Airbnb: áldás vagy átok a rövid távú lakáskiadás?

2018.06.01. 06:28

A „sharing economy” kifejezésről egyre gyakrabban olvasunk, és bizonyára sokan hallottak már az Airbnb-ről is, amely ennek az újfajta gazdasági vonulatnak a zászlóshajója lett az Uber mellett. A képlet egyszerű: az ingatlantulajdonosok nem hosszú távú albérlőket keresnek, hanem vendégeket, turistákat néhány éjszakára. Ez viszont a bérházak, társasházak lakóközösségein belül okoz feszültségeket, hiszen sokszor érkezik panasz a hangos fiatalokra, a rendetlenségre és a folyamatosan cserélődő idegenek is sokakban negatív érzelmeket váltanak ki. Milyen hatással van mindez a gazdaságra, az ingatlanpiacra, az albérletekre és a szállodákra? 

A turisták új típusa jelent meg a piacon

Az Airbnb lényege, hogy az ingatlantulajdonosok egy erre a célra tervezett honlapon meghirdethetik lakásukat, akárcsak egy szállodai szobát, a vendégek pedig éjszakánként fizetik a lakhatást. A koncepció tehát nem minősül hagyományos albérletnek, hiszen az Airbnb kizárólag a rövid távú, akár egy éjszakás foglalások köré épül. Ez a folyamat nevezhető turisztikai célú bérbeadásnak is.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthoncentrum elemzési vezetője szerint, az internetes hirdetési platformok segítségével nagyon leegyszerűsödött a bérbeadás és a válság időszakában sokan próbálkoztak kiegészítő jövedelemre szert tenni belvárosi, a turisztikai célpontokhoz közeli lakásuk kiadásából. A fapados üzleti modell elterjedése a repülésben, különösen a a Malév 2012-es csődje után a WIZZ és a Ryanair budapesti felfutása, a válságból kilábaló világban amúgy is növekvő turizmus szegmens számára még elérhetőbbé tette a magyar fővárost, a korábbinál még szélesebb réteg számára.

illusztrációForrás: Origo

A népszerű néhány napos városlátogatásra érkezők kereslete találkozott a lakásukat kiadók kínálatával, akik a szállodáknál olcsóbban, de nagyon jó helyen, az utazók igényeinek megfelelő kis apartmanokat kiadva kölcsönösen jól jártak. Ráadásul, aki csak egy-két éjszakára érkezik, kevésbé érzékeny arra, ha a lakás kicsit sötétebb, nem olyan kedvező a tájolása, stb. mint aki életvitelszerűen használja.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) az Origo számára eljuttatott tanulmányában megemlíti, hogy a rövid távú lakáskiadás gyors terjedése alacsonyabb fizetőképességű vendégek tömegét vonzza Budapestre, s ezek részarányának növekedése szerintük nem tesz jót a főváros turisztikai presztízsének, 

hiszen ezáltal kialakul külföldön egy olyan kép, miszerint csupán azért érdemes Budapestre látogatni, mert olcsó. Az úgynevezett „bulituristákkal” pedig nemcsak a tulajdonosnak, hanem az egész lakóközösségnek meggyűlik a baja, hiszen nincsenek tekintettel a ház többi lakójára, rendetlenek, hangosak és zavarják a helyiek nyugalmát.

Rövid távra vagy hosszú távra kiadni jobb befektetés?

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint, az alacsony kamatkörnyezet miatt az elmúlt három-négy évben egyre többen kezdtek el ingatlant vásárolni befektetési célból. A rövid távú lakáskiadás egy új hasznosítási formaként jelent meg a befektetők körében, amely növelte a keresletet a rövid távra kiadható ingatlanok iránt, ez pedig az árakat is felhajtotta. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez csak a turisztikailag kiemelt területeken, kerületekben kifizetődő, ezért a fenti hatások Budapest belvárosára koncentrálódtak leginkább. Az Airbnb és a rövid távú lakáskiadás elsősorban azoknak a vendégeknek kínál megoldásokat, akik turisztikai céllal keresik fel az adott várost, és jellemzően 6-7 éjszakánál nem töltenek többet a szálláson.

