Európa Jövője konferencia: Az európai vezetők nem érzékelik a valóságot

A Várkert Bazárban rendezik az Európa jövője nemzetközi konferenciát, amelynek apropóját Magyarország V4 elnöksége adta. Ezt a szerepet Magyarország most ötödik alkalommal tölti be. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány szervezte rangos konferencián felszólalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mellettük olyan neves előadók is beszéltek a V4 országok és Európa jövőjéről, mint Frank Füredi és Douglas Murray. Az Európa furcsa halála című nagysikerű könyv szerzője, Douglas Murray azt mondta: a Soros György elleni magyar bírálatoknak igenis van alapja, az antiszemitizmust pedig nem Magyarországon, hanem Angela Merkel Németországában kell keresni, ahol veszélyes kipában az utcára menni. A panelbeszélgetéseken a nemzeti identitás, a migráció és az európai kultúra megőrzéséért folytatott harc szolgáltatta a témát.

Szabad verseny, alacsony adók és a keresztény identitás megőrzése

Az Európa jövője konferencia nyitóelőadását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartotta. Elmondta, hogy ez a konferencia méltó lezárása az egyéves magyar elnökségnek, és soha ilyen aktív V4 elnökség még nem volt. Hozzátette, hogy ideje beszélni Európa jövőjéről, hiszen történelmi kihívások sorozata előtt áll Európa. Ezek között szerepelnek a biztonsági kérdések, amelyekre Brüsszelben nem született továbbra sem hatásos megoldás.

A hidegháború lezárása óta soha ennyire még nem volt labilis Európa helyzete.

A tömeges migráció, amelyre Európában nem született még megoldás, magas szintű terrorfenyegetettséget jelent a kontinens számára. A bevándorlás következtében párhuzamos társadalmak alakultak ki, ez pedig további kockázatot jelent. Kiemelte, hogy a közvetlen szomszédságunkban is gondok vannak, hiszen Ukrajna nincs tekintettel a kisebbségi jogokra, emellett pedig nemzetközi kötelezettségeinek sem tesz eleget.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Európa jövője konferencia Fotó: Mudra László - Origo

Az EU a brexit miatt elveszíti gazdasági teljesítménye hetedét, és még mindig nem látni, milyen megállapodással fogják lezárni a kilépést - mondta a külügyminiszter. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy milyen Európai Uniót látunk magunk előtt. Olyat, ahol a hatalmi elit dönt, vagy ahol az európai polgárok határozzák meg sorsuk. Itt az ideje, hogy vitázzunk Európa jövőjéről, és erre most jött el az idő.

A probléma nem is azzal van, hogy nem zajlanak viták, mondta, hanem azzal, hogy ezek a viták nem a józan ész talaján folynak. Aki nem ért egyet Brüsszellel, az 2016 előtt putyinista volt, most pedig választhat, hogy putyinista vagy trumpista. Szijjártó Péter szerint hiába gondolja azt Brüsszel, hogy Európát a gyenge tagállamok teszik erőssé, a kormány hisz abban, hogy Európa csak akkor lehet erős, ha erős tagállamok szövetségét jelenti. Éppen ezért elutasítanak minden olyan intézkedést, amely gyengíti a tagállamokat.

A kormány az alacsony adókban hisz, emelte ki, majd hozzátette, hogy ennek megteremtésének a feltétele a pénzügyi és költségvetési fegyelem.

Fontos továbbá a szabad verseny Európán belül, a cél pedig a teljes foglalkozottság, tehát mindenki, aki dolgozni akar, munkahellyel rendelkezzen. Hangsúlyozta: erős Közép-Európára van szükség, és a V4 jelenleg a legszorosabb és legsikeresebb együttműködés.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Európa jövője konferencia Fotó: Mudra László - Origo

Szijjártó Péter szerint vissza kell adni az európai embereknek a biztonságot, hiszen kudarcot vallott Brüsszel migrációs politikája és a migránsok integrációja is. Kiemelte, hogy az elmúlt 3 évben 29 terrortámadás történt 330 halottal és 1300 sérülttel, az elkövetők mind migrációs háttérrel rendelkeztek. Végezetül elmondta, hogy a brüsszeli álláspont gyakran ugyanaz, mint az afrikai, pedig nekünk európaiaknak a saját álláspontunkat kell képviselni. Európának újra képesnek kell lennie megvédeni magát.

