Jól elkésett Brüsszel a műanyag betiltásával, Európa már úszik a szemétben

Korábban megírtuk, hogy a britek keményen fellépnek a műanyaghulladékok ellen, és többek között a nedves törlőkendők gyártását és használatát is betiltják. A műanyagellenes mozgalom új erőre kapott Európában és a világ más pontjain is, van, ahol börtönbüntetés jár a nejlonszatyor használatért. A műanyaghulladék visszaszorítása, felszámolása érdekében most az Európai Unió is lép, de a szükségesnél sokkal később.

Kína kényszerítette ki a szigorú uniós szabályozást

Az Európai Bizottság szigorúbb szabályokra tett javaslatot. Az új törvények értelmében, már amennyiben azokat elfogadják, megtiltanák az egyszer használatos műanyag termékek árusítását, hiszen azok könnyen és olcsón helyettesíthetőek. Az unió első körben a tíz legelterjedtebb egyszer használatos termékre, illetve az elveszett vagy szándékosan elhagyott halászeszközökre összpontosít, ugyanis ezek együttesen felelősek a tengeri hulladék 70 százalékáért Európában.

Az Európai Unió eddigi műanyagellenes harca teljes kudarc volt, ráadásul túl sokáig vártak a döntés meghozatalával. Az újrahasznosítás sem a tervek szerint zajlik, hiszen a műanyaghulladék többsége piszkos és nincs rendesen szelektálva, ez az oka annak is, hogy még Kína sem veszi át.

Az unió műanyaghulladékainak terhe most Malajzia, India és Vietnám felé indult, ezek az államok azonban képtelenek akkora mennyiségben befogadni, mint tette azt Kína.

Pekingben még márciusban született döntés arról, hogy meghosszabbítják azt a 2017-es rendeletet, amely megtiltja többféle újrahasznosítható műanyag és vashulladék bevitelét az országba. Ráadásul a lista bővült is, és az eddigi 24 tétel mellé 32 új anyag is felkerült. Az új anyagok felét már idén érinti a tiltás, a másik felét pedig 2019-től. Kína azért hozta meg a döntést, hogy csökkentse az országra nehezedő környezetvédelmi nyomást.

Kína csökkentené a hulladék által okozott terhet Forrás: Imaginechina/Stringer - Imaginechina/Stringer

Európa úszik a szemétben

A kínai intézkedés meghosszabbítása azzal járt, hogy azon országoknak, amelyek eddig Kínába szállították a felgyülemlett hulladékukat, most más alternatívák felé kell nézniük.

Az EU 2016-ban 56 millió tonna papírhulladékot és 8,4 millió tonna műanyaghulladékot termelt.

A papírból 8 millió tonna landolt Kínában, a műanyaghulladékból pedig 1,6 millió tonna. Van olyan ország, ahol ennél is rosszabb a helyzet. Írország - elképesztő módon - műanyaghulladékának 95 százalékát vitte el Kínába. Az írek élen járnak Európában a „hulladékgyártásban”, egy főre 61 kilogramm műanyaghulladék jut éves szinten. A sorban Luxemburg, Észtország, Németország és Portugália következik.

Az uniónak nincs sok választási lehetősége. Vagy találnak olyan országokat, amelyek hajlandóak több hulladékot befogadni, vagy a két legrosszabb megoldás jön: eltemetik vagy elégetik a hulladékot.

Azonban egy olyan viszonylag kicsi és zsúfolt kontinensen, mint Európa nehéz alkalmas helyet találni ilyen komoly mennyiségű hulladék eltemetésére, sőt, mint azt több tanulmány is bizonyítja: a műanyag a földbe kerülve képes a talajvízbe jutni, majd onnan az óceánba.

Olyan őrült megoldások is felmerültek, hogy a műanyagot jó mélyre el kell ásni, majd bizonyos idő után ki kell bányászni, ha már lesz modernebb és hatékonyabb újrahasznosítási technológia. Az ENSZ egyik szakosított szervezete szerint, ha nem cselekszünk gyorsan, akkor 2050-re ugyanakkora súlyú műanyag fog úszni az óceánokban, mint hal.

A tiltás miatt az év első két hónapjában 96 százalékkal csökkent a Kínába exportált uniós hulladék mennyisége, emiatt pedig gyakorlatilag összeomlott az alacsony minőségű műanyaghulladék köré épült iparág az Európai Unióban.

Ez is jól mutatja, hogy milyen későn született meg a döntés, hiszen Európa egyedül képtelen megoldani a problémát, és nincs felkészülve a saját hulladékának kezelésére.

