Megszűnhet az Air France

Air Frnace utasok
French people wait to board an Air France plane at the international airport in Bangui, on March 28, 2013, during the voluntary repatriation of French people living in the country. Around 300 French soldiers were dispatched to the Central African Republic last weekend to reinforce troops already present in the capital Bangui, which was seized by rebels. New rebel authorities in the Central African Republic struggled to restore order in the coup-hit capital on Thursday as the UN warned tens of thousands of people faced going hungry after days of looting. AFP PHOTO / SIA KAMBOU / AFP PHOTO / SIA KAMBOU
Vágólapra másolva!
Az év elején még nagyszabású flottamegújításra készült, mára csaknem a megsemmisülés határára sodródott a sorozatos sztrájkok által megtépázott Air France-KLM csoport. Kedd este rendkívüli ülést tartott a vezetőség, és a lemondott vezérigazgató helyére egy 3 fős átmeneti menedzsmentet választott meg. Hogyan jutott ilyen gyorsan csődközeli helyzetbe a negyedik legnagyobb európai légitársaság?
Vágólapra másolva!

Az utóbbi hetekben Ferihegyen is nemegyszer szembesültek azzal a kellemetlen hírrel az utasok, hogy már megint törölték az aznapi Párizs-Budapest Air France-járatokat, mert éppen sztrájkol a francia-holland légicég alkalmazottainak egy része. Ez önmagában nem meglepő, a fapadosok, valamint a közel-keleti és az ázsiai légitársaságok világszerte szorongatják a drágábban működő európai nemzeti légicégeket, amelyeket versenyképességi gondok és bérviták egyaránt sújtanak.

Nemrég a British Airwayst is birtokló International Airline Group (IAG) és a Lufthansa vezetésének is meg kellett kötnie a maga kompromisszumát az őket ért sztrájkhullámok nyomán. Úgy tűnt, hogy az Air France-KLM csoportra is a szokásos alkudozás vár, ám az események váratlan fordulatot vettek május elején.

Rossz vezetői döntések

Kudarcot vallott ugyanis Jean-Marc Janaillac vezérigazgató kockázatos játszmája, miszerint a munkavállalók szavazzanak a menedzsment bérajánlatáról.

A szakszervezetek az idei évre 5,1 százalékos béremelést követelnek.

A pilóták, az utaskísérők és a földi személyzet tíz szervezetét tömörítő érdekvédelmi szövetség arra is emlékeztetett, hogy a légitársaságnál 2011 óta nem volt béremelés, tehát ezzel csak behoznák a fizetések befagyasztása óta eltelt hat év lemaradását.

Az Air France dolgozóinak sztrájkja miatt járatokat kellett törölni április végén Forrás: AFP/Stephane De Sakutin


Ezzel szemben

a költségek lefaragásán fáradozó menedzsment összesen hét százalék emelést ígért négy évre elosztva: két százalékot ajánlott erre az évre, és 2019, valamint 2021 között lenne lehetőség további öt százalékra.

A vezetés azonban fenntartotta volna a változtatás jogát abban az esetben, ha az Air France éves nyeresége 200 millió euró alatt alakul, illetve, ha erősödik az infláció. Ez utóbbi kikötések is szerepet játszottak abban, hogy a szakszervezetek után a munkavállalók több mint fele is nemet mondott a menedzsment javaslatára, melynek hatására a múlt hét elején lemondott a vezérigazgató. Kedd este rendkívüli ülést tartott a vezetőség, és a lemondott vezérigazgató helyére egy 3 fős átmeneti menedzsmentet választott meg.

Zuhanórepülésben a részvények

Ráadásul épp a lemondással szinte egy időben látott napvilágot a cég csalódást keltő első negyedéves gyorsjelentése.

A vállalat 118 millió eurós működési veszteségről számolt be, szemben a korábbi év hasonló időszakának 33 millió eurós veszteségével. Az adózott eredmény ugyanebben az időszakban 269 millió euró mínuszt jelentett az egy évvel korábbi 143 millióval szemben.

A sztrájksorozat – 15 alkalommal egy-egy napos munkabeszüntetés – ugyan nem bénította meg teljesen a társaságot, de az eddigi leállások már 400 millió eurós veszteséget okoztak a cégnek. Érdekes módon a cég utasforgalma a sztrájkok ellenére is 5,2 százalékkal tudott emelkedni, de az első negyedéves jelentés csak a március 31-ig tartó időszakról ad számot, az igazán kiábrándító számok az április-június időszakra várhatók.