illusztrációForrás: MTI/Jászai Csaba

Figyelembe kell venni azt is, hogy az Airbnb lakások főleg a belvárosban vannak, ezért ebben a cikkben javarészt ezt a környéket emeljük ki. Fontos megjegyezni, hogy az egyik fő oka annak, hogy egyre vonzóbb a rövid távú lakáskiadás, hogy a befektetés megtérülése is jelentősen kedvezőbb, mint a hosszú távú kiadás esetében.

Balogh László szerint, az átlagos megtérülés a hosszú távú bérbeadás során 6-7 százalék éves szinten, tehát 13-15 év alatt térülhet meg a befektetés. Ezzel szemben a rövid távú bérbeadásnál a hozam jóval magasabb, 8-10 százalék körüli. Amennyiben az Airbnb lakás jó helyen van és magas kihasználtság mellett üzemel, úgy a befektetés akár 8-12 év alatt is megtérülhet. Az Airbnb-vel azonban sokkal több költsége is van a tulajdonosnak, hiszen rendszeresen kell takarítót fizetni és gyakran külön embert kell alkalmazni, aki az érkező és a távozó vendégekkel foglalkozik, de a hozam még ezzel együtt is magasabb, mint a hosszú távú bérbeadásnál.

Dráguló albérletek és ingatlanok

A rövid távú lakáskiadás megjelenése növekvő hatással volt a fővárosi ingatlanárakra az elmúlt négy-öt évben. Ennek jelentőségét azonban nehéz megítélni, hiszen

Budapesten évente mintegy 40 ezer ingatlantranzakció zajlik, amiből maximum 5 százalék lehet olyan, amely Airbnb-s lakáskiadáshoz kapcsolódik, és ezek koncentráltan a belvárosi kerületekben találhatók – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Az Airbnb-n a budapesti ingatlanok kínálata 2011-ben jelent meg, és számuk 2018-ra megszázszorozódott elérve a 20 ezret. Mivel az Airbnb-n megjelenő kínálat a hosszú távú bérleti lehetőségek piacáról vont ki lakásokat, ezért ez az árprémium jelentősen megnőtt. Balogh László kiemelte, hogy az V., VI. és VII. kerületben 5-10 százalékkal többet kell fizetni egy kiadó lakásért. Egy 50 négyzetméteres lakás esetében ez az V. kerületben átlagosan kb. 20 ezer, a VI. és VII.  kerületben pedig 10-10 ezer forinttal növelte a havi bérleti díjakat.

illusztrációForrás: MTI/Mohai Balázs

Itt meg kell jegyezni azt is, hogy a főváros többi részén nincs érdemleges hatása az Airbnb-nek az albérletárakra, mert az a külföldi turista, aki pár napot szeretne a fővárosban eltölteni a központi elhelyezkedést részesíti előnyben. Emiatt a peremkerületekben alig vannak rövid távon kiadható lakások, ezért ez érdemben nem befolyásolja a hosszú távra kiadott lakások kínálatát sem.

Az Airbnb hatása az albérleti piacra

Itt az Airbnb népszerűsége miatt csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, amelynek köszönhetően jelentősen növekedtek az árak. Utóbbi trend az elmúlt években szintén mérséklődni látszik, sőt egyre többen vannak a rövidtávú kiadási profilból kilépők is, így kezd kialakulni az egészséges egyensúly a rövid és hosszú távú lakáskiadások között.

