A hazai pénzforgalom 80-85 százaléka még mindig készpénzes

41260271 - closeup of the hungarian forint banknotes

Öt év alatt háromnegyedével nőtt az elektronikus tranzakciók száma és 150 százalékkal emelkedett a kártyás vásárlások száma Magyarországon, ennek ellenére a pénzforgalom 80-85 százaléka még mindig készpénzes – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Fizetési Rendszer jelentéséből. Eszerint a bankkártyák 70 százaléka már képes érintéses fizetésre, ami jó aránynak számít az EU-ban.

Tavaly több mint egymilliárd elektronikus pénzügyi tranzakciót bonyolítottak a magyarok, egy főre átlagosan 5,5 tranzakció jutott. Az utóbbi öt évben erőteljes emelkedés jellemezte az elektronikus pénzügyi tranzakciók forgalmát - olvasható a jegybank Fizetési Rendszer jelentésében, amely kiemeli, hogy egyre több háztartás rendelkezik fizetési számlával és kártyával.

Az elektronikus tranzakciók száma 72 százalékkal, a csoportos beszedési megbízásoké 13 százalékkal, az átutalásoké pedig 17 százalékkal emelkedett

– emelte ki a jelentés bemutatóján Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója.

Illusztráció Forrás: Origo

A pénzforgalom fejlettségét mérő mutatók terén jelentős előrelépés történt az uniós átlagokhoz való felzárkózásban, az elektronikus úton kifizetett közüzemi és egyéb szolgáltatási díjak és az elektronikusan fizetett vásárlások értékének számottevő növekedése miatt. Az érintőkártyás technológia tavalytól egyértelműen elsődlegessé vált a hazai kártyás fizetéseknél, a kártyák 70 százaléka képes érintéses fizetésre – tette hozzá Bartha Lajos. Mint elmondta, ezzel az aránnyal Európában a top 3 ország között vagyunk.

A kiskereskedelmi vásárlásoknál is egyre nagyobb mértékű a kártyás fizetés, és a forgalom szempontjából a boltok kétharmadában már elfogadnak kártyát is.

A fizetésikártya-rendszer nemzetközi összehasonlításban is rendkívül biztonságos Magyarországon. A visszaélések mértéke a forgalomhoz viszonyítva tavaly csökkent a növekvő számú tranzakciók ellenére. A fogyasztóbarát szabályozási háttérnek köszönhetően a fizetési kártyás visszaélésekhez kapcsolódóan okozott kár több mint 90 százaléka nem a kártyabirtokosokat, hanem a kibocsátó és elfogadó pénzforgalmi szolgáltatókat terhelte, ennek összege 72 millió forint volt tavaly.

Bartha Lajos kiemelte: relatíve magasak a tranzakciós díjak Magyarországon, különösen az átutalásokhoz kötődő díjak európai összehasonlításban.

Illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

A pénzforgalmi szolgáltatások árainak jelenlegi szintje és szerkezete nem ösztönzi megfelelő mértékben az elektronikus fizetési tranzakciók elterjedését.

Az MNB ezért idén részletes elemzést készít a pénzforgalmi szolgáltatások árazásáról, és párbeszédet kezdeményez a piac szereplőivel

arról, hogy milyen lépésekkel érhető el már rövid távon is az ügyfelek számára kedvezőbb, az elektronikus műveletek használatát ösztönző árazás Magyarországon.

Az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi szervezetek tavaly magas megbízhatósággal üzemeltek, hatékonyan és biztonságosan támogatva a pénz és tőkepiacok működését. A hazai rendszerekben a forgalom az éves hazai GDP 41–szeresét tette ki, ami azt jelenti, hogy naponta több mint 6 ezer milliárd forint került elszámolásra és kiegyenlítésre a rendszerekben.