Kopátsy Sándor: Most még nem éri meg átvenni az eurót

2018.05.22. 17:01

A fejlett oktatást  a versenyképesség és a gazdasági felzárkózás egyik feltételének nevezte Kopátsy Sándor közgazdász a növekedés.hu gazdasági hírportálnak adott interjújában, amelyben az euró bevezetését még nem találja jónak, mert "csak azonos kultúrájú és fejlettségű országoknak legyen közös valutájuk”. A közgazdász helyesnek nevezte a monetáris politika jelenlegi irányát.

A gazdasági hírportálon kedden megjelent interjúban a közgazdász hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy a versenyképesség javítása, a gazdasági felzárkózás elképzelhetetlen kiművelt emberfők nélkül. Ezért úgy vélte, hogy a nyugdíjak és a gyermeknevelési támogatások megállapításánál figyelembe kellene venni a gyermeknevelés minőségét is.

Olyan nyugdíjrendszert javasolt, ahol a járadék nagysága a gyermeknevelés értékétől függ.

A mai családpolitika legnagyobb hibája, hogy csak a gyerekszámhoz köti a juttatásokat. Pedig tisztázni kellene azt is, hogy egy gyermek milyen életkörülmények között nő fel, milyen iskolákat végez el, és felnőve mekkora hasznot tud majd hajtani a társadalomnak - mondta Kopátsy Sándor.

Kopátsy Sándor, a közgazdaságtudomány doktoraForrás: MTI/Soós Lajos

A versenyképesség másik alapvető feltételének azt nevezte, hogy csak azonos kultúrájú és fejlettségű országoknak legyen közös valutájuk, ezért az euró bevezetését még távlati célként sem javasolta.

A szuverenitás semmit sem ér, ha egy ország nem tudja kordában tartani és szabályozni a saját valutáját - fogalmazott.

Kopátsy Sándor dícsérte az MNB irányvonalát: Szerintem a monetáris politika jó irányt követ. Az export miatt a forint leértékelődése is sokat számít: ha 260 forint lenne egy euró, nem lenne ilyen jelentős a külkereskedelmi többlet, és máshogy festene a gazdasági növekedési pálya.”

Kopátsy Sándor szerint a század közepére nem feltétlen a legnagyobb országok lesznek a leggazdagabbak, hanem a puritán beállítottságúak, vagyis az angolszászok, a németek, a skandinávok, a balti népek, a japánok, az ázsiai "kistigrisek" és a kínaiak – olvasható az interjúban.

Véleménye szerint az egy főre jutó nemzeti jövedelmeket, a várható életkort és az átlagos iskolázottságot kellene összevetni ahhoz, hogy jobb képet kaphassunk arról, mennyire fejlett valójában egy ország.