Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2015-ben hozta nyilvánosságra a 2013-ban végzett átfogó vizsgálatainak eredményeit, többek között a földieperről.
A felmérésben a mintákat két különböző időszakban szerezték be. Így vált vizsgálhatóvá az, hogy van-e különbség a primőr és az idényáru között.
Az első körben, április közepén 8 különböző szupermarketben vásárolt termékek mindegyike import, primőr áru volt. A második, május közepi mintavételbe került 8 szupermarketben és 6 piacon vásárolt eper többsége a hazai gazdaságokból származott, habár ebben van némi bizonytalansági tényező, ugyanis a piacon vásárolt termékeknél csak az eladó szóbeli tájékoztatására lehet támaszkodni.
Így védik az epreket
A földieper termesztése során - mint más növények esetében is - növényvédő szereket (például gombaölő, rovarirtó, gyomirtó) használnak a különféle károsítók elterjedésének megakadályozására. Ezek az anyagok elsősorban a célszervezetekre (és rokonaikra) hatnak a leginkább, de számos hatóanyagnak környezet- vagy egészségkárosító hatásai is ismertek.
A növényvédelemben felhasznált permetszerek hatóanyagai részben lebomlanak a felhasználás és a termék értékesítése közötti időszakban, de az is előfordul, hogy megmaradnak a termékekben, így egészségügyi kockázatot jelentenek a fogyasztó számára. A kockázat mértéke függ a hatóanyag típusától és koncentrációjától, valamint az egyén érzékenységétől és az egyéb szervezetébe kerülő anyagok hatásaitól.
A teszt során vizsgált 22 földieper közül 19-ben a laborvizsgálat kimutatott növényvédőszer-maradványokat, jó hír viszont, hogy mindegyik messze az uniós határérték alatt volt.
Viszont ez sem elhanyagolható tényező, ugyanis az ún. koktélhatás miatt a még kis mennyiségben jelen lévő vegyszermaradványok hatása együttesen megsokszorozódhat.
A felmérés során két piacon árult, feltételezhetően hazai eredetű, szabadföldi termesztésű földieperben, illetve a Tesco spanyol eredetű primőr termékében egyáltalán nem volt kimutatható növényvédő szer.
A lista végén az Aldi, Auchan és a CBA terméke végzett.
Ezekben a többinél lényegesen magasabb (1-1,1mg/kg) az összes szermaradék-koncentráció. Az Aldi és az Auchan esetében 4-4 különböző szermaradványból, a CBA-nál két különböző hatóanyagból tevődött össze ez az érték.
Az Auchan görög primőr áru volt, az Aldi epre májusi, magyarországi termék. A CBA-eper szintén idényeper volt, a származás helye viszont nem derült ki a csomagolásról.
Egy-egy termékből átlagosan 2-3 hatóanyagot lehetett kimutatni. A legtöbb különböző hatóanyagot (hatfélét) a Spar görög eredetű primőr szamócájában találtak, de az Auchan szezonális és a G-roby primőr termékében is 5 féle vegyszert mutattak ki.
Az eprek között jelentős különbség volt a beszerzési forrás alapján.
Az 1. körös (április közepén vásárolt) primőráruk átlagosan 2,6 féle különböző vegyszert tartalmaztak, a nyolc termékből mindössze egynél nem volt kimutatható semmilyen szermaradvány, az átlagos vegyszer-koncentráció 0,24 mg/kg volt.
Ezzel szemben a 2. körös (május közepén végzett) idénytermékekben kevesebb, átlagosan 2,2 különböző hatóanyag volt kimutatható, de azok a primőrhöz hasonló vagyis 0,25 mg/kg koncentrációban voltak jelen, két termékben egyáltalán nem volt kimutatható szermaradvány.
Jelentős eltérés volt a kereskedelmi láncokban és a piacokon értékesített eperminták átlagos szermaradék-tartalmában.
Ugyanakkor az egyes kereskedelmi láncok beszállítói között is lehet eltérés, hisz például a Tesco termékei közül is az egyik permetszermentes volt, a másik mintában is csak egy vizsgált anyagot sikerült kimutatni. A Lidl is kiemelkedően szerepelt a listán, mindkét termékében csupán egy vizsgált vegyszert mutattak ki, addig más láncoknál átlagosan 4-5 hatóanyagot is kimutattak egy-egy mintából.
A tesztről további információ és az értékelés az Egyesület oldalán érhető el.