Ezt az egyensúlyt érdemes fenntartani, hiszen az Airbnb esetleges szabályozói korlátozása komoly reakciókat eredményezhet az ingatlanpiacon - emelte ki Benedikt Károly.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthoncentrum elemzői vezetője szerint a befektetők megjelenésének két hatása volt: egyrészt növekedett a kereslet a rövid távú bérbeadásra alkalmas belvárosi lakások iránt, aminek következtében erősen megdrágultak a lakások. Másrészt a hosszú időre bérbeadók is magasabb hozamot szerettek volna, ezért a bérleti díj elvárásuk is nőtt. Ennek következtében azok a hosszú távú bérlők, akik már nem tudták megfizetni a magasabb bérleti díjat, kiszorultak a turisztikailag leginkább vonzó városrészekből. Ennek hatására a belvárostól távolabb is élénkült a kereslet (nőttek az árak és a bérleti díjak), magyarázza a szakértő.

Budapesten öt év távlatában a havi fajlagos bérleti díj átlaga a különböző kerületekben 1200-1500 Ft/m2 szintről egy jóval szélesebb 1500-3300 Ft/m2 tartományra emelkedett. Megfigyelhető, hogy a kerületek közötti különbség megnőtt, a belső városrészekben két-két és félszeresére nőtt a havonta fizetendő egy négyzetméterre eső bérleti díj átlagértéke. A kedvelt budai kerületekben és a XIII. kerületben ennél enyhébb 50-70 százalékkal lett magasabb a bérleti díj, míg a külső kerületekben 30-40 százalék körüli növekedés volt.

A szállodák komoly vetélytársat látnak az Airbnb-ben

Az MSZÉSZ, a KSH adatai alapján azt vizsgálta hogyan alakult a rövid távon bérbeadásra kínált magánlakások és az azokban regisztrált vendégéjszakák száma 2010 és 2017 között, illetve hogy ezek miként aránylanak a szállodai kapacitáshoz és a vendégéjszakák számához. Az Origo részére eljuttatott tanulmányból kiderült, hogy a vizsgált 8 évben országos szinten a magánlakásokban regisztrált vendégéjszakák két és félszeresével nőttek,

a külföldi vendégéjszakák 280 százalékkal, a belföldiek pedig 91 százalékkal nőttek.

Ezzel szemben Budapesten a magánlakásokban az összes vendégéjszaka közel tizenhétszeresére, a külföldi húszszorosára, a belföldi pedig majdnem hatszorosára emelkedett. Kiderült továbbá az is, hogy 2010-ben országos szinten a rövid távon kiadott lakásokban levő szobák száma a szállodai szobák számát 81 százalékkal, 2017-ben 72,4 százalékkal múlta felül, azaz a hotelkapacitás kissé meghaladta a magánlakásokét. Ugyanakkor Budapesten a szállodák részére konkurenciát jelentő magánlakások 2010-ben a fővárosi szállodai kapacitás 10 százalékát, 2017-ben pedig már 70,9 százalékát tették ki.

Aria HotelForrás: Aria Hotel, DGy/Darabos Gyorgy

A trend országos szinten változik, ha a vendégéjszakák számát vesszük figyelembe, mivel ebben a kategóriában a hagyományos szállodák jobban teljesítenek. 2010-ben országos szinten a magánlakásokban regisztrált vendégéjszakák száma a szállodákénak 45,8 százaléka 2017-ban 36,8 százaléka volt, azaz a hotelekben elért vendégéjszakák számának növekedése a vizsgált időszakban nagyobb volt a magánlakásokban regisztráltnál.

Budapesten viszont a magánlakásokban megjelenő vendégéjszakák a szállodákban regisztráltaknak 2010-ben még csak 3 százalékát, de 2017-ben már a 31,1 százalékát tették ki. Még feltűnőbb a külföldi vendégéjszakák részarányainak növekedése a fővárosban. Ez 2010-ben még csupán a szállodákban elért külföldi vendégéjszakák 2,6 százaléka, de 2017-ben már 32,3 százaléka volt.

Sokat változtathat a helyzeten, hogy jelenleg Budapesten 3 000 - 3 500 szállodai szoba építése van előkészítés alatt, illetve épül már. Ez a jelenlegi fővárosi 19-20 ezer szobás kapacitást mintegy 15-18 százalékkal fogja növelni a következő 4 évben. A MSZÉSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben nem történik meg a rövid távú bérbeadás szabályozásának korrekciója, akkor a fővárosi hotelek teljesítménye, azon belül is a foglaltság és az átlag szobaár vissza fog esni.