Nyitóelőadásában kitért még a keresztény identitás megőrzésének fontosságára is. Ha valaki Európába jön, tartsa tiszteletben az itteni szokásokat, kultúrát, örökséget és vallást, mondta.

Hozzátette, hogy nem szabad engedni, hogy a hangos kisebbség nyomást helyezzen a csendes többségre.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy kulcsfontosságú lesz Európa számára, hogy a következő hétéves költségi periódusra vonatkozó pénzügyi tervről tisztességes vita folyjon, a forrásokat pedig tisztességesen osszák el az országok között. Továbbá kitért arra is, hogy nem szabad tovább erodálni az európai demokráciát. Brüsszel és az európai országok között egyre nagyobb a szakadék, sokszor magas lóról beszélnek az európai polgárokkal.

Elmondta, hogy az EU akkor tud erős lenni, ha rábízzák az emberekre az Európa jövőjéről szóló döntést.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az Európai Unió akkor tud erős maradni, ha tovább bővül, hiszen fontos a Nyugat-Balkán integrációja. Kiemelte: nem tartja jónak, hogy 2025-ig kell várni az új csatlakozókra, hiszen az Európai Unió annál erősebb, minél több tagja van.

Célkeresztben Magyarország

Frank Füredi, magyar-brit író és szociológus előadásában kijelentette, hogy nem érdemes magyarnak lenni, ha nem harcolunk. Mi magyarok komolyan vesszük a kultúránkat, és mindig önálló ország akarunk lenni, ezért pedig hajlandóak vagyunk harcolni is, mondta. Az új harc pedig a kultúráért, az európai identitás megőrzéséért folyik. Szerinte ez a harc már gyermekkorban elkezdődik, majd az iskolákban, az egyetemeken folytatódik, és kérdés az, hogy milyen elvek szerint akarjuk felnevelni a fiatalokat.

Frank Füredi, Európa jövője konferencia Fotó: Mudra László - Origo

Néhányan úgy gondolják, hogy baj, ha a szülők befolyásolják és „rákényszerítik” a vallásukat a gyermekükre. Jelenleg harc folyik a keresztény kultúra, a nemzeti függetlenség és identitás ellen.

Megemlítette, hogy az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerint azok, aki még mindig hisznek a nemzeti önérzetben és a határokban populisták.

Amikor azt mondják, hogy bárki bejöhet és a határok nem számítanak, azzal lenézik az adott ország állampolgárait. Megemlítette a magyarfóbiát, a magyar kultúra iránti gyűlöletet. A nyugati médiában hihetetlen negatívan beszélnek az országról, mintha most kezdtük volna meg a harmadik világháborút, mondta.

A Nyugat számára az erős magyar nemzeti identitás és a nemzeti örökség tisztelete kulturális bűncselekmény és elfogadhatatlan az ő mércéjükkel mérve.

Európa ünnepli a sokszínűséget, kivéve, ha a nemzetek sokféleségéről van szó. Ma a nemzeti öntudat az egyetlen, amely nem elfogadott.

Kultúrharc, kultúrák harca Európában

A nap első panelbeszélgetésében Balogh Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Diego Fusaro filozófus, Jerzy Snopek lengyel nagykövet, Aleksander Stepkowski korábbi lengyel külügyminiszter és David Johannes Engels a Brüsszeli szabadegyetem professzora fejtették ki véleményüket a kultúrák harcáról.

