Betöltheti-e a Kelet és Nyugat közötti hídfő szerepét a térségünk?

Az Egy Övezet, Egy Út Kelet-Európát érintő gazdasági folyosó

A Visegrádi Együttműködés továbbfejlesztésével és a Balti-tengertől az Adriáig terjedő észak-déli útvonal erősítésével végre lehetőség nyílna, hogy Kelet-Közép-Európa lehessen az a térség, amely hídfőt jelenthet Kelet és Nyugat között. Az európai periféria széléről elsősorban a gazdasági kapcsolatok erősítésével, az infrastruktúra és a logisztika fejlesztésével kerülhetünk le.

Kikerülhetünk-e az európai periferiális szerepkörünkből, kaphat-e a kelet-közép-európai régió egy lehetőséget arra, hogy hídfő lehessen az egyre inkább többpólusúvá váló világban - erről rendezett vitafórumot a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány.

A Hídfő vagy ütközőzóna? Kelet-Közép-Európa 21. századi szerepe Ázsia és Európa között című rendezvényen Bernek Ágnes geopolitikai elemző, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szakértője, Árok Norbert László, a Századvég Alapítvány kutatója, Tálas Péter, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója és Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója mutatták be a régió felértékelődéséből fakadó lehetőségeket.

A beszélgetés alapját Bernek Ágnes A közép- és a kelet-európai országok a 21. század többpólusú világában című vitairata adta, amely a térségünk előtt álló gazdaságpolitikai lehetőségek kiaknázásának forgatókönyveit vázolja.

Eszerint a kétpólusú, majd egypólusú világrend után kialakuló többpólusú geopolitikai világrend

új szerepkört hozhat a közép- és kelet-európai országok számára, és az ütközőzóna szerepköre helyett sokkal inkább közelíthetünk a hídfő státushoz.

Ehhez azonban olyan nagyhatalmakra van szükség, amelyek hajlandóak hídként tekinteni a térségre és „megfizetik a hídpénzt". A vitafórumon elhangzott: az ütközőzóna szerepkörből kilépés alapját az Európai Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozásunk jelenti, másrészt

az európai perifériáról azonban elsősorban az európai központhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésével mozdulhatunk el.

A kutatók három lehetséges forgatókönyvet vázoltak a hídfő szerepkör erősítéséhez.

Az egyik hajtómotor az 1991-ben aláírt visegrádi együttműködés kibővítése lehet, amely a régió többi államával fokozná a gazdasági és politikai együttműködést.

Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány vitafóruma: Hídfő vagy ütközőzóna lehet a térségünk? Forrás: geopolitika.hu

Ebbe a körbe a nyugat-balkáni és a EU keleti partnerségi programjában részt vevő országok is beletartoznának. Ennek első lépése lehetne a

V4-ek V7-formációra bővítése Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal.

A terv mellett sok érv szól, azt azonban mindenképp figyelembe kell venni, hogy ezek az államok egymással is versenyben állnak gazdasági téren, elsősorban a külföldi befektetések lehetséges célállomásaiként rivalizálnak többek között adókedvezményekkel, zöldmezős beruházásokkal, infrastrukturális fejlesztésekkel.

A másik lehetséges együttműködési fórum az úgynevezett

Észak-Dél-tengely erősítése lehetne a balti államoktól az Adriai-tengerig.

Ennek a kapcsolati hálózatnak a megteremtése érdekében született a Három tenger kezdeményezés (Three Seas Initiative), amely a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti új gazdasági kapcsolatok kialakítását tűzte ki célul.

Ennek az északi kapuja a 2016–ban üzembe helyezett észak-lengyelországi swinoujsciéi cseppfolyós földgáz (LNG) terminál, a déli kapu pedig a horvát Krk-szigeten épülő LNG állomás.

A tervvel kapcsolatban azonban már eddig is több kritika merült fel: a korábban már stratégiai szempontból fontosnak nyilvánított észak-déli úthálózatok sem készültek el, az infrastrukturális fejlesztések összességében óriási lemaradásban vannak.

A harmadik lehetséges hídfő-szerep a Kína vezette 16+1 kezdeményezés, amelynek tagjai a kelet-közép-európai volt szocialista államok.

Az együttműködést 2011-ben jelentette be Wen Csia-pao, a Kínai Népköztársaság korábbi elnöke, azóta minden évben tartanak 16+1 csúcstalálkozót, a legutóbbinak Budapest adott otthont tavaly novemberben.

A hídfő szerepkör betöltéséhez az infrastrukturális fejlesztéseket kell előtérbe helyezni. Forrás: geopolitika.hu

A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a kínai Selyemúthoz, melynek két szárazföldi útvonala a lengyel/belorusz Terespol/Breszt és a magyar Záhony.

Az Egy Övezet Egy Út néven ismert selyemút-fejlesztés térképén Európa déli kapuja a görög pireuszi kikötő. A 16+1 tervvel kapcsolatban a vitafórumon megfogalmazott egyik legfőbb kritika az volt, hogy a kelet-közép-európai régióba a korábban ígértnél lassabban és kisebb tőkével csordogálnak a kínai beruházások.

"16+1 együttműködés" államai, valamint a kapcsolatok legfontosabb gazdasági mutatói Forrás: geopolitika.hu/Xinhua-China Daily

Ezek fő célpontja továbbra is Németország és Nagy-Britannia.

A régiónk ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztésével és új logisztikai központok létrehozásával alkalmas terep lehet a kereskedelmi hídfő szerepének betöltésére.