Bebetonozzák a világ összes homokját

2018.06.14. 07:00

Talán elsőre szokatlan a megállapítás, de a világ iparágai számára az egyik legértékesebb, fogyóban lévő alapanyag a homok. A Business Insider cikkéből kiderül, a homokot gyorsabban használja fel elsősorban az építőipar, mint ahogy a Föld ökológiai folyamatai révén az előáll.

Kifogy a világ a homokból, ha nem változik felhasználásának mértéke. Nemcsak a nyaralók kedvelte homokos tengerpartok tűnhetnek el, hanem számos, alapvető termékgyártást is érint a homokkészletek elapadása.

Ennyi homok nincs a világon!

A világ homokfelhasználása 50 milliárd tonna körül mozog évente. Homokot – az építőipar mellett – felhasználnak az élelmiszeriparban, az üveggyártásban, a számítógépchipek előállítása során, de még a műanyag- és a fogpasztagyártásban is.

A homok a levegő és a víz után a legértékesebb természeti kincs, hasznosítása pedig még a kőolajnál is nagyobb volumenű.

Homokvihar tombol a szaúdi főváros, Rijád közelébenForrás: Peter Dowley / Wikipedia

Csakhogy a Föld ezzel nem bír lépést tartani. Az évente felhasznált több tízmilliárd tonnának nagyjából a felét szállítják medrükben a világ folyói együttesen.

Betonba kötve

A homok fő felhasználási területe a betongyártás. A beton a modern építészeti megoldások jórészt nélkülözhetetlen alapkelléke. Egységnyi betonnak azonban akár 75 százalékát is elérheti a homok aránya. Egyetlen mérföld autópálya megépítéséhez nagyjából több ezer tonna homokra van szükség a betonelemek legyártásához.

A világ pedig évente mintegy 4 milliárd tonna betont állít elő, és a mennyiség évente növekszik.

Az egyik legnagyobb felhasználója az utóbbi évtizedekben gyors városiasodáson átesett Kína. Csak a Gyöngy-folyó deltájában közel 60 millió ember él, és az országban 102 város lakossága haladja meg az 1 millió főt – Európában csak 38 városé.

A betongyártás a homok egyik legnagyobb felhasználójaForrás: Shutterstock

Ehhez az óriási urbanizációs ugráshoz – természetesen – rengeteg beton kellett. Kína 2011 és 2013 között több betont használt el infrastrukturális beruházásaihoz, mint az Egyesült Államok az egész XX. században – mondja Vince Beiser, aki egy, a homoknak a világban betöltött jelentőségéről és felhasználásának történetéről szóló könyv szerzője.

A sokrétű felhasználással bíró homok kitermelésének globális volumene évente 70 milliárd dollár, azaz több mint 1500 milliárd forint körül mozog.

A homok felhasználásával készülő betonra pedig egyre nagyobb szükség van. Elegendő csak arra gondolni, hogy Szingapúr városállama egyre több mesterséges toldással próbálja növelni területét, Kína pedig a Dél-kínai-tengerre telepített szigeteihez is rengeteget használ el abból – és ez csak két példa a világon zajló beruházások közül.

IllusztrációForrás: 123rf

Ökológiai katasztrófa és feketekereskedelem

Hiába húzódnak a Szahara homokdűnéi végelláthatatlan távolságokban, az ipar számára a legmegfelelőbbek a tengerek és a folyók mosta üledékek.

Ez meg is látszik a tengerpartokon.

A világ tengerpartjainak több mint 90 százaléka átlagosan 40 méternyit zsugorodott 2008 óta.

Az, hogy ez a turisztikailag értékes partokon kevésbé látszik, annak köszönhető, hogy máshonnan szállítanak át ezekre a helyekre anyagot az elhasználódás pótlására.

Ez azonban komoly változásokat hozhat. Dél-Kalifornia üdülőpartjainak nagyjából 70 százaléka egyszerűen eltűnhet az évszázad végére az erózió következtében.

Noha a tengerek és az óceánok feneke elméletileg nagy mennyiségben adhatná az utánpótlást a homokkitermelés számára, a vízfenekek bolygatása ökológiai katasztrófához vezethet.

Felborulhat a tengerek élővilága, ökológiai egyensúlya, és akár teljes állat- vagy növényfajok is áldozatául eshetnek annak, ha az ember nekiáll kikotorni a mélységet.

A tengerfenék ökológiai egyensúlyának felborulása fajok pusztulásához vezethetForrás: Flickr/NOAA Photo Library

S ha még ez nem lenne elég, a kormányoknak szembe kell nézniük azzal, hogy a homok feketepiaca virágzik. Azaz a szabályozott, átlátható kitermelés mellett zajlik egyes folyók medrének illegális kotrása, veszélyeztetve ezzel azok élővilágát.

A jelenség Indiában ölti a legnagyobb mértéket. Itt szervezett formában, üzleti körök és végrehajtók együttműködésében folyik a tiltott kitermelés.

Egyes számítások szerint mintegy 75 ezer indiainak ad munkát a folyókon ez a kétes ügylet, akik nevetségesen alacsony bérért, veszélyes munkakörülmények között dolgoznak.

Tengerpartok, homokszigetek eshetnek áldozatául a világ homokéhségénekForrás: Shutterstock/Kvitka Fabian

A homok illegális kereskedelmének éves nagyságrendjét 2,3 milliárd dollárra teszik.

De tengeri homokpadok is tűntek már el az illegális homokbányászatnak köszönhetően. Indonézia tengervizeiben mintegy két tucat homokszirtnek veszett nyoma, egy időben azzal, hogy Szingapúr 17 millió tonna homokot importált tengeri beépítéseihez. Malajziában pedig még 2010-ben tucatnyi tisztviselőt tartoztattak le azzal a gyanúval, hogy különböző szolgáltatásokért cserébe hozzásegítették a szervezett köröket az illegális homokimport bonyolításához.