Balogh Zoltán szerint a valódi kérdés, hogy mire építjük Európa jövőjét? A gazdaság eredményeinek vagy a kultúrának van-e prioritása, tette fel a kérdést. Szerinte a kultúráé az elsőbbség, hiszen ez az a szellemi, lelki és erkölcsi alap, amelyre érdemes építeni. Hozzátette, hogy rövid távon egy jó gazdasággal is meg lehet oldani egy ország mindennapi működését, de az emberi erőforrás minősége és a fenntartható fejlődés a kultúrán múlik.

Fotó: Mudra László - Origo

A kultúra feladata a közösség öntudatának az erősítése és ébren tartása. Kiemelte a kereszténység szerepét is Európában. Nem egyszerűen a gyökerekhez való visszatalálásról van szó, hanem tanulni a kudarcokból és a sikerekből egyaránt és a keresztény értékvilágnak egy 21. századi formáját megteremteni.

Diego Fusaro hosszasan érvelt a kapitalizmusról és annak hatásairól. Szerinte a kapitalizmus egy új korába léptünk, amelyet ő abszolút kapitalizmusnak nevez. Azt rója fel, hogy nincsenek a kapitalizmus előtt akadályok a mai világban. A gazdaság a globalizmussal karöltve teremti meg a szabad piacok erejét. Eltűnnek az államok, a határok és a kulturális ellentétek, így a végén a piac ural mindent.

Az Európa Uniót véleménye szerint csak az Európai Központi Bank tartja össze.

Az eurót az abszolút kapitalizmus alappillérérnek nevezte, egy eszköznek, amely által a közgazdászok megmutatják hatalmukat, és megteremtik az úgynevezett pénzügyi fasizmust. Kiemelte, hogy harcolni kell az eurokrácia ellen, ahol az európai embereknek mindenben támogatnia kell az elitet, még akkor is, ha ez számukra nem jó. Hangsúlyozta, hogy vissza kell állítani az emberek hatalmát, és kiemelte, hogy fontos a szuverenitás az országok számára. A kapitalizmus a migránsok által képes megteremteni az újkor tökéletes munkásait, akik mozgékonyak, nincs hazájuk és nemzeti identitásuk. Kiemelte, hogy tradíció nélkül nincs értelmes beszéd, ezért ellen kell állni a globalizációnak.

Fotó: Mudra László - Origo

Jerzy Snopek hangsúlyozta, hogy a kereszténység része Európa identitásának. Az első migrációs hullám az 1900-as években kezdődött a gyarmatokról, az integráció pedig nehezen működött. Ez most is megfigyelhető, hiszen a beérkező migránsok teljesen más kultúrát képviselnek mint az európaiak, ez pedig veszélybe sodorja Európa identitását, jelentette ki.

Aleksander Stepkowski kiemelte, hogy a második világháború utáni elnyomás a kelet-európai országokban a marxizmus eszméjére épült, amelyet nem keleten, hanem nyugaton találtak ki.

Most másmilyen eszmék veszélyeztetik az európai identitást. A klasszikus értelemben vett nemek eltörlése, az LGBT életstílus és a radikális feminista agenda mind veszélyesek az európai kultúra számára. Érdekes megfigyelni, hogy míg a nyugat a legelfogadóbbnak mutatja magát, addig éppen ott a legnagyobb a nők elleni erőszak aránya. Megemlítette azt is, hogy az Isztambuli Egyezmény nem csökkentette a nők elleni erőszakot, hanem éppen az ellenkező hatást váltotta ki.

David Johannes Engels szerint Belgiumból érkezni olyan, mint egy háborús övezetből elmenni.

Az utcák képe „A nyugat hanyatlása” című könyvben lefestett helyzetre hasonlít. Megemlítette, hogy szülővárosában az épületek egyre inkább lepusztultak, a helyzet sokak számára kilátástalan, a muszlim populáció már elérte a 20 százalékot.

