Pénzügyileg még mindig képzetlen a magyarok többsége

2018.06.14. 12:00

A hitellel rendelkezők több mint felének komoly hiányosságai vannak a pénzügyi tudás területén, és csupán 41 százalékuk minősül stabil tudásúnak, derül ki a jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentésében ismertetett felmérésből. Több kormányzati és jegybanki program is indult a pénzügyi ismeretek terjesztése céljából.

Bár a jegybank már jó néhány évvel ezelőtt bevezette a túlzott eladósodottság megakadályozására az úgynevezett adósságfékszabályokat, az MNB legújabb pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentésében szereplő felmérés mégis azt mutatja,

a hitelfelvevők 36 százaléka még mindig „átmenetileg vagy tartósan sérülékeny”, és megfelelő pénzügyi tudással csak 41 százalék rendelkezik.

A lakáshiteleknél a jövedelemarányos törlesztőrészlet szabálya nem engedi a havi jövedelem felénél jobban eladósodni a családokat, a másik fék pedig a hitelfedezeti mutatóhoz kötött: eszerint legfeljebb az ingatlan értékének 80 százaléka lehet a kölcsön, mégis sokan átgondolatlanul vágnak bele a hitel felvételébe.

A jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentésben ismertetett kutatás fontos eredménye, hogy az iskolai végzettség emelkedésével javul a pénzügyi tudatosság, ám az is megállapítható, hogy még a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek is akadnak gondjaik a pénzügyekkel.

Alapvető probléma a mai magyar társadalomban, hogy nagyon sok családban rosszul mérik fel a családi költségvetésben a bevételek, a jövedelmek és a kiadások arányát, s ezért kerülnek bajba a hitel törlesztésekor.

Forrás: MNB

A 2008-as válság okozta turbulencia, a hitelfelvevők százezreinek fizetési problémái, illetve annak kapcsán a feltűnően alacsony hazai pénzügyi tudatosság arra ösztönözték a kormányt és a jegybankot, hogy programokat indítsanak a hiányosságok megszüntetésére.

A 2017-2023 közötti időszakot kétéves szakaszokra osztó stratégiai terv – felismerve, hogy az elmaradás már az alapfokú oktatásban kezdődik – a nemzeti alaptantervbe illeszti a pénzügyi tudatosság fejlesztését. Ennek során olyan ismereteket oktatnak a diákoknak, amelyek segítik a hitelfelvétellel, illetve az öngondoskodással kapcsolatos fogalmak és folyamatok megismerését, a magyar pénzügyi rendszer felépítését, a lakosság tájékozódását segítő intézményrendszer működését.

Az MNB egy másik, 35 év alattiakat célzó felmérése során kiderült, hogy a fiatalok több mint négyötöde semmilyen pénzügyi oktatásban vagy képzésben sem részesült eddigi élete során. Így egy általános edukációs program lenne szükséges a pénzügyi tudatosság hazai szintjének olyan mértékű növelésére, amely megfontolt hitelfelvételi magatartást eredményezne. 

Nem elegendő a fiatalabb korosztály pénzügyi oktatása, elengedhetetlen a felnőtt korosztály, illetve a már nyugdíjban lévők ismereteinek bővítése. Már csak azért is, mert a program egyik célja, hogy a készpénzkímélő fizetési eszközök használatának elterjedését is elősegítse, illetve megtanítsa a már dolgozók számára, hogy elengedhetetlenül fontos az öngondoskodás, mert az adhat hosszú távú pénzügyi stabilitást az életüknek.

Annál is inkább fontos a pénzügyi ismeretek bővítése, mert nem csupán a mindennapi életben jelent hátrányt az alapvető pénzügyi ismeretek hiánya, de az üzleti életben is visszahúzó erő lehet. Ez utóbbi pedig hosszabb távon a magyar gazdaság teljesítményét is károsan befolyásolhatja, akár jelentősen. Hiszen egy, a pénzügyi lehetőségekre, követelményekre rá nem látó vállalkozónak esélye sincs dinamikus fejlődésre a hazai, de különösen a nemzetközi versenytársakkal szemben.