Domokos László: Van tér az adócsökkentésre

2018.05.17. 16:06

Fenntartható az eddigi adócsökkentés, és további mérséklésre is van tér - véli az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint az állam és a lakosság ma már sokkal kisebb mértékben eladósodott a külföld felé, a kamatterheink alacsonyabbak, ezért maradt még mozgástér a költségvetésben.

Az adó- és járulékterhek GDP-hez viszonyított aránya 2022-ig tovább mérséklődhet, mondta a Zsigmond Király Egyetem versenyképességi konferenciáján Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Előadásában úgy fogalmazott, hogy 2014-ig a magyar költségvetési gazdálkodás a hadigazdálkodásra emlékeztethetett, mert év közben be kellett iktatni újabb kiigazításokat, 2015-től azonban már nem volt szükség erre.

Tavaly év végén a magyar magán és állami adósságoknak már csak a 60 százalékát finanszírozták külföldi forrásokból, összehasonlításképp ez az arány 2010 előtt közel 110 százalékos volt.

A kamatterhek a GDP négy százalékát tették ki, most azonban – az alacsony alapkamatnak és az adósság lefaragásának is köszönhetően – ezek a költségek jelentősen csökkentek, így maradt tér a további adócsökkentésre. Domokos László kiemelte: az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya 39,2 százalék volt 2016-ban, ezt az arányt 2022-re 35,5 százalékra lehet mérsékelni.

Domokos László, az ÁSZ elnökeForrás: ÁSZ/RADÓCZ ÁKOS

Mint mondta, a magyar államnak célszerűbben kell elkölteni a pénzeket: a közszféra akkor működik eredményesen, ha a magánszféra számára több értéket hoz létre annál, mint amit a működése érdekében elvon.
A konferencián előadást tartott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, aki hangsúlyozta: a bruttó hazai össztermék (GDP) és a bruttó nemzeti össztermék (GNI) között hét százalékpont a különbség, ennyi pénz megy ki Magyarországról évente. Ez a Magyarországon működő összes vállalat és a nemzeti tulajdonú vállalatok termelése közötti különbségből adódik.

Ezzel szemben az uniós források a GDP négy százalékát teszik ki, mondta az MKIK elnöke, aki hangsúlyozta: az EU-ban a perifériáról a centrum felé áramlanak a források.

A jugoszláv és a donyecki háború elől korábban elmenekültek példáján keresztül érzékeltette, hogy a munkaerő-kivándorlás mekkora (hozzávetőleg 4-8 százalékos) növekedési kiesést jelenthet egy-egy országnak.

A közel- és közép-keleti migrációval kapcsolatban kiemelte az értékrendi, történelmi, vallási, erőforrásbeli különbségeket, és hozzátette: a vízhiánnyal érintett országok térképe nagyon hasonlít a kivándorlással érintett országokéra.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 2017 óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.Fotó: Polyák Attila - Origo

Parragh László kitért arra is, hogy az OECD számításai alapján egy migráns ellátása tízezer euróra tehető évente.
A versenyképességi konferencián Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy különösen a termelékenység területén nagy a magyar vállalatok lemaradása.

A hazai minőségi munkaerőhiány ellenszere a munkabéremelés, mert Ausztriához és Németországhoz képest a bérkülönbség még mindig egy a háromhoz. Mint mondta, a magyar munkabérhányad emelése kulcsfontosságú, ebben a tekintetben csak a 20. helyen állunk az Európai Unióban. A béremelésnek azonban a termelékenység javulásával együtt kell járnia – tette hozzá.

A technológiai fejlődés hatásával kapcsolatban kitért arra, hogy a feldolgozóiparban sok munkahely megszűnik ugyan, de ezzel párhuzamosan a szolgáltatási szektorban új munkahelyek jönnek létre. Baksay Gergely felhívta a figyelmet a hazai nagy és kisvállalatok közötti hatékonysági és termelékenységi különbségre, ami akár négyszeres is lehet.

Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a pénzügyi válságot követően a bankszektor globális szinten talpra állt, de az aranykor más értelemben tért vissza.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkáraForrás: GRÁNIT Bank

Az államok és a jegybankok összesen 4500 ezer milliárd euró tőkeinjekciót adtak a gazdaságoknak, ebből 2600 milliárdot az USA-ban, 592 milliárdot pedig az euróövezetben. A Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kitért arra, hogy a magyar bankszektor üzleti teljesítménye ugyan visszaesett, de nem volt szükség állami tőkeinjekcióra. A hitel-betét arány a válság előtti 126 százalékról 94 százalékra esett vissza, és a megváltozott üzleti környezet alkalmazkodásra kényszerítette a bankokat is. A meghatározó tényezők között sorolta fel a tartósan alacsony kamatkörnyezetet, a felgyorsuló technológiai átalakulást, a növekvő tőkekövetelményeket, a szigorodó szabályozást és az új szereplők piaci megjelenését.