Európa jövője konferencia, 2018.05.23. Fotó: Mudra László - Origo

A város központját már a migránsok uralják, és az osztálytermekben is az figyelhető meg, hogy néhány osztályban már nincsenek európai gyerekek. Ez figyelhető meg Franciaországban és Németországban is, a társadalom teljesen átalakul a tömeges bevándorlás miatt. Eltűnnek a hagyományos falvak, megjelenik a tömeges munkanélküliség, az erőszak és a korábban keresztény kontinenst az iszlám kezdi el uralni.

A harc nem az iszlám és a kereszténység között zajlik, hanem a neoliberalizmus és a hagyománytisztelet között.

Fontos szerinte az is, hogy egyesíteni kell a széttört konzervatív mozgalmakat, az ultraliberalizmus elleni harc sikerének érdekében. David Engels szerint a V4 világítótorony lehet Európa számára. Fontos beszélni ezekről a problémákról akkor is, ha ezért támadás éri a felszólalót, és akkor is, ha emiatt fasisztának és populistának bélyegzik. Hangot kell adni a csendes többségnek, aki még mindig hisz a nemzeti identitásban és az európai kultúrában.

Európa furcsa halála

Douglas Murray brit újságíró migrációs válságról írt „Európa furcsa halála – Bevándorlás, Identitás, Iszlám” című könyve hatalmas siker volt világszerte, és már a harmadik kiadása jelent meg Magyarországon. Előadásában arról beszélt, hogy a 2015-ös évben lejátszódott események meghatározóak nemcsak számunkra, hanem a következő generáció számára is. Ahhoz, hogy a probléma megoldódjon, nehéz és fájdalmas kérdéseket kell feltenni magunknak. Lehet-e Európa bárki otthona, aki itt szeretne élni? Ha a válasz nem, akkor kik azok, akik bejöhetnek Európába és kik azok, akik nem?

A befogadásnak muszáj korlátokat szabni, és a politikusoknak nemcsak azt kell megmondaniuk, ki jöhet ide, hanem azt is, ki nem, még ha ez nehezebb is.

A 2015-ös események megmutatták, mi történhet, amikor a vezető politikusok nem gondolják át döntéseik hosszú távú hatását.

Sokan a mai napig nem képesek bevallani, hogy a migráció összetétele megváltozott, és a menekülteket hamarosan leváltották a gazdasági bevándorlók. Az olyan országok, mint Svédország, elkövették azt a hibát, hogy ahelyett, hogy a munkaerőhiányt többek között olasz fiatalokkal próbálták volna megoldani, inkább azoknak a migránsoknak adták a munkát, akik elsőnek be tudtak jutni Európába. Kiemelte, hogy a migráció kezeléséhez nemcsak a migránsokkal kell tisztességesen eljárni, hanem az európai polgárokkal szemben is.

Douglas Murray szerint az európai politikai elit hajlamos úgy gondolni, hogy az emberek rosszul szavaztak, ahelyett, hogy elfogadnák a döntésüket. Ez történt, amikor a magyarok egymás után harmadszor szavaztak a Fideszre, és akkor is, amikor a britek a Brexit mellett döntöttek - idézte fel.

Azt is mondta: hazugság volt Magyarországot antiszemitizmussal vádolni a Soros Györgyöt ért bírálatok miatt. Az antiszemitizmust Angela Merkel Németországában kell keresni, ahol azok, akik kipában mennek ki az utcára, veszélyben vannak - mondta Murray.

Migráció, betelepítés, nemzeti identitás és Európa jövője

A délutáni panelbeszélgetésen a migráció és a betelepítés hatásairól volt szó.

Ján Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős szlovák különmegbízottja azt mondta, minél nagyobb az Európai Unió annál erősebb, és ebben a V4 országoknak is segíteni kell. Nem szabad ugyanakkor pesszimistának lenni, ha a mostani problémákra gondolunk. Sok olyan ország van a Balkánon, ahol szívesen cserélnének velünk mondta.

