Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A devizatartalékok fontos szerepet töltenek be a gazdasági stabilitásban. Éppúgy eszközei az infláció féken tartásának, mint az importfolyamatok biztonságos irányításának, és ha megbillen a makroökönómiai egyensúly, részbeni beáldozásukkal elősegíthető annak helyreállítása.
Az IMF friss adatai alapján (mindössze néhány ország esetében nem állnak rendelkezésre 2018-as adatsorok, ezeknél, például Szaúd-Arábiánál, a 2017-es adatokra lehet támaszkodni) az elemzők összeállították, melyek a legnagyobb devizatartalékokkal bíró országok.
A devizatérképre felkerülni csak 5 milliárd amerikai dollárt meghaladó dugipénzzel lehetett, a kontinensek eltérő színének pedig az áttekinthetőségen túl, még egy szerepük van. Azt mutatják, a devizatartalékok milyen területi súllyal essenek latba a világ egyes részein.
Az alábbiakban - néhány országnév magyarítását leszámítva - változtatás nélkül látható a devizatartalékokat mutató „világtérkép”.
Az értelmezéshez: az összeg nagyságát megadó „B”, azaz „billion dollar”, vagyis milliárdot jelöl. Azaz például Oroszországnak 356,5 milliárd amerikai dollárt érő devizatartaléka van.
Látható, hogy
a legnagyobb devizatartalékkal Kína bír, az országnak közel 3162 milliárd amerikai dollárral megegyező értékben van pénze más ország valutájában.
Kínát Japán, majd Svájc követi, és Szaúd-Arábia 4. helyezése sem tekinthető rossz eredménynek.
1. Kína, 3161,5 milliárd dollár
2. Japán, 1204,7 milliárd dollár
3. Svájc, 785,7 milliárd dollár
4. Szaúd-Arábia, 486,6 milliárd dollár
5. Hong Kong (speciális státuszú Kínán belüli terület), 437,5 milliárd dollár
6. India, 397,2 milliárd dollár
7. Dél-Korea 385,3 milliárd dollár
8. Brazília, 358.3 milliárd dollár
9. Oroszország, 356,5 milliárd dollár
10. Szingapúr, 279,8 milliárd dollár
Jól látható, hogy a devizatartalékok nagysága nagymértékű területi egyenlőtlenséget mutat. Kína majdnem háromszor annyi tartalékkal bír, mint a második helyezett Japán, és ez a pénz elegendő lenne arra, hogy kiváltsa vele Nagy-Britannia egy éves, 2600 milliárd dollár körüli gazdasági teljesítményét úgy, hogy még néhány királyi lakodalomra is futná emellett.
A területdominancia egyértelműen Ázsiáé, Európából pedig egyetlen ország, Svájc fért bele a csúcstartók mezőnyébe.
Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az Európai Unión kívüli, de Európa szívében lévő országként, a befektetők biztos menedékként tekintenek Svájcra.
Az IMF adatai arra is rávilágítanak, hogy a devizatartalék nagysága és az ország területének nagysága között általában összefüggés van. Ennél is lényegesebb, hogy igazolható, a devizatartalék nagysága összefüggést mutat az exportteljesítménnyel. Általában azokban az országokban nagyobb a tartalék, amelyek sok árut exportálnak.
Ugyanakkor ez a kijelentés árnyalásra szorul az USA tekintetében, melynek szerény, 44 milliárd dollárnyi értékben van devizatartaléka. Az elemzők szerint ez önmagában nem ok az aggodalomra, mivel az USA sok exportfüggő országtól vásárol folyamatosan.
Érdemes a területi megoszláshoz megnézni azt, milyen valutában a megadott tartalékok. Ezekkel kapcsolatban a jegybankok 2017-es harmadik negyedéves adataira lehet támaszkodni.
A valuták aránya a teljes devizatartalékban:
1. Amerikai dollár 63,5%
2. Euro 20,0%
3. Japán jen 4,5%
4. Angol font 4,5%
5. Kanadai dollár 2,0%
6. Ausztrál dollár 1,8%
8. Kínai jüan 1,1%
Egyéb 2,6%
Meg kell jegyezni, hogy a japán jen továbbra is népszerű, afféle tartalékvaluta-szerepet tölt be a devizakészletek felhalmozásában.
Ugyanakkor Japán rendelkezik a második legnagyobb devizatartalékkal.
Ennek magyarázata, hogy Japán kimagaslóan nagy, évi 605 milliárd dolláros exportteljesítménnyel rendelkezik.
Figyelemre méltó az is, hogy a fenti ábrán mindössze néhány afrikai ország szerepel.