A műanyagot nagyon messzire elsodorják az áramlatok Forrás: CrowdSpark/(c) copyright crowdspark.com/Anonymous

Vietnám, Malajzia, Törökország, India és Indonézia ugyan befogadta az uniós hulladék 60 százalékát, azonban 20 százalékot már nem lehetett egyetlen Európán kívüli államba sem exportálni. A fennmaradó 20 százalékot pedig az európai államok közötti hulladékbefogadás révén tüntettek el.

2017 áprilisában egy tonna műanyaghulladék után még csak 25-40 font közötti összeget kellett fizetni, május végén már 40-60 font kértek el ugyanazért a mennyiségért.

Meglepő viszont, hogy a nemzetközi újrahasznosításért felelős uniós bizottság szerint (BIR) az EU-ban nem nőtt az újrahasznosítás mértéke, bár az eredeti kínai tiltás már több mint egy éve érvényben van.

Általánosan alkalmazott megoldás a hulladék elégetése energiatermelés céljából, viszont ez iszonyatosan káros. Ahhoz, hogy egy MWh áramot termeljünk, 345 kilogramm műanyagra van szükség, de ezzel együtt 880 kilogramm szén-dioxid jut a levegőbe. Míg a gáztüzelésű erőművekben ugyanennyi energiáért 132 kilogramm természetes gázt kell elégetni, viszont jóval kevesebb, 360 kilogramm szén-dioxid kerül a légkörbe. Ennek a megoldásnak az eredményeként 2012-ben 390 millió tonna szén-dioxid jutott a levegőbe.

A műanyag elégetése rendkívül káros Forrás: Image Source/Image Source/JF Creative/Jf Creative

Brüsszel a végsőkig kivárt

Két éve összesen 27,1 millió tonna műanyaghulladékot gyűjtöttek be Európában (a nem uniós országokat is beleértve). Ennek 41,6 százalékából - égetéssel - energiát állítottak elő, 31,1 százalékát újrahasznosították (ide tartozik a Kínába exportált hulladék is) és 27,3 százalékát elásták - legalábbis a Plastic Europe adatai alapján. Ez volt az első év, amikor az újrahasznosítás meghaladta az eltemetett mennyiséget, de ekkor még lehetett számítani Kínára is.

Az égetés, exportálás és az eltemetés közül tehát egyik sem hatékony megoldás, az újrahasznosítás pedig sok esetben lehetetlen a nem szelektált hulladék miatt. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb orvosság a problémára az egyszer használatos műanyagok betiltása, tehát a műanyaghulladék mennyiségének drámai csökkentése. Az unió azonban olyan sokáig várt ezzel a lépéssel, hogy a kontinenst lassan tényleg elfedi a szemét, valamint a sós és édesvizekben is már nagy mennyiségben kimutatható a műanyag.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Egyebek mellet betiltanák a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad gyártani. A műanyagból készült egyszer használatos italdobozok csak a csomagoláshoz rögzített kupakkal vagy fedővel lesznek forgalmazhatók.

Azoknál a termékeknél, amelyek nem helyettesíthetők egyszerűen, a hangsúly a használat korlátozásán lesz.

Továbbá az EU országainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 90 százalékának begyűjtéséről, valamint csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeken ne lehessen ingyenesen étel, italt kínálni.

A műanyag szívószál alternatíváját egy magyar cukrász alkotta meg

Felföldi József, debreceni édességgyáros hamar megtalálta a megoldást arra, hogy mit is használjanak a britek, és hamarosan majd az uniós tagállamok, ha a műanyag szívószálat betiltják. Angliában évente 8,5 milliárd szívószállat dobnak ki az emberek, és így nagy mennyíségű műanyaghulladék keletkezik. A blikk.hu számolt be arról, hogy Felföldi és szakértőcsapata előállt egy ehető szívószál koncepciójával, amely maximálisan környezetbarát. Alapja egy különleges eljárással tömörített granulátum, amely kizárólag természetes anyagokból áll, így lebomlik a folyadékban, de akár meg is lehet enni. Az ötlet már a szabadalmaztatási fázisban van és jövőre akár már indulhat is a sorozatgyártás.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A javaslat kitér arra is, hogy az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket világos és szabványos címkével kell majd ellátni, hogy a felhasználó tisztában legyen a termék környezetre gyakorolt káros hatásaival. A műanyag halászeszközök gyártóinak a jövőben viselniük kell a hulladék kikötői begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit.

A tervezetet a két uniós társjogalkotó szervnek, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak, valamint az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásuk egyelőre ismeretlen.