Kiemelte, hogy a szülei, nagyszülei harcoltak a szabadságért, és most a mi felelősségünk, hogy megtegyük ugyanezt és megoldjuk a mostani gondokat. Az Unió azért jött létre, hogy közösen oldjuk meg a problémákat, és nemcsak Franciaországból és Németországból áll, hanem közösen kell összefogni, mondta. Hozzátette, hogy 2015 óta folyamatosan tanulunk a migrációs válságból, lassan, de biztosan, azonban olyan racionális megoldásokkal kell előrukkolni, amelyek valóban beválhatnak.

Európa jövője konferencia, 2018.05.23. Fotó: Mudra László - Origo

Roman Joch cseh politikai elemző, publicista és a prágai Občanský Institut ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a migránsok számára sokkal vonzóbb az európai kormányzás, a demokrácia, mint az országaikban tapasztalt elnyomás. Kiemelte, hogy a civilizációnk számára a legfontosabb alappillér a kereszténység, mely megteremtette a nyugati identitást és az európai értékeket. Azt is mondta, hogy ha Európa nem képes megvédeni a határait és ezáltal az identitását, akkor a római birodalom sorsára juthat, vagyis elpusztul.

Csehországban sok a vietnami és az ukrán bevándorló, de ezek a csoportok elfogadják az ország kultúráját, integrálódnak és megtanulják a nyelvet - mondta. A vietnámi diákok például az ország legjobbjai közé tartoznak. Azonban van egy harmadik csoport is, a muszlim bevándorlók, akik nem tisztelik a hagyományos nyugati értékeket és kifejezetten ellenségesen viselkednek.

Joch szerint Európát vissza kell foglalni és nem átengedni.

Tobias Josef Zech, a Német Bundeswehr Tartalékosok Szövetségének alelnöke és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében az Európai Néppárt volt frakcióvezető-helyettese úgy gondolja, hogy minden krízis lehetőséget teremt arra, hogy javuljunk. Az európai emberek attól félnek, hogy a politikusok elvesztették az irányítást a migráció felett, vagy, ami még rosszabb, nem is akarják kontrollálni azt.

Európaiként felelnünk kell, nemcsak a menekültekért, hanem saját polgárainkért is, és meg kell védeni Európát attól, hogy 2015 megismétlődjön. Tudni kell azt is, hogy ki jön be Európába, az első lépés megvédeni a határokat. Aki nem képes biztonságot teremteni, az ne várja el a polgáraitól, hogy megbízzanak benne.

Európa jövője konferencia, 2018.05.23. Fotó: Mudra László - Origo

Orbán Balázs, a kormányzati stratégiáért felelős parlamenti államtitkár arról beszélt, hogy az európai politikai elit kognitív disszonanciában szenved. Annyi ideig győzködték magukat, hogy a migráció jó, hogy mára magukat is meggyőzték erről. Ez az élesen ellentétes tudattartalom a későbbiekben hatalmas problémákat teremthet.

A kognitív disszonancia feloldásához szükséges a folyamatos vita és a párbeszéd kialakítása.

Dezső Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára és az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék oktatója 28 ország demográfiai helyzetét foglalta össze az ENSZ adatai alapján. Pakisztánban például a lakosság évente 1,93 százalékkal nő, tehát két és fél évente nő annyival, mint Magyarország népessége. A termékenységi ráta Afganisztánban és a vizsgált országokban sokkal magasabb a magyarnál és az európainál, ez pedig túlnépesedést eredményez, aminek a migráció a következménye. Kiemeli, hogy a következő 30 évben a migrációs szempontbon az elsődleges küldő övezetekben a népesség annyival fog nőni, amennyi Európa teljes népessége.

A konferencia Steve Bannon, Donald Trump egykori vezető stratégájának előadásával folytatódott, rövidesen arról is beszámolunk.