi vagyonának növekedése, ami elérte a GDP száz százalékát, és 2011 óta lényegében folyamatos emelkedést mutat. A harmadik tényező az alacsony kamatkörnyezet, és a lakásbarát hitelek elterjedése.

Az új jelzálogalapú lakáshitelek mintegy 70 százaléka már fix kamatozásúnak számít.

Egészségesen fejlődik a magyar lakáshitelpiac, ebben nagy szerepe van a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek elterjedésének is (Illusztráció) Forrás: Shutterstock

A jegybank adatai szerint a lakásvásárlások 45 százaléka mögött hitelfelvétel áll, ami azonban egy sokkal egészségesebb hitelezés eredménye, összehasonlítva a válság előtti folyamatokkal. Tavaly 40 százalékkal emelkedett a lakáscélú hitelezés összege.

A hazai GDP-arányos lakáshitel-állomány azonban Európában az egyik legalacsonyabb, a régióban pedig a második legalacsonyabbnak számít, így van még tér a hitelezés bővülésére.

Az ingatlanpiaci árak Észak-Magyarország kivételével minden régióban meghaladják a válság előtti szintet, a legnagyobb változás Budapesten látható, ahol már 60 százalékos pluszt mutatnak az árak 2008 első negyedévét alapul véve.

Idén és jövőre még több új lakás jöhet

Tavaly 38 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, és közel 14,4 ezer új lakást adtak át, amelyek 20 és 44 százalékkal haladják meg a 2016-os szintet. A fővárosban 2018–19-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, a jegybank elemzése szerint.

A lakásfejlesztők idén 8,8 ezer, jövőre 10 ezer új lakás átadását tervezik.

Az építőipar teljesítményénél továbbra is kulcsfontosságú tényező az, hogy megoldódik-e a szakemberhiány kérdése Forrás: DDC

2020-ra azonban jelentősen visszaesik a tervezett átadások száma, aminek a fő oka, hogy ekkor megszűnik az új lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsa.

A jegybank véleménye szerint a piaci szereplők működésének tervezhetősége érdekében minél hamarabbi döntés szükséges abban a kérdésben, hogy meghosszabbítják-e a kedvezményes áfakulcs idejét - jelezte Nagy Tamás.

A lakásépítések legnagyobb akadályozó tényezője a szakemberhiány.

A jegybank kalkulációi szerint mintegy 40 ezer szakképzett munkás hiányzik ma az építőiparból, ők leginkább külföldön vállaltak munkát. Emiatt a lakásberuházások jelentős időbeli csúszást mutatnak, a Budapesten épülő lakások mintegy 63 százalékát érinti a késés.