A tisztességes verseny megteremtése

Az Airbnb „problémája” javarészt a turizmus szempontjából felkapott városokat érinti. Ezekben a nagyvárosokban - például London, Berlin és Párizs - a lakhatás amúgy sem olcsó, az Airbnb jelenléte pedig rátesz még egy lapáttal az árakra. 

Airbnb szobaszállodaForrás: AFP

Probléma az is, hogy lakás helyett szálloda jelleggel üzemel a lakásállomány egyre növekvő hányada, mivel így az ott élők lakhatási esélyei romlanak. A szállodák azt sérelmezik, hogy olyan versenytársakat kapnak, akiknek nem kell megfelelni egy sor olyan követelménynek, amit a szállodák működéséhez elvárnak – miközben az ő célközönségüket csábítják el olyan árakon, amivel ők - az eltérő feltételrendszer miatt - nem tudnak versenyezni (hasonló az érvelés az Uber és a taxis cégek közötti vitában is) - emelte ki Soóki-Tóth Gábor.

Az MSZÉSZ a HOTREC ajánlása alapján szedte hat pontba, hogy milyen változásokra, szigorításokra és szabályozásra lenne szükség a jövőben az Airbnb-vel kapcsolatban.

Kiemelik azonban, hogy nem betiltani kell, hanem nemzetközi példák alapján újraszabályozni. A listán szerepel a vendégek bejelentése a schengeni előírások szerint, tisztázni, hogy egy tulajdonos hány lakást vihet a piacra és a lakásokba hány vendég lehet egyidejűleg. Emellett be kellene vezetni a kereskedelmi szálláshelyekkel azonos adózást, minimum egészségügyi és biztonsági követelményeknek kellene megfelelni, a lakástulajdonos és a közvetítő platform felelősségének meghatározása és az adózás folyamatos ellenőrzése.

illusztrációForrás: MTI/Mohai Balázs

Az Airbnb a turizmus fellendítése mellett munkahelyeket is teremt

Benedikt Károly szerint a rövid távú lakáskiadás pozitív hatásai turisztikai szempontból jelentősebbek, de az ingatlanpiaci hatások tekintetében is ki lehet emelni néhány tényezőt. A befektetési célú lakásvásárlás erősödésének egy részét biztosan az Airbnb megjelenése generálta, valamint a lakásállomány megújulására, a felújítások megsokszorozódására is hatással volt.

Ráadásul utóbbi a régi, öreg bérházakkal teli belvárosi kerületekben volt jelentős, ami mindenképp pozitív az ingatlanok állapotát illetően. A felújítási munkálatok elvégzése és az iparágra épülő szolgáltatói szektor kialakulása pedig rengeteg új munkahelyet teremtett, ami a GDP-re is pozitív hatással lehetett. 

illusztrációForrás: Dreamstime

Balogh László két pozitív hatást emel ki.

Az egyik, hogy a rövid távú lakáskiadás nemcsak az ingatlantulajdonos bevételeit növeli, hanem a kapcsolódó szolgáltatókét is. A turnusváltások között a lakásokat takarítani kell, az újabb vendégeket pedig személyesen fogadni, amiket az ingatlantulajdonosok sokszor kiszerveznek külsős szolgáltatóknak vagy bérbeadás menedzsmenttel foglalkozó cégeknek.

A másik pozitív hatás pedig éppen az ingatlanpiacon érezhető. A rövid távú lakáskiadás csak olyan ingatlanoknál jöhet szóba, amelyek kiváló állapotban vannak, hiszen a külföldi vendégek a néhány napos szabadságuk alatt egyrészt nem nagyon szeretnek kompromisszumot kötni a szállás minőségét illetően, másrészt a komoly versenyhelyzet miatt az ingatlanok minél jobb állapota kulcsfontosságú - összegezte az ingatlan.com szakértője.