Forrás: AFP/Philippe Lopez


A fentiek miatt a cégnek lefelé kell módosítania az éves becsléseit: így a korábbinál fél százalékkal kisebb kapacitásbővítés várható, valószínűleg árat is kell emelnie, és a növekvő olajárak miatt a korábban vártnál 350 millió euróval nagyobb kerozinszámlával kell számolni.

Az idei üzemi eredmény így biztosan a tavalyi alatt marad – jósolják iparági szakértők. Mindezek hatására

az Air France-KLM részvényei május 7-én reggel 13 százalékkal kerültek lejjebb, míg a légitársaság papírjai idén eddig 45 százalékot zuhantak, vagyis csaknem a felére olvadt a cég értéke.

Az ingyen pezsgő ára

Ami a jövőt illeti, Janaillac lemondása után Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter felszólította a menedzsmentet és a munkavállalókat, hogy folytassák a tárgyalásokat.

A francia állam az Air France-KLM legnagyobb részvényese 14,3 tulajdonosi hányaddal, míg a Delta Airlines és a China Eastern 9-9 százalékot birtokol.

„Ha az Air France nem lesz versenyképesebb, ... el fog tűnni” – jelentette ki a pénzügyminiszter a BFM televízióban, jelezve, hogy az állam nem dob mentőövet a légitársaságnak. A munkaügyi reformokat - legalábbis szóban - óhajtó Emmanuel Macron francia elnök május 15-én a nemzetközi sajtónak úgy fogalmazott, egyelőre nincsenek terveik az állami részesedés csökkentésére, de nem biztos, hogy ez örökké így marad.

Az Air France reagálása cikkünkre

Az Air France tagadja a mai nap folyamán a médiában megjelent hamis értesüléseket, amelyek szerint a vállalat megszűnik. 2018. május 9-től az Air France általánosan több mint 1200 járatot indít naponta. Az Air France-KLM teljes mértékben elkötelezett a vállalat működésének biztosítása érdekében, ügyfelei elégedettségét és szolgáltatásai minőségét helyezi előtérbe.

Az Air France-KLM csoport tehát más európai légitársaságokhoz hasonlóan úgyszintén a túlélésért harcol, miközben a szakszervezetek bérkövetelése veszélyezteti a vezetés által kidolgozott átalakulási programot.

Forrás: AFP/Loic Venance

A cégnek végre kell hajtania a szükséges karcsúsításokat, átszervezéseket a nyereséges és gazdaságos működés érdekében. A The Economist cikkírója szerint be kell látni, hogy

De nem csak e téren szükséges a takarékoskodás:

az Air France pilótáinak egy része kétszer-háromszor annyit keres, mint a legnagyobb európai diszkont légitársaság, az ír Rynair alkalmazottai.

Szakértők szerint a megegyezés, illetve a túlélés záloga is az, hogy a pilóták, a kabinszemélyzetek és a többi alkalmazottak türelmesebbek legyenek, és fogadják el a mérsékeltebb béremeléseket, hiszen a munkaerővel kapcsolatos kiadások a légitársaságok költségeinek tetemes részét jelentik.

Bár a helyzet most válságos, a szakértők egy része nem tart attól, hogy már most csődbe megy az Air France-KLM csoport.

De hosszabb távon bármi lehetséges, hiszen ádáz harc dúl az európai légiközlekedési piacon.

Sokan állítják, hogy Európában túl sok a drága légitársaság, míg például az Egyesült Államokban lényegében négy uralja a piac 85 százalékát.

Váradi József, a fapados Wizz Air alapító-vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjújában beszélt arról, hogy számos csődöt vár az európai piacon, mivel jó néhány állami légitársaságot politikai alapon védenek az igazi versenytől, másrészt a magánbefektetőknél is rengeteg buta döntést lát.

Szerinte a következő öt évben nagy átrendeződés várható, mely végén lehet, hogy csak négy-öt légitársaság marad talpon Európában a mai közel ötvenből.

Az Air-France-KLM viszont korántsem biztos, hogy megmarad.